Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

1897. augusztus le

Csönd,

Heteik alatt se csinált akkora pusztítást a parlamentben a háború, mint a mekkorát egyetlen nap alatt müveit a béke. A béke, a mely péntekről szombatra virradóra egyszerűen elfogyasztotta a mélyen tisztelt törvényhozást. Mihelyt a pártköri konferencia határozata szentesítette a békét, robogó fiakkerek vitték sebes vágtatásban a vasútállomások felé a haza- igyekvő honatyákat.

Hiába tornyosodtak nehéz fellegek álmos szürkeségben az elborult égboltozat alatt és hiába fütyö- részett a hirtelen támadt kora keleti szél hűvös mementót a közelgő őszre, — a boldog honatyák rendithetlen hittel vallották, hogy csak most kezdődik az igazi nyár, a forró a szabad, a pihenésre tikkasztó.

Elárvult a folyosó . . Semmi csoportosulás, semmi „biztos értesülés“, semmi „helyzet“, semmi politikai pikantéria; csendes, szinte fáradt nyugalom gnnnyaszt az elnéptelenedett csarnok borongós homályában. Még a Lepsényi páterék névszerinti sza- vaztatása se kelt semmiféle emóciót. Legfölebb azt lehet megtudni a segedelmével, hogy hányán és kik yették igénybe azonnal a béke szabadságosztó áldásait. (Ezek feltétlenül megbíznak a házi megegyezésben^ A szokásos „ötletek“, csipkedő megjegyzések és ‘tréfás közbeszólások azonban elmaradnak.

Az emberek tkifogytak a szóból. Hiába, a beszélgetés olyan tudomány, mennél többet elgyakoról be- JSJe az ember, annál kevesebb marad. Talán jó is lett Tjokia valamivel takarékosabban bánni azzal az íflbstmkciöval, mert több nap, mint „szónok*.

A béke unalma ásit mindenfelé. A megzavart „gépezet“ most, hogy a küllői közül kikuszálta a hötőrndatat, a kompromisszum sima gyorsasággal halad toví&b. Csendes berregéssel görögnek alá a iszavak, se zaj, se helyeslés, se vihar, se okvetetlen- hedés, megy a művelet rendben. A milliók száma tompán hangzik el a szürke levegőben; egy pár honatya, a lefolyt háború legmokányabb bajnokai, a kik jgsielbtték mindjárt a békesség első pillanatában elhagyni a „porondot“, álmatag bágyadtsággal omlik «1 á zöld padok közén és minduntalan felhangzik az delnők szava:

— A Ház elfogadja a szakaszt! Következik 1 . .

A.fekete hegyek tüzokádó sárkányait ingerelni

ftezdi ez a nagy nyugalom. Tegnap még az obstrukció iszapos tengerében paskoltak, ma meg már egy apró heccecske se csiklandozza az ajkaikat, ez már nem járja.

Pdónyi Géza felzudul:

— No, ha nincs baj, — hát itt vagyok én!

És menten nekilátott kedves mesterségének, a •viszályhintésnek. Az ő jóakaratán ugyan nem múlott, de mégse lett belőle sammiféle veszedelem. Hiába segítettek onnan „a baloldal hátsó padjairól“ valamiképpen szítani a tüzet, a jobboldal a nagy mesterkedés dacára se akart lángot fogni.

A skeptiknsok pedig, a kik még mindig tartotok valami veszedelmes „meglepetéstől“, most már ■egészen megnyugodtak.

— No, hála istennek, nincs itt már semmi baj, jta még Polónyi Géza se tad veszedelmet csinálni!

Szigma.

A konzuli bíráskodás.

Szervezés és ügyviteli szabályzat.

A konzuli bíráskodásról szóló 1891. XXXI. t.-c. a jövő év január 1-én lép hatályba. A cs. és kir. közös külügyminiszter most bocsátotta ki a rendeletet » bíróságok szervezési és ügyviteli szabályai tárgyában, s ezzel kapcsolatban a m. k. igazságügyminiszter rendeletet bocsátott.ki a kihirdetés tárgyában.

A m. kir igazságügyminiszternek 43504/1897. J. M, számú rendelete a konzuli bíráskodásról szóló 1891. XXXI. t.-c. hatályba léptetésére és a konzuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályainak megállapítására vonatkozó rendeletek kihirdetése tárgyában így szól:

A m. kir. minisztériumnak az 1891. évi XXXI. b-c. 21. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1897. évi julius hó 30. napján kibocsátott rendelete szerint a konzuli bíráskodásról szóló 1891. XXXI. t.-c. 1891. Svi január hó-1. napján lép hatályba.

Ugyanezen a napon hatályba lép a közös kül___________MAGYAR ÜJSAG.

ügymi

niszternek a konzuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályainak az idézett törvény 7. §-a értelmében a két állam minisztériumával egyetértve történt megállapítása tárgyában 1897. évi julius hó 30-án kiadott s az alábbi lenyomatban közölt és ily módon kihirdetett rendelete és ugyanakkor kezdetét veszi a Konstantinápolyban felállított konzuli főtörvényszék hivatalos működése.

Kelt Budapesten, 1897. évi julius hó 30-án.

