Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
1899. május 25. 5 Ha a mii létesülni fog, úgy a villamos vasút, villamvilágitásou, gyári és kisipari üzemen kívül a villamos erő felhasználható lesz a városi vizmütelep; és a valószínűleg közel jövőben létesítendő vágóhídi mesterséges hűtés és jéggyártás üzeméhez is.- Csak ily esetben tud a villamos világítás költség tekintetében a gázzal versenyezni; — különben úgy mint a fővárosban, daczára a két önálló villamvilágitást szolgáltató telepnek — mégis a gáz terjed rohamosan. — A világítás és az erő költsége a jelenlegi ár felére fog le- szállni. És ha ma például az Auer-fóle gyönyörű gázfény még mindig nem tudott magának kellő tért hódítani, daczára hogy ötször olcsóbb a közönséges lepke égőnél; mert e körülmény még mindig nem elég ismeretes; és a villamos fény a drágasága miatt nem ; úgy bizonyos, hogy a vizierő kihasználásából eredő villamos fény egy csapásra meghódítja és biztosítja magának a teret olcsósága miatt. Az erő átviteli müvek mindegyike a szükséges hosszú tanulmány, kellő megfontolás tervezés, de különösen a financzirozás miatt lassan haladnak a megvalósuláshoz, de különö ;en azok, melyeknél a rendelkezésre álló vízmennyiség és az esés nem oly szembetűnő ; illetve nem nagy ; mert ezeknél — mint nálunk a Körösnél a költség igen jelentékeny. Az bizonyos e mű sikere esetében Nagyvárad város jövőjében sokat lendítene. Lovas Zeigmond. Szomorú ökörvásár. —Saját tudósítónktól. — — jnnius 25. Fánye Tógyerről szól ismét az ének. Fánye Tógyerről a javíthatatlan zsebmetszőről, aki már néhányszor megülta a megyeházát, de ugylátszik az igazságszolgáltatás javító keze végtelen keveset simított rajta. Most is egy furfangosan kieszelt manőverrel fosztott meg egy ártándi gazdaembert 150 frt vagyonától és már majd nem elmulatta az egész pénzt, mikor a rendőrség rátette a kezét. Az esetről következőket írja tudósítónk : S z e n d r e i Elek ártándi lakos elment a berettyó-ujfalui nagyvásárba ökröt vásárolni az elmúlt csütörtökön A vásárlásra szánt pénze — 150 frt — készpénzt magával hordta az oldal zsebében levő tárczában. Már rá is akadt egy pár ökörre és alkuba bocsátkozott a tulajdonossal. Alku közben melléje szegődött egy előtte ismeretlen alkusz kinézésű ember és feltorok pattogása jelzi csak egy élteti a lelket: a szabadság. Hőse : Kukoricza Jancsi, de énje: az „Apostol“. Az a nép gyermeke, beszőve a fantázia csodás képzeletvilágával, arany szálaival, benne megtestesül a nép, a magyar nép, de igaz gondolatvilágát az „Apostol“ tükrözi vissza. Szilaj lelkének, fékevesztett érzelmeinek kitörése min- denik sora. Ott hirdeti: Nagy a föladat, az Idő repül s az Élet rövid. Mi czélja a világnak ? Boldogság ? s erre eszköz ? A szabadság ! Szabadságért kell küzdenem. Mint küzdtek érte oly sokan ! És hogy ha kell, elvérzenem Mint elvérzettek oly sokan ! Es ezt a rajongást, ezt a szabadságszeretet a puszta a végtelenség képe ébreszti fel benne. Lelkének legkedvesebb tanyája, az alföld végtelen rónája. Olyan nyílt, mint a felbontott levél, belé vannak Írva a szép és nagy gondolatok. Ott szeretne élni, mint Arábiában a szabad beduin. ___________>SZABADSAG< ___________ s zólította