Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz
Pesten. Nem sokkal születése után szülői elköltöztek a fejérmegyei Vaálra, a hol atyja erdész volt. Ebben a kis faluban, igazabban az erdő magányában töltötte Vajda János első gyermekségét, már itt barátkozván sírig hü szerelmével, a természettel. Fehérvárott járt iskolába és Pesten, de az iskola nyűgét nem soká állta ki. A hogy Petőfi és Arany, ő is fölcsapott gyerekfővel színésznek. Kaszerkesztésében megjelenő Vasárnapi Újságnak és Politikai Ujdonságok- nak, ez utóbbinak politikai hetiszemléjét hosszú éveken át ő irta. A politikában csakis igy, ujság- czikkei révén vett részt; határozottan liberális, független elveket vallott. Két politikai röpiratot is irt 1862-ben A n i t i d e s néven, az egyiknek czime volt Ünbirálat, a másiké Polgárosodás. ’ i^—^———— —— vagyoni bukásuk után 1839—45-ig Dunavecsén (ide utal ez a kifejezés is: „hol csókolva ölelkeznek Csepel mezőivel a Duna ezüst hullámai“) laktak, abban a „kis lakban, a nagy Duna mentében“, melyről T á v o 1 b ó 1 czimü költeményében oly meghatóan emlékezik; a kit atyjának átka, melyet ifjú könnyelműségével vont fejére, a világba üldözött és bujdosóvá tett. Az „arany kalász hazája, boldog róna“ kifejezés is Petőfire vall. (V. ö. a Hazámban czimü költemény első sorával: „Arany kalászszal ékesró- naság“.) A költemény, mint általában Petőfi ifjúkori költeményei, a régibb költőinktől kedvelt idegen versformában, még pedig hatos és négyes jambusokban van írva, rím nélkül. A forma idegenszerűsége mellett mégis mennyi érzést lehel, mily őszinte és mély fájdalom nyilatkozik benne ! Petőfi zsengéi közt alig találunk még egy másodikat, mely e tekintetben versenyezhet vele. Épp azért valószínűnek tartom, hogy katonáskodása végső hónapjaiban, 1840 zégén vagy 1841 elején irta. Életrajzi szempontból is fontos e költemény. Kitűnik belőle, hogy Petőfi katonáskodása idején nem békült meg atyjával, miként Sass István s az ő nyomán Ferenczy állítják, hanem csak később, hazatérése után. A Dráván czimü költeményt a czim alatt olvasható jegyzet szerint Marburgnál, Stájer- országban irta Petőfi. E helyen nem állomásozott, csak átutazott rajta, mikor Gráczból, a hol két hónapig (1840 május és junius) a kórházban feküdt, Zágrábba, ezredéhez igyekezett. E költemény rimes trochaeusokban van Írva s benne megható gyöngédséggel nyilatkozik Petőfi honszeretete. A T r i o 1 e 11 hangja, alapeszméje, nyelvezete semmi kétséget nem hagynak fönn az iránt, hogy ez is Petőfié. A halálvágy, melyet később annyi költeményében s oly sokféleképen fejezett ki, itt lepi meg először. Különben ez a kis költemény érdekes bizonyságul szolgál a mellett, hogy Petőfi, mint kezdő költő, nehezebb versformákkal is megküzdött. Bz Elválás Petőfinek hasonló czimü ; i ifjúkori költeményére emlékeztet, melyet Neu- ] , mann Károly, Petőfi aszódi tanuló- és lakó- j . társa őrizett meg számunkra s a „Vasárnapi j Újság“ 1880-iki évfolyamában közölt először. Csakhogy szenvedélyesebb, mélyebb annál. Salkovics a költemény czime mellé zöld írón- 1 nal e nevet irta oda: T ó t h Róza. Állítása '■ sserint ez a csöngei szőke leány, egy nyugal- j mázott őrnagy lánya inspirálta, a kihez Petőfi j 1839-ben, ostfiasszonyfai tartózkodása alatt \ számos költeményt irt. Az Első szerelem czimü költaményt j szintén Petőfi költeményének tartjuk. A sűrűn i előkerülő ellentétek, a kedves ösezehasonlitása ; 1 a természet tárgyaival: oly vonások, melyek j ' Petőfi más költeményeiben is előfotdulnak s i egyik sajátságát teszik. E költemény hihetőleg j . 1839 őszén keletkezett, mikor Petőfi Sopron- j , ban katonáskodott. Az imént közlött költeményeken kívül Sál- ; - kovics versfüzetében Petőfinek több más köl- j teményéve! is találkozunk Ilyenek a Változás, j Vendég, Hajnal, Méz és csók, A sorshoz s a j Lehel czimüek. Ezeket már régibb idő óta is- merjük. 1 Az egyiket, a M é z és c s ó k czimü kis ’ dalt Fürge méh czimen Kemény János 1875-ben Greguss Ágosttal közölte először, ki 1 viszont a „Fővárosi Lapok“-ban tette ’ közzé.
