Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz

* A Petöfi-társaság havi felolvasó ülése vasárnap volt az akadémia kis termében. Számosán hallgatták, kivált nők. Az elnöklő Komócsy József meleg szavakkal emlékezett meg az elhúnyt Kertbeny Károly érdemeiről, a ki fölött emlékbeszéd is lesz. ügy halljuk, Abafi Lajos jelentkezett rá. Első felolvasó Rádl Ödön nagyváradi ügyvéd volt, ki »Legújabb költészetünk hatástalanságá«-t fejtegette, elfogadva egy pár hideg eszű német aesthetikus ama nézetét, hogy a lírikusoknak nem magokat, hanem a kor eszméit, érzületeit kellene énekelniük. Már magában a kiindulási nézethez is, bogy t. i. a legújabb költészet hatástalan, kérdő jelet lehet tenni. Azt hiszszük, a hatás ma is, mint mindig, arányban áll a tehetség mértékével. Csakhogy e hatás nem mutatható ki összeségében, mert egy dal, egy óda szerteszét, külön-külön hat az olvasókra s a tetszés kifejezése nem összpontosulhat úgy, mint egy színházban, s nem tűnhetik ki annyira, mint nagyobb események alkalmával egy-egy közének lábrakapásában. De az teljesen bizonyos, hogy ha a lírikusok megfogadnák a Rádl Ödön tanácsait, saját szubjektivitásuk megtagadása mellett igen apró cseprő s csak igen mulékony hatású alkalmi poéták lennének. A költőknek a képzelem szabadsága ád szárnyat s csak úgy emelkedhetnek, ha azt éneklik, a mit szívok lelkök, ihletök sugal. Hogy a jól irt versnek ma is van hatása, eléggé hebizonyult ez ülésen, hol a Jakab Ödön (vendég) »A két örökös« cimű költeményét, melyet Margittay Dezső olvasott fel, élénken megtapsolták. És mindig is lesz hatása dalnak, elbeszélő költeménynek, ha ihlet, hivatás forrásából ered. Ha pedig újra nagy költők támadnak, azoknak megint magokhoz méltó országos hatásuk lesz. Harmadik felolvasó ifj. Ábrányi Kornél volt, ki »Az erényhős« cimű rajzát mutatta be, mely szól egy képmutatóról, ki az ártatlanság álarcát viseli, pedig minden inkább, mint erények hőse. Yolt zártülés is, melyben többi közt elhatározták, hogy május végén Székesíehérvártt tartanak vándor-ülést. Azután pedig a társaság tizennégy tagja az elnökhöz: Jókai Mórhoz kocsizott, ki e napon érte meg 57-dik születésnapját. Komócsy József mondott üdvözlő beszédet, örök vidámságot, munkakedvet kivánva neki, hogy bosszú ideig lehessen vezérök. Jókai megköszönte a kitüntetést, mely ugyan őt öregségére emlékezteti, de — úgy mond — meg van ő nyugodva sorsában, mert minden nap teljesiti kötelességét — dolgozik. Aztán megmutatta társainak eredeti műveinek s azok fordításainak könyvtárát. Azt mondá, hogy eredeti regényeiért ösz- szesen 84656 frtot kapott, beszélyeiért is vagy tizenkétezer forintot s igy vagy százezer forintnál többet keresett szépirodalmi tollával. (A fordítási dijak nincsenek ebben.) Megmutatta Jókai azokat a könyvecskéit is, melyekbe regényei vázlatait közli, vagy útközben tájképi vázlatokat rajzol. Megmutatta farag ványait, csiga-gyüteményét, a karos széket, melyben 35 éve ir; aztán beszélt a tagokkal, Mikszáthnak többi közt azt mondva: »Szép jövőd van!« E nap Jókai a sepsi-szentgyörgyi ifjúsági önképző körtől is kapott üdvözlő sürgönyt. Bizonyára mindazok, kik a lapok híréből tudják meg, hogy Jókai vasárnap lett 57 éves, azt kívánják, mit a székely ifjak, hogy »drága személyét még sokáig boldogan éltesse az egek ura, a haza és nemzet dicsére, javára!«