Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
2. oldal SOMLYÓ VIDÉKI HIRLAF serkentsenek minket, kik szintén a népne velés ügyének vagyunk. — úgy érezzük — nem hívatlan bajnokai. Gondolatainkat és tapasztalatunkat e tárgyról a legteljesebb őszinteséggel mondjuk el, minthogy fiatal természetünk még nem vette be azt az arany tanácsot (?) hogy a körűimén vekre, viszonyokra tekintettel légy, kerülve a hátrányosat, beczézgesd a hasznot hozót Igazság és őszinteség, mindenkor és mindenütt, ez lehet frázis sokaknál, de minekünk eleven kutforrás. És ne idézze fel ellenünk senki a fészkét bepiszkoió madár rút példáját, mert ez nem vág ide. A mi szemeink előtt ama szép idyl lebeg, midőn megjönnek tavaszszal a fecskék, s tele vidám reménnyel, ifjú erővel hozzá fognak az ősi fészek kitakarításához, mely ép és szenytelén volt egykor, de egy hosszú télen át bemocskolták a parázna verebek, s a melynek ismét tisztának és hibátlannak kell lennie. Azt mondja tisztelt czikkiró ur említett közleményében, hogy Magyarország tanügyi viszonyai még mindig háta mögött állanak a nyűgöd államoknak. És miért van ez igy, mi ennek az oka ? T. czikkiró ur felelete az : mert a községekben fennálló iskolákban 80 — 100, sőt 120 gyermek is jut egy tanító keze alá. Az iskola ily tultömött- sége bizonyára nagy akadály a pedagógia hasznos és nemes czéljainak megváló kásában. de — méltóztassék megengedni, — a fő ok mégis egyebütt keresendő. Általánosan elterjedt vélemény az, hogy a néptanítóknak kevés százaléka a valóban intelligens képzettségű és műveltséggel bíró, inig ellenben nagyon sok az oda nem való, hí- vatástalan, parlagias ember. Mi azt lrsszük van az a misszió oly becses és fontos, mely a néptanítóra vár az iskola falam kívül népe körében, mint az a mit tanítványai tőrében teljesit. 9 évig jár a falusi gyermek iskolába, a tanító szavaiból tanulván a »hasznosat és jót« 15 éves korában már elhagyja a tantermet, s ez időtől kezdve tanítójának nem csupán szavat tesznek reá hatást liánéin folyton fejlődő eszével annak cselekedeteit és életkörülményeit is gondolkozása tárgyává teszi. egy elszabadult üstökösből mentette volna. És megírja az Apostolt — mintha magáról Írna Igen, ez ő, ő, az apostol, aki nem tudott mást, mint szeretni és szabadon gondolkodni, érezni. Es az egész költemény hymnusz, a forradalom igazi himnusza. Aki tudni akarja, hogy ki és mi Petőfi, vésse az Apostol minden egyes szavát a leikébe. . . . . S ünnepeljük mo’st őt, ki ötven esztendő előtt nyomtalanul elveszett egy véres csatában. Nagyságát csak öregbiti a kifürkészhetetlen eltűnés, gyönyörű romantika vonja be halhatatlan emléket. Ó milyen szép dolog ez! Egy nagy nemzet a maga jószántából, a saját szive érzésétől indíttatva ünnepli dalnokát, akit szeret é.s csodál. Szerte a hazában felhangzanak fiatalok és vének ajkairól az örökké uj dalai, szobrok, koszorúk és vigalmak jelzik mindenüt a hazában, hogy itt élt ő, itt, ahol akkor is, most is sok mostoha gyermeke volt a földnek. Én hallom, értem ez ünnepi zajt |s nagy a gyönyörűségem. És ebben az emelkedett hangulatban éppen nem disszonáns nekem a kérdés mely közvetlen tapasztalatom nyomán lelkemben felmerül: Vajon ki értette jobban Petőfit: a szoczia- listák, akik az idei márczius 15-én megkoszorúzták szobrát, — vagy az a szegény boldogtalanul szerelmes csendőrőrmester, aki az ősszel szolgálati fegyverével szivén lőtte magát és amikor ráakadtak, a halott raegmerevült kezében Petőfi költeményeinek olcsó kiadását szorongatta? .... JEi'dösi