Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz
land Győrre egy nagy bottal, s engem, ha versét igy adom ki, sonica agyonüt!' — Erre aztán újra elkezdtünk alkudozni, s végre, miután az egész kérdés csupán ez egyszerű kitétel körül forgott: egy kőszent; megengedő a kinyomatást, de csak igy: egy kösz.. t. így olvasható ez jelenleg is az akkori Hazánkban. Később nagy félelmek közt, önigazolásomra elbeszélém az egész dolgot körülményesen Sándornak, — ki — szerencsémre csak — elmosolyodott rajta. Jó ilyeneket is tudni a múltból, mert parányiságuk mellett is, korán elvesztett nagy költőnk jellemzéséül szolgálnak, — s az ily apróságok megérdemlik, hogy kegyeletes ereklyeül őrizze azokat a hálás nemzedék! Hisz a szerető anya előtt megbecsülhetlen kincs a legkisebb kendőcske, mit egykor korán sírba hullt gyermeke viselt! Kovács Pál.