őt, hogy segítsen neki egy ökör megvásárlásában és ha sikerül a vásár ad neki 5 frtot. Mikor elindultak kettes, a vásárban észrevették, hogy egy ember egy zsebkendőt ejt le, amelyben pénz volt, Az ismeretlen a zsebkendő után, nyúlt és szólott Szendreinek : — Látja milyen jó az Isten, adott nekünk pénzt, jöjjön most ezen megosztozunk. Szendrei hagyta magát vezetni. Elmentek a vásártérhez közel levő temetőoldalba, amikor egyszer csak arra jön a zsebkendőjét elvesztett idegen és felszólítja őket, hogy adják elő az ő zsebkendőjét a pénzzel. Szendrei szabadkozni} kezdett, hogy ö nem vett el a pénzből semmit, mert az ö összes vagyona az, ami a tárczájában van. Hogy az ismeretlen meg is győződhessék, S z e n dr e i kivette a tárczáját és átnyújtotta neki. Ez megnézte, vissza adta a tárczát és el vált tőlük. Az alkusz is csakhamar ott hagyta Szendreit. aki vissza ment a vásárba, de mikor a szükséghez képest tárczájába nézett, a benne volt 150 írtnak hült helyét találta. Rögtön jelentést tett a csendőrsógnól, ahonnan egy csendőraltiszt jött be Szendreivel és jelentést tett a nagyváradi rendőrségnél, mert a káros úgy vélekedett, hogy a tolvajok nagyváradi emberek lehettek. A rendőrség a megadott szemólyleirás és a tolvaj lás módja utján rögtön rájött a tettesre, aki nem volt más mint Fánye Tógyer rovott múltú többszörösen büntetett gazember. Fölkutatták a városban és tényleg rátaláltak a S z e r- s z á m Gryőzőnó nómet-utczai korcsmájában, ahol nagyban mulatott a lopott pénzen. Még megtaláltak nála 49 frtot. A tettet tagadja, bár a káros rögtön ráismert Fánye azt mondja, hogy nem is volt a b.-újfalui országos vásáron, czinkostársának nevét sem akarja elárulni. De kiderült róla az is, hogy tegnapelőtt Fröhlich pecze-utczai korcsmájában mulatott és ott egy százast váltott föl. Már pedig a lopott pénz egy darab százas és öt darab tizes bankjegyből állott A rendőrség átadta a jómadarat a b.-újfalui csendőrségnek. Kaland a női szakaszban. — Dohányzó ólgyek. — Nagyvárad, juuiuä 24. Érdekes eset történt tegnap a Nagyvárad és Budapest között közlekedő gyorsvonat egyik második osztályú kocsijában. Az eset eléggé tanulságos ahhoz, Puszta, puszta, te vagy a szabadság képe ! És szabadság, te vagy lelkem istensége I Szabadság, istenem, még csak ezért élek, Csak azért, hogy egykor érted halljak meg. '(A csárda romjai.) Megveti a zordon Kárpátokat, a tengersik vidék a világa, börtönéből szabadult sas lelke, ha a rónák végtelenségét látja. Felrepül gondolatban, túl a földön felhők közelébe. S ez a repülési vágy többször megszállja s Turgenyew említett gondolatának mását adja a „Csillagos éj “-ben. Ha hányát fekszik a földön s nézi a sötét kék eget, az ezüstös csillagfény koszorúként övezi fejét. E sugár özönben megfürdik, lemos magáról minden földi szennyet, újjászületik, megifjul, a magasba röppen s keresi a mennyet. A mennynek keresése, az elérhetetlen utáni vágya, a titkozatosságnak fürkészése, a végtelenségnek megismerése, a természet iránti rajongása, a Kunság népvilága, a nép foglalkozása, szóval a föld, a talaj, az éghajlat ébreszti sza- badságszeretetét és megismerve e csábos világot, leveti békóit, kitör lelke, hogy küzdjön és mint