Rezső. Ebben a tekintetben is óriási különbség van a nagyvárosi élet s a mienk között. Ott a tanitó csakis iskolájában tényező, inig künn a társadalmi élet hullámcsapásaiban alig tűnik fel másként mint egy kis habfodor. Itt falun ellenben a tanitó örökös központja népe figyelmének, tehát szükséges, hogy élete kifogástalan és szenyte- len, vagyis tetteinek kűtforrása és czélja tiszta és nemes legyen. így van e ez mindenütt ? Mi ismerünk elég falut, hol az ilyen mintának mondható tanitó vezérlete alatt virágzó és megelégedett a község. Mert a mi jó magyar népünkben becses tulajdonság az, hogy mindenkor kész a tanulásra, a műveltségre. Kiváltképen tanítóját szívesen utánozza, a ki sok helyen bizony az egyetlen képzett eiftber. Ennyiből elgondolhatjuk, ha ekkora hatása van a tanítónak népére, minő óriási kárt, erkölcsi elzüllést okozhat ai olyan tanitó a ki becsületlen életével rossz példát mutat. Van egy község, melynek tanítója ellen okmány hamisítás miatt por van folyamatban ; azzal is vádolva van, hogy a mellette alkalmazott tanítónővel viszonyt folytatott, feleségével bot rányos családi életet él, úgy hogy az asszony számtalanszor véres fejjel volt kénytelen a falu népe közé menekülni,- egy IJ éves gyér ■ meklányon erőszakol tett sió., szóval az emberi aljasság majd minden cselekedetével vádolva van. Egy másik községben olyan to nitó működik, a ki okmány hamisításén t 2 évet töltött börtönben s ez a faluban nyit ványaid, még az iskolás gyermek is tudja. Tisztelheti-e az ilyen tanitót a nép, hallgathat e tanácsaira, útmutatásaira % Bizonyára nem, legfölebb szégyenkezve megtűri falu jában. a felsőbbség bölcs belátásától remélve azt. a minek késnie egy pillanatig sem sza badna, t. i. az ilyen tanitó eltávolítását. Morális halott nem lehet erkölcsi vezér. És ne csodálkozzunk, ha a*2 ily faluban napirenden van a verekedés, erkölcstelenség, to’vajlás, sőt még gyilkosság is előfordul. A mi elég- szomorú, tudunk esetet, hogy a falu népe osztatlanul kérte ilyen tanítójának elmozdítását. bejártak mind n bejárható fórumot, s az eredmény az, hogy 3 esztendei kérés, követelés, futkozás után még manap is ama érdemes pedagógus szolgál botránykövéül a községnek. Íme t. czikkiró ur egészen más szem pontból indu’t minti mi, s mégis a végkövetkeztetésben összetalálkozunk. Mindeme bajok orvoslásául nem találunk más gyógyszert, mint a népiskolák államosítását. És éppen ezért mindannyiszor fájdalommal halljuk lelkes és tetterős kultus miniszterünk aj kairól a kijelentést hogy ő nem híve a gyors é.s általános államosításnak: Pedig népiskolaügyünk számtalan bajain csakis ez eny hitene, s azt hiszs/.ük gyökeresen javítana. Állami iskolában nem tűrnék meg a legal jasabb vádakkal illetett egyént ; állami iskolában nem alkalmaznának börtönviselt, rovott 'múltú embert. Állami felügyelet alatt ha vádakkal illetnék a tanitót, nem igyekeznének 2—3 évig e tussolni az ügyet, ha nem azonnal vizsgálatot indítanának, hogy kiderüljön az igazság ,és bűnhődjék a vétkes. Az államosítással föl virradva a népiskolának a hajnala. Szakfelügyelet őrködnék az iskola felett, pedagógus ember b rálná meg a tanitó működését, nem pedig hozzá nem értők, mint az iskolaszék tagjai és sok esetben a plébános. Es az államosítással, vagyis a helyes rendszer behozatalával el jönne az az idő, a melyről báró Eötvös József ideális leikével annyit álmodott, midőn Magyarországnak is lenne művelt, a kor színvonalához képzett néptanítói kara, mely a nyugati államokkal való versenyében