Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz

VI. árfolyam.

»SOMOGYI ÚJSÁG.«

i899. augusztus hó 1.

rendelt. Persze az átvételnél a vevő fél hiába emelt kifogást, mert ott volt a megrendelő levél. Ily módon igen sok embert becsapott a jeles ügynök, mig végre azoknak is elfogyott a türelmük és feljelentést tettek ellene. Miután a feljelentések alaposaknak látszottak, a törvényszék letartóztatta. Lackenbacher aztán a vizsgálati fogságban Babócsai ellen olyan súlyos vallomást tett, hogy a vizsgálóbíró őt is megidézte, letartóztatását azonban nem rendelte el. Ez ellen Lackenbacher, fellebbezett, a minek folytán a pécsi kir. Ítélőtábla vizsgálat alá vevén az ügyet, Babócsai ellen felhozott adatokat olyan súlyosnak találta, hogy azonnal elrendelte letartóztatását, mi f. hó 29-én meg is történt. A letartóztatás városszerte nagy szenzációt keltett és érdeklődéssel tekintenek a bünpör további folyama elé,

— Pusztítják a régi állomási épületet Maholnap már csak a helye lesz meg a régi felvételi épületnek. Pár nap előtt kezdték meg a lepusztitását és a vállalkozónak f. hó 4-éig kész kell lenni a pusztítással Akkor aztán megkezdik épiteni az uj épületet.

— A Cséplőgépek és egyéb gazdasági

eszközök körüli eljárást szabályozó f. évi junius 26 án 22I88. sz. a kelt nyílt rendeletéin 4. §-ét a következőkép módo sitom »Tizenhat éven alóli (fiú vagy leány) gyér-, mekeket semminemű cséplő-gépnél, legyen az kézi, lóerejü vagy gőzcséplőgép, nemkülönben szecskavágónál a gép etetése körül foglalkoztatni vagy megtűrni nem szabad«.

Fölhívom t. uraságtokat. hogy ezen módositványt járásuk összes községeiben azonnal közhírré tegyék, egyúttal megjegyzem, hogy ezen rendeletem a várm. hivatalos lapban is közzététett. Kaposvár. 1899 julius 23-án. M a á r, alispán.

— Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló I891. évi XIII. t.-cz 3. §-a alapján kibocsátót .[• alatti kereskedelemügyi

m. kir. ministeri rendeletet tudomás és köztudomásra juttatás végett kiadom. Kaposvár, 1899 évi julius hó 13-án. M a á r, alispán. 27584.|VllI.|l899, szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister.

Rendelet.

Az ipari munkának vasárnapi szünehet a tudomány, s a mely népnek szabadsága nincsen, annak jövője sincs. A haza és a szabadság szeretete mint két ikertestvér élt az ő lelkében és igy költeményeiben is. De ne csak akkor bámuljuk ót, mikor a hazát vagy szabadságot dicsőt i, csodáljuk meg költészetének egyébb gyönyörű termékeit is. A legtöbb dal, melyet a nép énekel, tőle származik. Ö volt a specifikus magyar dal megteremtője. A nép lelkének kincseit elleste, szivének érzelmeit az ó csodálatos, látnoki lelke eltanulta, s a magyar kedélynek meganvi hangulata van lerakva az ő dalaiban. Vájjon mikor volt nagyobb a költő, akkor, mikor Tyrtaeusként a szabadság dalát zengette, vagy midőn szerelmi dalokat pengetett lantján. Bámuljuk őt mint a szerelem dalnokát, s sirni tudunk, midőn az igaz, szívből fakadó gyermeki szeretet hangján zenél.

»Hej édes szüleimék Gazdagodjam meg csak Akkor hiszem Istenem Nem panaszkodnak

Minden teljesülni fog,

Amit csak kívánnak.

