Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz

, ^Petőfi haláláról — Eötvös Károly

nyomozódásai.

I.

A bol Petőfi elesett.

Ez előtt nyolcz évvel, a segesvári szerencsétlen ütközet napjának huszonötödik évfordulóján néztem meg először azt a mezőt, azt a vidéket, a hol Petőfit utoljára látták, a hol meghalt, a hol el van temetve, hogy beteljesedjék három év előtti álma: ott esni el a harcz mezején, ott folyni ki szivéből az ifjúi vérnek, kardok zörejében, trombita hangjában, ágyú dörgésében enyészni el a jaka végszavának s összetiportatni fújó paripák szAguJ- dozó körmei által.

így álmodá meg, igy következett be.

Csakhogy álmának irtózatos visszája teljesült. Közős sírnak adták ugyan őt is és hősi társait, kik valamennyien a szent világszabadság<ért haltak meg, de nem a világszabadságnak diadala, hanem az osztrák és orosz zsarnok uralomnak diadala Yolt a segesvári nap. Talán jó, hogy Petőfi nem élte túl ezt a szörnyű napot.

Hol eshetett el Petőfi? Mely rög szívhatta magába kihulló vérét ? Hol nyughatnak porladó csontjai ? Ezek a kérdések érdekeltek engemet.

Száz meg száz nyilatkozatot olvastam a segesvári csatatér leírásáról s Petőfi halálának közelebbi úgy Yélt részleteiről, de a nyilatkozatok nem elégítettek ki. ^Homályos emlékezet vékony erű forrásából buzogtak fci e nyilatkozatok s térkép» szabatos területi fölvétel nem kisérte őket. £ nélkül pedig csataleirás igazán lehetetlen.