Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz
ALKOTMÁNY. 52. szám, 9 Csütörtök 1910. március 3t velis az előadó is s a hallgatója is. Amannak van mit szépen, hálásan előadni, emennek meg van mit élvezettel meghallgatni. A zenei problémákat kerülgeti, nemhogy a hallgató előtt feszegetné és nyúzná, mig minden thémának csiráit izig-porig tördelte. Ő ezt nem teszi. Neki a melódia a fő, az igazi énekelhető és behizelgő melódia. Azután jő nála a természetes, helyenkint kicsit pikáns, de szigorú határok között pikáns harmónia. Ezekben a fődolgokban mutatkozik nála a zeneköltő erőssége. Hogy a kiséret aztán szépen fest alá és mindig hűséges és változatos, az a dolog természeténél fogva magától értetődik: csupa élet és egyszerű, igazi művészet minden. — így vagyunk Hubay Jenő legújabb dalaival is. Valóságos örömmel tölt el minden egyes dala. Ez a jól eső harmónikus ölelés: dallam, zenei kontura, harmónia és forma, mind oly összevágó, egymást kiegészítő volt. A magyar költők dalaiban benn van a magyar Eenei vonás diskréten, de határozottan. Nem tolakodó népies vonásokban, hanem gyakran csak sejtelmes ritmikai, vagy melódiái, vagy harmóniai sajátságaiban. A legtöbb dalnak a lírai, édes érzelmek, búbánatos fájdalmak, kesergő sóhajtások az erősebb oldaluk. Alig van közöttük olyan igazi vig, bicsapongó, duhajkodó. Ezt a tónust óvatosan kerülte, Igen jól sikerültek a drámaiabb érzelmek hevesebb, erősebb, forróbb kitörései. A dalok csoportosítása sok Ízléssel és szakértelemmel van összeállítva. Minden újabb csoport még tudott fokozottabb érdeklődést kelteni, ami nem volt könnjü dolog egy ily hosszú programmnál. És igen helyes gondolat volt több énekesre bizni az előadást; mert igy volt változatosság a hangok karakterében is, az előadásban is és a felfogásban is. — Az előadók voltak Marschalko Rózsiba, az ismert hangverseny-énekesnő, aki csillogó hangjával, melegségével erősen hatott, aztán Steiner Ferenc, a szász udvar királyi kamara énekese, aki szépen és nemesen csengő hanggal értelme, sen deklamált, végre Sas Zsigmond, a Király- szinház volt tenoristája, a hősies lendülettel és operai akcentusokkal és különösen a «Két koporsó» cimü dalával hatott. Megemlítjük még Szigeti József hegedűművészt, aki most indul Londonba és Brüsszelbe művészi körútra. Ö játszotta a «Pitypalatty-ének»-nél, melyet Mar- schalkó oly bájosan énekelt, valóságos csicsergés volt, a hegedükiséretet eleganciával, bra- vourral. A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a zongorakiséretet maga a szerző játszotta. A terem az utolsó helyig el volt foglalva és úgy a szerzőt, valamint az összes előadókat zajos ovációkban részesítették. —z. * Hangverseny. Marteau-Becicer-Dohnányi frioostélye kedden, március 8-án lesz a Zeneakadémia dísztermében. Ezen ideális müvészhármas a kővetkező műveket fogja játszani. Beethoven: Trió B-dur. Schumann: Trio F-dur. Schubert: Trio Es« dur. A jegyeket a Harmónia árusítja. — Bossi Enrico a világhírű orgonaművész vasárnap március 13-án népszerű helyárakkal orgonahangversenyt rendez a Zeneakadémia disztermében. Az ünnepelt művész hangversenyére felette érdekes műsort állított össze. Jegyek a Harmóniában kaphatók. — Svárd- ström Valborg szerdán március 9-én tartja dalestélyét s ezen a Svárdström-íóle dalpályázaíon kitüntetett tizenkét dalon kívül Strauss Brahms s Lövetől fog a művésznő dalokat énekeim. Jegyek a Harmóniában kaphatók. * A szimfonikusok vidéken. Az Országos Szimfóniái Zenekar kétségkívül Európaszerte egyedül álló abban a tekintetben, hogy a zenei kultúra terjesztésének feladatát mind nagyobb mértékben végezi a vidéken, ahol nagyzenekari koncertek tartása eddigeló lehetetlen volt. A szimfonikusok az idén már harmadszor