Megelőzöm vágyait Éd' s apám s anyámnak«

S a költő, ki ellesni tudta szülőinek gondolatát1 az ismerte népét is, ismerte annak jó tulajdonságait, de hibáit is. A puszták fia, a betyár egész lelki világában jelenik meg az ő költészetében. Látjuk a csendes alföldi falvakat, halljuk a hazatérő nyáj kolompolását, s az estharangszó csengő hangja után lágyan szól a pásztor ajkán

teleséről szóló l89l. évi XIII. t.-cz. 3. §-a

alapján, a belügyi és földmivelésügyi minister urakkal, illetve a horvát-szlavon-dalmát bán úrral egyet.értőleg, hivatali elődöm 1892, évi márczius hó 5 én 14837. szám alatt kiadott rendeletének II. c) pontjához a következőket rendelem:

A munkaszüneti napot, követő napon reggeli 3 órakor megkezdhető a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele.

E rendeletemmel, mely kihirdetése napján azonnal hatályba lép, hivatali elő*- dőin fentebb idézett rendeletének II. c) 2. b) pontja érvényen kívül helyeztetik.

Budapesten, 1899. junius 28-án.

Hegedűs, sk

— Meghívó Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület igazgató választmánya Gyulafehérvár szab. kir. város közönségének meghívására az egyesület XV. közgyűlését folyó évi szeptember l7-én Gyulafehérvárt határozta megtartani.

— Am kir. állami építő ipariskola. A m. kir. állami (építő) ipariskola célja és feladata a hazai építőipar részére élőmun-. kásokat, pallérokat és építésvezetőket képezni, a kik az épületeken töltendő megszabott gyakorlat mellett, a téli időszakokban, mikor a külső munka szünetel, a munkaadók irodáiban (mint műszaki alkalmazottak vagy irodavezetők) az üzleti és irodai teendőket is kellőkép elsajálitván, később önálló mesterekké is lehessenek. A rendes tanfolyamon a tanítás tartama 3 év. Az intézetben nyert végbizonyítvány a) legalább három évi utólagos gyakorlat igázolása mellett jogot ad a kőműves-,kőfaragó- vagy az ácsmesterség önálló üzésére, b.) legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett pedig jogot, ad »az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság« előtt az épitőmesteri vizsgálatra való jelentkezésre. A lanulók a végbizonyítvány alapján az illetékes iparhatóság részéről munkakönyv kiadását igényelhetik. Azok a tanulók, akik valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három évi tanfolyamot sikeresen elvégzik, a katonai szolgálatnál az egyéves önkéntesség kedvezményében részesülnek.

a furulya. Látjuk a rakoncátlan Tiszát, az Alföld hullámzó gabna tengerét. Látjuk a vadon száguldó ménest, halljuk a gólya kelepelését. A mint lelkesedni tudott Petőfi a nemzet erényein, a mint bámulta a magyar föld szépségeit, épp úgy tudta kárhoztatni hibáinkat, ép oly satirikus hangon tudott ostorozni benünnket bűneinkért. Az ő nyugtalan, háborgó lelke nem tudta nézni a nemzet lassú haladását, tétlenségét, a mely mindenre azt feleli »Ej ráérünk arra még«. Épp úgy fájt az ó mindenkit egyformán szerető szivének, a midőn még nem dolgozni, másnak munkájából élni bizonyos osztályok kiváltsága volt.

Petőfi Sándor a nyugodt, családi örömöket csak rövid ideig tudta élvezni, nyugalmát ott fel nem lelte, látnoki lelke sejtette, tudta, hogy rendkívüli dolgokra született. A mint a szabadságért küzdött tettel és szóval, épp úgy a szabadságért akart meghalni is, maga kéri a sorstól, »Ott essem el én a harcmezején«. A mikor az önvédelem sikra szólította a nemzetet, akkor Petőfi is megjelent a küzdők sorában, hogy hősiességével buzdítson, hogy lángszavával az erőseket kirartókká, a gyengéket erősekké tegye. Pályája bevégződött a harc közepette, eltűnt közülünk, mint egy félisten, eltűnt az örök élet birodalmába, mint hajdan a város alkotó Romulus. Ágyuk menydörgése, fegyverek tüzének villámlása adták meg neki az utolsó kíséretet. Elárvult nemzetének csak emlékezete maradt meg, mely lelkesíteni fogja időtlen időkig a magyart. Halhattatlan költő I tekint s alá az öröklét honából hálás nemzetedre, melynek

Nyilttér.*)

Fábry Zsigmond joghallgató urnák

Pécsett.