büszkén-bátran megállhatná a helyét, Akkor nem hallhatnák utón útfélen azt a manapság jogos panaszt, hogy hazánk tanügyi viszonyai messze állanak a nyugoti ál lamokké mögött, mert néptanitói között nagy száza'ék az oda nem való, hívatlan ember. Bárcsak a bölcs államférfim belátás úgy határozná, hogy mi fiatalabbak ezt a boldogabb időt még megérthetnők. Addig is adjanak önérzetet csüggedésünkben és erőt nehéz munkánkban, a költőnek eme gyönyörű szavai: Az én pályám szép, ámbár nem ragyog : E11 az egyszerű nép őre vagyok ! Enyém jó é.s balsorsának fele Örülök, sírok részvevőn vele S az elhagyott népet mi istent : Növelni, oktatni, deríteni ! Julius 30. Orasdák biztosító A biztosító intézetek karteiljenek ez idei díjemelése teljesen tarthatatlanná tette a magyar gazdák helyzetét a jégbiztosítás terén. A »Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségé „ -nek központja már múlt évi naggyülésén elhatározta, hogy egy az egész országra kiterjedő tűz é.s jégkárbiztositó szövetkezet létesittessék. Az idei események is igazolják ezen intézmény életrekehésé- nek szükségességét, az előkészítő munkála- I tok minden vonalon megindultak s ma már a mozgatóm vezetői teljesen kidolgozott tervezettel lépnek nyilvánosságra. A megalakítandó intézmény a „Gazdák Biztositó Szövetkezete u nevet viseli. Üzletköre a tűzés jégbiztosításra terjed ki. Prospektusából megtudjuk, hogy a tűznél az intézetek j mostani dijainál kezdetben sem indul meg j magasabb dijakkal, a jégnél pedig a kartell 1898. évi, tehát a díjemelés előtti dijait nem fogja túllépni. A szövetkezet egy millió korona tartalékalap biztosítása után kezdi meg működését. A tartalék alap ala- j pitványi és üzletrészek jegyzéséből szár- i mazik, az alapítványt nem jegyzők pedig \ belépti dijat fizetnek a tartalékalap javára, ezenkívül az évi tisztajövedelemnek 50 százaléka is a tartalékalapot gyarapítja. Ez alapon a szövetkezet m ndenkori fizetq- i épességének reális feltételei a legkedvezőtlenebb esetre is biztosítva lesznek. Az alaptőke gyarapítására egyes nagybirtokosok eddig is jegyeztek 20—40. joo kor, értékű alapítványokat s e mellett a kormány erkölcsi és anyagi támogatását is ; kilátásba he'yezte. Hogy azonban a szövetkezet megalakulásához szükséges egy millió korona biztosítva legyen, a Gazdasági Egyesületek Országos szövetsége, egyesülten a Gazdák Biztositó Szövetkezetének alapítóival, felhívást intéztek a magyar gazdaközönséghez. A most szétküldött felhívó levelek a mozgalom yezetői közül Dessewffy Aurél gróf Zelénski Róbert és Széchenyi Imre grófok, Miklós Ödön és Rubinek Gyulu aláírásait viselik, akik alapítói üzletrészek jegyzésére kérik fel az érdekelt birfokos- ságot. A döntő lépés e szerint a Gazdák Biztosiló Szövetkezetének létrehozása érdekében megtörtént. A gazdaközönség a jelenlegi állapotokkal bizonyára nem elégedett. Az uj intézmény támogatása révén most alkalma nyilik, hogy egy igen fontos érdeke fölött az intézkedést kezébe s a kartell támadását az uj szövetkezettel már a jövő évben teljesen hatálytalanná tegye. Újdonságok —- Petőfi-ünnep A segesvári csatatéren, hol a 48-ki hősök alusszák örök álmukat, ma fényes gyászünnepély folyik le. A magyar nemzet szine-java zarándokol ma oda, hogy lerója kegyeletét é.s háláját a hősök és ezek legelsőb- pike. Petőfi Sándor nagy költőnk emléke iránt. Minden m 'gyár ember együtt érez ma s részt vesz a nemzet gyászában Városunkban is lesz ma gyászünnepély Petőfi emlékére a polgári lövöldében Az ünnepély esti 6 órakor kezdődik.