A cs. és kir. közös külügyminiszternek 1897. évi julius hó 30-dik napján kibocsátott rendeletéből a konzuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályai tárgyában közöljük a következőket:

I. RÉSZ.

Az elsőfokú konzuli bíróság.

A konzuli hivataloknak, mint elsőfokú konzuli bíróságoknak jelenlegi szervezete és ügyvitele a mennyiben az 1891 évi XXXI. t.-cikk, illetőleg az . osztrák 1891. évi augusztus 30. törvény (Reichsgesetzblatt 176. sz.) és a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, további intézkedésig változatlanul érvényben marad. (1. §.)

Azokat a felfolyamodásokat és felebbviteleket, felebbezéseket és felülvizsgálatokat, melyeket a konzuli bíróságoknál folyamatban levő ügyekben bírói határozatok és rendelkezések ellen 1898. évi január hó 1. napjáig terjesztetnek elő és bírói elintézést igényelnek, — konzuli hivatalok, mint elsőfokú konzuli bíróságok eddig felettes főtörvényszékükhöz, a kihágási ügyekre vonatkozókat pedig a második és utolsó fokban eddigelé illetékes cs. és kir. követséghez terjesztik fel; azokat a jogorvoslatokat, melyek 1898. évi január hó 1. napján vagy későbben terjesztetnek elő, kivétel nélkül, a konstantinápolyi konzuli főtörvényszékhez kell felterjeszteni. (3. §.)

II. RÉSZ.

A konzuli főtöi vényszik.

I. cim.

A konzuli főtörvényszék szervezete.

A konzuli hivatalok határozataira és rendelkezéseire vonatkozó konzuli bíráskodásnak második és utolsó fokban gyakorlására Konstantinápolyban konzuli főtörvényszék állittatik föl, mely 1898. évi jan. hó 1. napján kezdi meg hivatali működését.

A főtörvényszék a konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetség által részére kijelölt helyiségekben tartja üléseit és ugyanott vannak irodái is. (4. §.)

A főtörvényszék cime: Ausztria császári királyi és magyar királyi konzuli főtörvényszék; (pecsétjét az 1. sz. minta rajza tünteti fel.) (5. §.)

A konzuli főtörvényszék áll: egy elnökből, egy osztrák és egy magyar főbiróból, két osztrák és két magyar helyettes főbiróból, egy titkárból, két irodatisztből és két szolgából. (6. §.)

A személyi illetmények következőképen állapíttatnak meg:

1. Az elnök részére évi 12.000 forint.

2. A két főbíró részére egyenkint évi 8000 frt.

3. A titkár részére évi 5000 frt.

4. A két irodatiszt részére egyenkint évi 2000 forint.

5. A két szolga részére egyenkint évi 720 forint aranyban. (9. §.)

A konzuli főtörvényszék második és utolsó fokban határoz mindazokban a jogügyekben, a melyekben a konzuli hivatalok, mint elsőfokú konzuli bíróságok határoztak, a mennyiben a törvények értelmében a konzuli biróságok határozatai ellen fölebbvitel- nek helye van.

Azonfelül a konzuli főtörvényszék határoz:

1. az alája rendelt konzuli biróságok közt az illetékesség kérdésében felmerült vitákban és

2. a bírói hatóságának gyakorlásában gátolt konzuli bíróságnak jelentése alapján vagy az egyik vagy mindkét fél kérelmére, a különben illetékes konzuli bíróság helyébe egy másik ^konzuli bíróság kiküldése tárgyában.

A konzuli törvényszéknek azonban jelentés vagy kérelem nélkül is meg van engedve, hogy célszerűség okából a különben illetékes konzuli biróság helyébe egy másikat küldjön ki. (13. §)

A konzuli főtörvényszék teljes tanácsülésben hozza határozatait és teszi meg intézkedéseit.

A tanácsülés áll az elnökből, a magyar és osztrák főbíróból és a jegyzőből. (15. §.)

A konzuli főtörvényszék ítéleteit e szavakkal kell bevezetni: „ö Felsége Ausztria császára és Magyarország apostoli királya nevében.“ (16. §.)

A konzuli főtörvényszék összes kiadmányait a hivatali pecséttel és az elnök vagy helyettesének aláírásával kell ellátni.

A határozatok és intézkedések az elsőfokú konzuli bíróságoknak adatnak ki. A felekkel való közlést az elsőfokú konzuli biróságok teljesítik.

A konzuli főtörvényszék közvetlenül csakis a cs. és kir. közös hatóságokkal, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, a magyar korona országai, úgyszintén Bosznia és Hercegovina hatóI

ságaival levelez.

Az érintkezés alakja a cs. és kir. közös külügyminisztériummal a jelentés, a cs. és kir. konzuli hi_________________________________________5^

vatalok, mint elsőfokú konzuli bíróságokkal a rend* let, a többi hatóságokkal pedig az átirat.

Az ozmán birodalom és az idegen államok hatóságaival minden közvetlen érintkezés ki van zárva és az idevonatkozó ügyekben — ha az ozmán birodalomban való eljárásról van szó — a konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetséghez, egyébkint pedig a közös külügyminisztériumhoz kell fordulni.