Ön engem julius hó 23-án Práner Alajos pécsi p. ü, számtiszt ur és két cir- cusbeli bohóc barátja társaság ban a Hungária kertjében megsértett, rp öntől erre

24- én lovagias elégtételt kértem s ön különösen hangoztatva azt, hogy ön »baranyai ur« és minden tettéért megállja a sarat, a lovagias elégtétel megadását elfogadta. Segédeink az elégtétel megadásának idejét

25- én reggeli 6 órára tűzték ki a kislaki erdőbe, a hol is megjelenvén ön a lovagias elégtételadás alól személyem ellen aljas kifogásokat hozva fel kibújt s ellenem becsület bírságot kért.

Miután én ezen aljas ál itások valótlanságát úgy írásban, mint szembesítés által beigazoltam, ön és segédei kijelentették, hogy belátják ezen állítások valótlanságát; miután az aljas gyáva rágalmazó emberektől származik, a becsület bíróságot szükségesnek nem tartják és a lovagias elégtételt megadják.

Erre segédeink az elégtétel megadásának idejét 27-én rsggeli 6 órára a nádasdi erdőbe tűzték ki, ön ezután kijelentette

25-én, hogy sürgős ügyben Pécsre kell utaznia, és 27-én reggel a ^4 órai vonattal meg fog jönni. B. K. ur mint egyik megbízottja az állomáson várta is, ön azonban sem meg nem jött, sem elmaradását még a mai napig sem igazoita, erre, a mi nagyon természetes B. ur az ily ember képviseletéről, a kezeim között levő nyilatkozat tanúsága szerint lemondott.

Fábry uram 1 Nem hiszem, hogy az ön eljárásához hasonló eset széles Magyar- országon előfordult volna, ön az 'elégtétel- adás elöl határozottan előre megfontolva megszökött; nem szégyenlette magát segédei előtt, kik igazán tisztességes úri emberek, igy blamirozni ? ön ilyen bátorsággal ne induljon körútra krakélereskedni, hanem

Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk.

minden jó fia szivébe zár téged. Nézd miként ünnepelnek téged egész Magyar- országon. Ez a te eszméidnek apotheozisa. Szabad már a nemzet minden egyes tagja. Hasábos hírlapok terjesztik a czivilizácziót. az ország szivéből a széliózsa minden irányába. Az iskolák százával terjesztik azt az édesen csengő magyar nyelvet, melyen te énekeltél. Lásd agg költő társadat, a te legjobb barátodat, kit a gondviselés megőrzött a nemzet számára, nézd a mint ifjakat megszégyenítő fürgeséggel mindenütt elöl- jár a te ünneplésedben. Díszes palota fog emelkedni, a hova összegyűjti nemzeted emlékezetednek tárgyait. E palota a magyar nemzet Mekkája leszen. Eljárunk oda imádkozni, hálát adni, hogy te egykoron a mienk voltál. Hívek leszünk ragyogó elméidhez utolsó lehelleiünkig. A szabadságot, mint te és dicső társaid kivívtatok, egységben és sértetlenül fogjuk átadni egy benünnket követő nemzedéknek. Minden tettünknek indító oka a haza javának, a haza dicsőségének előmozdítása leszen, mert hisszük, hogy ez a legméltóbb a te nagy neved emlékezetéhez. Ha pedig oly idők következnének e nemzet életében, hogy a magyar csak egy pillanatra is megfeledkeznék önmagáról, csak egy pillanatra is hűtlen merne lenni a haza, a szabadság eszméjéhez, akkor jelenjék meg láng-szellemed közöttünk, taníts, ints s dorgálj meg bennünket, zavard meg álmáinkat és mi ismét a régiek leszünk, ismét a régi lelkesedéssel fogunk küzdeni a tanokért, melyeket te hirdettél.

08zmann Aurél.