Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
4 Szabadkai Közlöny 1899. iulius 30. 80 kr. félévre 14. trcéOnr. negyedévre 7 frt 20 kr. Egy füzet ár* 1 ír 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest VII Hernádutcza 45. sz. — Scbliemaan Henrik. Schliemann Henrik nagyon szegény családból született. Miuden kincse fiatalsága, törhetlen akarata, kitartása és becsvágya volt. Kereskedőnek álíott, hogy vagyont szerezve tehessen valamit az emberiségért. Küzdelmé- szerencse kisérta és sitter; soksznros milio- mossá lett. Közben, pihenő óráiban, a gö rög Cs-kor tudományával foglalkozott, miben neje is segitette. Mikor dúsgazdagon elhagyta az izgalmaz kereskedői pályát, óriás vagyonát a tudomány hasznára, az ős-kor ismeretének előbbre vitelére akarta használni. Asatni kezdett azon a helyen a hol kutatásai u‘án az .ősrégi Mykene romjait sejtette. Tudományos törekvéseiben is szerencsés volt. Egy egész város romjait sikerült kiásatuia; az első várost melyet ismerünk, a legelső civilisatio nyomait talá'ta meg es tarta fel. Az 6 révén tudjuk, hogy a göiög szellem minden kincsének elemei köicsöuzöttek ; a legrégibb művészi alko!á>o.>on főként a baby- iom és phoenicist httás é zis. Stiiusáuak. minden elemét kölcsön vette a görög, de a kölcsönadóí-éLial nagyobb következetességgel fejlesztette, s tejlesztette, s teljes stilus'á tudia összeolvnsztani. A történettudománynak s az életnek legnagyobb gazsága, a fejlődés elve győzedelmeskedett, az ő kutatásai réven. Milliókat költött az ásatásokra, de a millióknál drágább kincset vásárolt raj a: igaz.-ágot, történelmi biz°nysságot. Kutatásait maga irta meg könyValakbau, S ez a szellem-óriás, az erkö es é.s r.1 ni^mus e nagyszerű uóldája zal mutatkozott be Tóth t5é au*k egy görög hajón: „Én semmi vagyont sem tettem. Kern vagyok semmi más, Csupán modern nyugati agy velő.“ Kutatásának kincsei most jutottak el hű rep oauctiókban a magyar közönséghez. Meghozta őket a „Nagy Képes Világtörténet“ 32. füzete, mely a szövegben bőven szól a mykenei kultúráról. A tizenkét sötetes nagy munka sznrkesztője Marczah Heniik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr Gryomlay Gyula akadémikus. Egy kötet ára diszes félb5rköté-.bín 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kaptiaró a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, Üllői ut 18.) s inindeu hazai könykeresdedés ntján. Gzionismus = emberszeretet. *) (Folyt, és vége.) Mindnyájan egy alkotó atyának gyermekei vagyunk. Testvéri szeretettel kell egymáshoz ragaszkodnunk. Hiszen egy utón halad a keresztény, a zsidó, a mohamedán imája az ő kegyelmes istenéhez. A vallás elválaszt minket ugyan; de a testvéri szeretet egybefűz. összetart. Fájdalom és keserűség fogja el a jó és emberségesen érző sziveket, amidőn arról az elvetemült idegenségről, durva barbárságról, pogány módról kell igen gyakran hirt venni, hogy még a íelvilágosodottság mai korában, a lelkiművelődés, a tudás, az előrehaladás, a humanzimus napjaiban is találkozunk egyesekkel, népekkel, nemzetekkel, államokkal és egész társadalmakkal, akik a zsidóban a z s i d ó t bántalmazzák, benne nem a magahoz hasonló vagy taián még a magassabbau álló testvért látják, hanem őt az erdei vadként állatias kedvteléssel üldözik. Mint a keresztény emberszeretet egyik legszerényebb mivelője, tehát örömmel a lelkemben, le'kesültséggel a szivemben látom azt a magasztos mozgalmat, amelyet nagybecsű zsidó férűik megindítottak, akik üldözött embertestvéreimnek, az 6 hitro- kouaisnak megsegítésére megváltó munkához fogtak, nekik olyan helyet biztosítani, ahol a keserves nyomortól elcsigázott testüket megpihentethessék. A zsidő megbántalmazott testét emésztő égető sebek, azt hiszem, inkább fognak behegedni azon a szent földön, a melynek egyszerű megemlítése is már elegendő a lelkigyötrelmek lecsillapitására, mint valamely, tisztán oroszlánjairól, tigriseiről vagy más vadállatairól nevezetes, de máskülönben