indulnak ven-dégszereplő körútra és szombaton, e hó 5-én Egerben, vasárnap pedig Miskolcon játszanak. Utóbbi helyen ifjúsági matinét is rendeznek és ezzel is gyarapitják működési körüket, mert ez lesz Magyarországon — Budapesten ldvül — az első pedagógiai célzatú nagy- zenekari hangverseny. E hó 9-én Újpesten játszanak Kun Lászlóék, azután pedig a müvésztestület minden idejét a március 20-iki Ví. bérleti est előkészületei folytatásának, különösen a Mahler-féle ötödik szimfónia és Kern Aurél «Moliére-suite»-je további próbáinak szenteli. — A vidéki hangversenyek műsorai ezek: Egerben: 1. Wagner: Tannhäuser- nyitánv. 2. Mozart: Szerenád. 3. Buttykay: Magyar suite. 4. Csajkovszkv: Ili, Szimfónia; Miskolcon és Újpesten: 1. Bach-Albert: Preludium és Fuga. 2. Debussy: Petite suite. 3. Berlioz: Rákóci-induló. 4. Goldmark: I. Szimfónia. (Falusi nász.) * Az Iparművészeti Muzeum szombati, március 5-iki ismeretterjesztő előadását dr. CzaTcó Elemér tartja, a biedermeier-ízlés alkotásairól. Az előadás délután 5 órakor kezdődik a muzeum első emeleti dísztermében. * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Péntek: Brassbound kapitány. — Szombat: Váljunk el! — Vasárnap délután: Pry Pál. — Este: A nagyasszony. Magyar leír. Operaház. Péntek: Nincs előadás. — Szombat: Fra Diavolo. — Vasárnap: Pillangó kisasszony. Vígszínház. Péntek: A masamód. —Szombat: A kis cukros. — Vasárnap délután: Liliom. — Este: A masamód. Király-Színház. Szombat délután: Jánoska. — Este: Luxemburg grófja. — Vasárnap délután: Táncos huszárok. — Este: Luxemburg grófja, Magyar Színház. Péntek: A kuruzsló, — Szombat: A holnap. — Vasárnap délután: A sötét pont. — Este: A kuruzsló. Fővárosi Városligeti Színház. Péntek, szombat: A pesti zsidó. — Vasárnap délután: Trenk báró. —- Este: A pesti zsidó. Várszínház: Szombat: Ismerd meg magad! Uránia: Péntek: Napoleon. — Szombaton: Vizsgaelőadás. Tudományos életünk. Közművelődési könyvtár. Kevés közintézményt szidunk annyit, mint a közkönyvtárakat s kevés méltatlankodásunkban van oly kevés igazság, mint ezekben a kifakadá- sainkban. Vagy hogy helyesebben formulázzuk ítéletünket: ha méltatlankodásaink nem alaptalanok is, nem jó helyre címezzük azokat. Mert kétségtelen ugyanis, hogy igazam van, amikor zúgolódom, hogy nem találok közkönyvtárt Budapesten, amelyben egyik-másik folyóiratunk utolsó számait, vagy a múlt év szépirodalmi, vagy tudományos termelésének javát átlapoznám, de váddal azért egyik könyvtárnak vezetőségét sem illethetem, mert vagy nem feladatuk ezeknek a folyóiratoknak és könyveknek megszerzése, vagy ha feladatuk volna is, nincs rá pénzük. Kívánatos volna az is, hogy a könyvtárak olvasótermei akkor is nyitva legyenek, — sőt első sorban akkor! •— amikor más hivatalokban és műhelyekben már szünetel a munka, mert a hivatalnokok és munkások csak ebben az esetben vehetnék igénybe a könyvtárakat, — de ennek a jogos kívánságnak teljesítése újra megakad annál a pénznél, mely hiányzik a szokatlan időben foglalkoztatott hivatalnokok és szolgák díjazására. El sem képzelnék, hogy nincs igazunk, amikor méltatlankodunk, mert azzal a kifogással tagadják meg az olvasóteremben egy- egy hires vagy fontos munkának kiadását, hogy azt most más olvassa; tűrhetetlen állapotnak tartjuk, hogy a magyar irodalom klasszikus munkáiból még a legnagyobb könyvtárakban sem áll elég példány a közönség rendelkezésére — pedig mostani nagy könyvtárainkkal szemben ezek a kívánságok is egészen igazságtalanok. Nagy közkönyvtárainknak ugyanis olyan speciális céljaik vannak, amelyek nem engedik meg a tanulni-müvelődni vágyó nagy közönség szellemi szükségleteinek kielégítését. Az egyetemi könyvtárnak az egyetemi tanárokat s az egyetemi ifju- ságot kell