mythosi alak meg is haljon lelki ideáljáért : a szabadságért! N. L. hogy az államvasutak igazgatósága megváltoztassa a vasúti kocsikban eddig szokásos feliratokat: Női szakasz, Nem dohányzóknak, stb. Történt ugyanis, hogy az egyik női szakaszba Ladányon három hölgy szállott be. A kupéban előzőleg már két bukaresti nő ült, akikre látszólag kellemetlenül hatott, hogy idegenek szállottak a szakaszba. Alig indult el a vonat a Ladányi állomásról, mikor az egyik fiatal román hölgy elővett egy ezüst czigaretta tárczát és rágyújtott. A p.-ladánvi úrnők összenéztek, mert szokatlan volt nekik, hogy női szakaszban dohányfüstöt kelljen nyelniük, de azért nem szóltak semmit. A román utitársnő pedig szenvedélyeseu szerette a czigarettát és egymásután kilencz darabot szitt el. Mikor a füst végre tűrhetetlenné kezdett válni, megszólalt az egyik p-ladányi hölgy németül : — Nagysád kérem, női szakaszban nem szabad dohányozni. A megszólított román nő egyáltalában nem jött zavarba, hanem a lehető legnyájasabb hangon kijelentette hogy; — De igen. A női szakaszban csak nraknak nem szabad dohányozni,, hölgyeknek ez nincs meq- tütva. A p-ladányiak tiltakoztak még egy darabig eman- czipált utitársnőjük véleménye ellen, de mivel ez a czigarettázást éppenséggel nem akarta abbahagyni, más női szakasz pedig nem volt, tehát abban állapodtak meg, hogy Budapesten jetentést tesznek az állomás főnöknél. Budapestre érve az 5 hölgy csakugyan bement a főnökhöz s p.-ladánviak a lehető legnagyobb indigná- czióval adták elő, hogy egész utón czigaretta füstöt kellett nyelniök, pedig női szakaszban utaztak. Az irodában levő hivatalnokok elővették az üzleti szabályzatokat és kutatták, keresték, szabad-e nőknek dohányozni a női szakaszban ? Á kutatásnak az lett az eredménye, hogy sehol egyetlen betűvel a dohányzás eltiltva nincs. A szép román asszony mosolyogva hagyta el az állomásfőnök irodáját, a Máv. igazgatósága pedig bizonyára gondolkozóba esett, nem kellene-e a jövőben ilyen táblákat aggatni a kupék ablakára : Dohányzó hölgyeknek! Nem dohányzó hölgyeknek! Dal a hexenschussról. Sokat daloltam szerelemről Óh, nyájas olvasó, neked, A hattyuvállról, szőke hajról Daloltam számos éneket. Az ideálom térdszalagján Rímekbe szedtem egykoron De a zsábáról, — isten uccse — Sohasem zengett még dalom. Pedig a hexenschuss ma járvány, Akár az influenzia: Divatba hozta Küry Klára, Az aranyos, pikáns diva S azóta senki sincs zavarba, Kivágja könnyedén magát, A hexenschuss-sz&l altatják el A csecsemőt is a dadák. A gavallérnak hízelegnek A vendéglősök és szabók, Körülhálózzák nagy kontóval, Akár a legyeket a pók. De elsején, ha számlát visznek, Kiszól az inas zordonan : Bocsánat, a nagyságos urnák Most épen hexenschuss-a van. Ripacsdirektor megy Mucsára S felüti szellős sátorát, Műsorra tűzi legott „Fauszt“-ot Es az „Istenek alkonyá“-t. De mikor gázsit kell fizetni, Zsebébe nyúl nagy komoran : Hiába., a jó publikumnak Mindennap hexenschuss-a van ,,. Egy asszonyka fürdözni készül És ostromolja az urát, Remélve, hogy a hüs Tátrába Fürdőzni küldi nyáron át. És férj uram enged szavának, Bár — szegény — pénzzavarba van De mit csináljon, hisz nejének Borzasztó hexenschuss-a van.