elhagyott és még csak a mivelésre váró más földterület. A mélyen tisztelt szerkesztőség azon kérdésére pedig, vájjon a czionismus ez a legemberbarátibb, évezredünk eme egyik nemes mozgalmának, a magyar zsidóság által való támogatását édes hazánk nem zsidóvallásu hü fiai miként fogja fel, itt Dr. Singer Bernáf, tapolczai rabbi ur szavaival élve, azokot ismételve csak ezt mondhatom : „A zsidóság sem tgószben, sem egyes töredékeiben nem szöulit rá, hogy a hazafiasság rágalmai elen vádekezuie kellene. E kijelentésre fiijog osr.ja a zsidóságot az ő vallása, világos törvényei és több ezer éves törtéuelme, amely alatt °gyetlenegy eset 8613 fordult elő, hogy a « íbj'uao-oi v ti\rv> '*iiörC0KD0 II IS V6* tettek volna ama kötelességek ellen, amelylyeknek teljesítését a haza tőlük megkívánt. A zsidó ember, vigye sorsa bárhová — mint ez már itt megemlítenem és mint a franczia Domoukosrend egyik nagynevű tagja ezt az ő jeles művében mondja — eszményi módon szereti a hazát, ahol letelepedett, és ezt számtalanszor hatványozott mértékben állíthatjuk magvar-zsidój- testvéreinkről, akik a polgári erények hü, és lankadatlan gyakorlásában mindig fényesen kitünnes. Nem képezhet botránykövet, ha a zsidó nép üldözöttjei számára nyilvános és jogos othon lesz as zent földőnmeg teremtve. A czionismus nem más mint emberszeretet, nemes törekvések megvalósítása, amelyeknek egész szívvel és lélekkel való támogatása minden felekezetnek, hitvallásnak, pártárnyalatnak, a társadalom minden réfi gének, éljen ö bármilyen kedvező körülmények között, szentsóges kötelessége és tősepeu az a zsidó, aki azt a kötellességceljesitést elmulasztja, bűnt követ el Istene, embertársai és saját vérei ellen. Vagy talán bűnt követ ei magyar ha- zá;a ellen az a buzgó Katolikus ember, aki áhitatos kegyelettel nyújt segítséget az ő füleiével valamely tévoieső országban élő, bántalmazott hittestvéreinek ? Nem ! Nem követ el bűnt ; de igenis az Istennek tetsző erényes cselekedet. Azt hiszem, az összes művelt emberiségnek jóakarata kell, hogy kisérje azt a nagyszerű — tisztán a lelkieken nyugvó — vállalkozást, amely sanyargatott ártatlanok, a megtestesült ártatlanság megmentését irta zászlajára. A pártszeuvedóly, a felekezeti türelmet lensóg, a tudatlanság leggyalázatosabb szöi nyei, amelyek a haladás és művelődésügy0^ tényét elhomályosítják, szüujék meg és a hit boldogító malasztja tesz minket egyenlővé, ami a spanyol inquisitió expiálása fog lenni. Budapest, 1899. jun hó 20 -án. Csőri Endre, r. kath. áldozópap, sz.-főv. hitoktató. Villamos Vasufei menetrend. Délelőtt félóránként. Délután negyedóránként. Zomborl kaputól Palicsra Első kocsi indul reggel 5.32 és azontúl minden órának alább jelzett perczében Zombori kapu 2 32 p-g 3 18 33 48 Juranics kitérő _ a — — s* © p ■<a ® 7 22 37 52 Rudics kiiérő ■ÓJA 9 39 J* S3 *“ p 10 25 40 55 Nemzeti szálloda SS 12 42 O U P rt __ !_ 1 4 29 44 59 Központi telep •© ~ T3‘Ö 16 46 © P« — O © „ 22 37 52 7 Palics ;© «*-4 6 36 44 58 14 29 o S3 O o. Utolsó kocsi indul este 9.18. Pallosról Zombori kapuig Palicsról indul az első kocsi reggel 5.41 és azontu minden órának alább jelzett perczében Palics 1 -g |llldtll I p-j | 01151301451 *l.SlI ~ I7|29la7lfV>J,!£ 5 35 9 30 g Nemzeti szállodai *® p Rudics kitérő ° s* Juranics kitérő Zombori kapu lö'íö °* — | 4 lö ■0-5 | 7 jll Utolsó kocsi indul este 10 órakor. SUCHARD i \ Mindenütt & kapható. * *) E rovatban kőzlött alattiakért felelőséget a nem vála Szerk 11632. szám 1899. T©m©s¥ári Y&sár»hirdetés. Az idei temesvári Szt. Jakab ORSZÁGOS VASÁR f. évi augusztus hó 10-étSl bezárólag augusztus I4-éig fog megtartatni. Ezen vásárral a dél magyarországi (azelőtt bánáti) lóvásár van egybekötve. fpy Augusztus 10. (csütörtök) előtt az állat felhajtás tilos. Temesvárott, 1899. évi iuuius hó 24-én. A. városi főkapitányságtól: JB an dl JR e z SŐ, főkapitány. A legközelebbi országos vásár 1899. évi szeptember hó 28-tól október hó 2-áig fog megtartatni.