A felek részére szóló kiadmányokat a konzuli főtörvényszék nem kézbesítheti közvetlenül, hanem köteles a kézbesítés végett a föntiekben szabályozott hivatalos érintkezés (levelezés) utján a jogsegélyt venni igénybe. (17. §.)

A konzuli főtörvényszék ügykezelési nyelve, a közös külügyminisztérium ügykezelési nyelvével egye- r "en, a német.

A felebbvitel utján a konzuli főtörvényszékhez érkező ügyekben az elintézést azon a nyelven kelj kiadni, a mely nyelven az ügy az első fokon elintéz- tetett; a magyar korona országainak honosai részére — ezeknek kifejezett kérelmére — az elintézést az ottani állami, illetőleg hivatalos nyelven is kell adni.

A magyar korona országainak honosától a konzuli fó'törvényszékhez közvetlenül érkező, a magyar korona országainak állami, illetőleg hivatalos nyelvén szerkesztett beadványnak a fél részére szóló elintézését ugyanazon a nyelven kell kiadni.

A magyar korona országainak hatóságaival való levelezésben a konzuli főtörvényszék az ottani állami, illetőleg hivatalos nyelvet köteles használni. (18. §.)

A közös külügyminiszter felügyel a konzuli főtörvényszék ügyvitelére, az osztrák és a magyar igazságügyminiszterrel egyetértőén. A konzuli főtörvényszék köteles a közös külügyminiszternek a felügyeleti jog gyakorlása körében kiadott utasításait követni és felhívására az összes hivatali ügyeiről felvilágosítást és számot adni. (19. §.)

A közös külügyminiszter — az osztrák és magyar igazságügyminiszterrel egyetértve — a konzuli főtörvényszéket kiküldött biztos által megvizsgáltathatja. (20. §.)

II. Cim.

A konzuli főtörvényszék ügyvitelének szabályai.

I. FEJEZET.

A bírósági személyek hivatali kötelességeiről és tennivalójáról.

A bíró nem vehet részt a jogszolgáltatás gyakorlásában, különösen pedig nem folyhat be a határozat hozatalára, sem jelen nem lehet a tanácskozásnál :

1. saját ügyében és minden ügyben, a melyben közvetlenül kárt vagy hasznot várhat;

2. bázastársa, föl- és lemenő vérrokonai, testvérének gyermekei és még közelebbi rokonainak, vagy ugyanabban a fokban sógorainak ügyében;

3. örökbefogadó vagy tápszülőinek, örökbefogadott vagy tápgyermekeinek ügyében;

4. a gyámsága és gondnoksága alatt állő ügyében ;

5. azokban az ügyekben, a melyekben korábban mint tanú, képviselő, tanácsadó, közvetítő vagy közbenjáró működött;

6. nem vehet részt oly ügy eldöntésében sem, a melynek eldöntésében már alsófoku bíróságnál része volt;

7. végül ki van zárva az előadásból és az elnöklésből, ha az a biró, a ki az első fokon határozott, vele a 2. pontban meghatározott rokonsági vagy sógorsági viszonyban áll (24. §.).

Az a biró, a kire nézve a felsorolt akadályok egyike sem forog fenn, nem vonhatja ki magát az őt megillető hivatali kötelességek alól. (25. §.)

Szabadságolás, akadályoztatás, távoliét vagy a szolgálati állás megüresedése esetében, a szükséges helyettesítésről mindenekelőtt a biróság saját munkaerőinek igénybevételével kell gondoskodni.

Az elnököt a két főbíró egyike helyettesíti, még pedig úgy, hogy abban az esetben, ha az elnök osztrák állampolgár, első sorban az osztrák konzuli főbíró, ha pedig az elnök magyar állampolgár, első sorban a magyar konzuli főbiró van hivatva a helyettesítésre.

A konzuli főbirákat a helyettes főbirák helyettesítik, még pedig úgy, hogy abban az esetben, ha a titkár van helyettes főbiróul kijelölve, az elnök első sorban a titkárt, egyébként, ha más oly helyettes áll rendelkezésre, a ki egyéb hivatali alkalmazása következtében Konstantinápolyban, vagy Konstantiná- polytól kis távolságra fekvő helyen tartózkodik, ezt a helyettest és csak utolsó sorban a többi kinevezett helyettes főbirák egyikét hívja be.

Mindenkor azonban azt az elvet kell megtartani, hogy az osztrák főbiró helyett csakis osztrák helyettes főbírót, magyar főbiró helyett pedig csakis magyar helyettes főbírót szabad behívni.

A titkár helyettesítését a konstantinápolyi cs. és kir. konzulátusnak valamelyik alkalmas fogalmazó tisztviselője látja el, kit a konzulátus vezetője az elnök kivánságára rendelkezésre bocsátani köteles. (33. §.)

Ha nyolc napnál hosszabb tartamú helyettesítés szükségének esete merül föl, úgy szintén, ha oly helyettes főbirót hívnak be helyettesítésre, a ki nem tartózkodik Konstantinápolyban: erről a közös külügyminiszternek azonnal jelentést kell tenni.