könyvvel ellátni; a múzeumi könyvtárnak a hungariumokat kell összegyűjtenie; az akadémiai könyvtár első sorban az akadémiában képviselt és müveit tudományágak alapvefő munkáit szerzi meg s mindegyiket igen kellemetlenül akadályozza eredeti hivatása betöltésében a nagyközönség odatódulása. Ezek a könyvtárak tulajdonképpen olyan intézetek, mint a laboratóriumok. Tudósok vagy tudománynyal hivatásszerűen foglalkozóknak munkatermei, ahol igazság szerinFnem is kellene népszerű könyveket tartani. Amint a természettani vagy orvosi laboratóriumokban semmi keresetük a laikusoknak, a könyvtárakban is nem egyéb a múzeumi anyag oktalan koptatásánál, amikor kis deákok vagy unatkozó melegedők kezébe adják az editio prin- cepseket s régi könyveink vagy folyóirataink pénzért ma már alig megszerezhető példányait. Könyvtáraink ilyen használatának előbb-utóbb az lesz a vége, hogy például a muzeum pótolhatatlan könyvanyaga egészen elkopik, elrongyo- sodik, tönkremegy s emellett állandó lesz a panaszkodás, mert ilyen rendszer mellett sem a nagyközönség, sem a kutatók nem lehetnek a könyvtárakkal megelégedve. Mindaddig azonban, amíg a nagyközönség csupán az említett könyvtárakban juthat könyvhöz, mindaddig gondolni sem lehet arra, hogy e könyvtárak csak eredeti rendeltetésüket szolgálják. Más, uj intézmény által kell tehát a nagy- közönség számára hozzáférhetővé tenni a műveltség legbővebben csörgedező forrásait: a könyveket. Olyan könyvtárakat vagy könyvtárt keíh felállítani, mely ne egyetemi, akadémiai, vagy muzeális célokat szolgáljon, hanem egyes- egyedül a művelődni kívánó közönség rendelkezésére álljon. Ferencet Zoltán, a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója vetette fel igen alapod é3 meggyőző tanulmány keretében ezt a gondolatot a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének tavalyi nagyenyedi közgyűlésén s a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa — mint pár nappal ezelőtt már jelentettük — indított is már mozgalmat ezen értékes gondolat megvalósítására. Ebben az uj könyvtárban össze kellene gyűjteni mindazokat a szépirodalmi és tudományos munkákat, melyeket a nem szakemberek is élvezettel és okulással forgathatnak. Bele vennék minden érdemesebb uj könyvet; tartanék ott minden magyar s lehetőleg sok külföldi folyóiratot; rögtön használatra kellene bocsátani az irodalmi újdonságokat s e könyvtárnak mindenki előtt nyitva kellene állani a nap minden órájában. Ferenczi Zoltán idézett felolvasása szerint nyájas, hívogató bolthoz, vagy barátságos kávéházhoz kellene ennek a könyvtárnak hasonlítani s ez lenne a népoktatás igazi folytatása, a nép valódi egyeteme. Nem hiszszük, hogy a kormány és a főváros, kiket a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa terviek megvalósítására felkért, húzódoznának ezen uj intézmény megalkotásában való közreműködéstől. A közművelődési könyvtár egyrészről megbecsülhetetlen kiegészítője lenne a különböző szabad oktatási szervezetekben folyó népművelő munkának, másrészt pedig elvonván a nagy könytárakból az oda nem való közönséget, ezeket is részesítené tulajdonképpeni feladataik minél tökéletesebb megoldására. Görcsöm Dénes, Feltámadási szobrok fából faragva és olajfestékkei finoman polychromirozva: 40 48 56 64 68 72 80 cm- magas 24.— 28.— 82.— 40.— 44.— 62.— 64.— korona. Urkoporsóba való Krisztus-szobrok, fából faragva, olajfestékkel polychromirozva: 71 80 95 100 110 127 142 cm. hosszú 82.— 40.— 55.— 60.— 80.— 100.— 130.— koronáT~ Keményöntésü anyagból, olaj- _____65_______85_____100 cm. hosszú fest ékkel polychromirozva: 20.— 28.— 32.— korona. OBERBAUER A.UT0DA egyházi szerek és zászlók gyára BUDAPEST, 1?. kerület, Váci-ntea 41. szám. 1106—I Telelőn ■ 167—34. sz.
