Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz

31. szám.— XXV. évfolyam.

— Magyar nemzeti eskető szertartás. A kath. egyházban — hir szerint — nemsokára gyökeresen megváltozik az esketésnél szokásos czeremónia. Esztergomban ugyanis egy országos bizottság dolgozik az egyházmegyék kiküldötteiből e czélból, miután a római szentszék pásztorlevele erre megadta az engedélyt. Az esketési szertartást Pázmány Péter magyaros alkotása szerint dolgoz zák át az ezzel megbízott legkiválóbb egyházférfiak, vissza állítván a régi, eredeti formát. E hirt előlegesen is örömmel regisztráljuk.

— Gyásshir. A beregmegyei ev. ref. lel- keszi karnak egyik legrokonszenvesebb tagja dőlt ki hosszas, kinos szenvedés után, férfi kora leg szebb idejében Gulácson, f. ho 25 dikén:Vajas Sándor, előbb takosi, pár év óta gulácsi ref. lelkészt ragadta el a kerlelhetetlen halai szeretett, kedves csaladja, széles körű rokonsága, barátai, ismerősei, hívei, szerető rokonai közül; a derült, örökké vidám arczu, erőteljes szép férfit, kinek számos évet lehetett még jósolni; a szerető családapát, kinek minden gondolata övéi boldogsága volt; a buzgó lelkipásztort, kit hívei oly nagyon szerettek; a jó barátot, ki e czimet igazán megérdemelte ! . . . Méltó volt a gyász, mely szerető, kedves nejét, 4 árván maradt gyermekét, a rokonokat, barátokat s a gulácsi egyház hiveit s általában az óriásszámu résztvevő közönséget, mely a temetésen résztvett, meglepte e f. hó 26-án tartott temetés alkalmával, midőn a gyászba borult közönség előtt a díszes koszorúkkal ellátott gyászkoporsó felett a templomban Sütő Kálmán ev. ref. esperes magas szárnyalásu, megindító gyászimát, a simái pedig Bánóczy Endre, jándi ev. ref. lelkész, magával ragadó gyászbeszédet tartott. Adjon vigasztalást a megszomorodott sziveknek az Ég Ura, a kedves halottnak pedig csöndes nyugodalmat, békés pihenést mindnyájunk közös anyja: az anyaföld kebele! Legyen áldás emlékezetén ! A megszomorodott szivü család a gyászos esetről következő gyászjelentést bocsátotta ki; „Alólirot- tak úgy a maguk, valamint a nagyszámú rokonság nevében, fájdalomtól megtört szívvel tudatják a feledhetetlen jó férj, édes apa, testvér, unoka- testvér, vő és sógornak Vajas Sándornak, gulácsi ev. ref. lelkésznek élete 51-ik, boldog házassága 11-ik évében folyó évi julius hó 25 én reggel ‘/45 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytat. A boldogult hült tetemei folyó hó 26-án d. u. 4 órakor fognak Gulácson az ev. ref. egyház szertartásai szerint az örök nyugalomnak átadatni. Áldás és béke lengjen hamvai felett! Gulács, 1899. julius 25 özv. Vajas Sándorné szül. Bereczky Erzsébet neje. Vajas Irén, Vajas Erzsiké, Vajas Sándor, Vajas Klárika gyermekei. Vajas Erzsébet férj. Komjáthy Gáborné testvére. Kallós Tivadar nagybátyja, id. Bereczky János és Bereczky Jánosné szül. Gyulay Erzsébet apósa és anyjoka. Bereczky János, Bereczky József, Bereczky Sándor, Bereczky László sógorai. Bereczky Juliánná sógornője.“

— ,,Északkeleti színi szövetkezet“ eszméjét vetette fel legközelebb néhány szomszédos vidéki laptársunk Kunhegyi M. színigazgató egy levelében tett indítványára. Az eszme épenséggel nem uj. Lapunk pár év előtt többször foglalkozott már e kérdéssel s konkrét indítványt is tett ez ügyben, mely azonban — úgy látszik — feledésbe ment, mivel a most újabban felvetett eszme képviselői városunkat a színi szövetkezet lánczolatá- ból teljesen kifeledik s mint nullát, semmibe sem veszik. Ám legyen nekik az ő hitük szerint. De mi nem úgy gondolkozunk s e tárgyra később még víszatérünk.

— Az aratás vidékünkön nagy részben már be van fejezve, de egyes helyeken még folyvást tart. Az idő a múlt héten állandóan kedvező volt az aratási munkálatok folytatására, sőt a kánikulai napok oly kiállhatatlan forrósóggal köszöntöttek be, hogy nem egy vigyázatlan munkás pusztult el vidékünkön napszurás miatt. Az aratás eredménye sok helyen jó, de általában csak középszerűnek minősíthető.

— Munkácson az ottani Lavvn-Tennis társaság f. évi augusztus hó 5-én, szombaton, saját czéljaira a cs. és kir. 65. sz. gy. ezred tisztikarának Casinó helyiségeiben zártkörű kerti mulatságot rendez. Kezdete 8 órakor. Belépő díj személyenként 1 korona. A tánczvigalom kedvezőtlen idő esetében a fedett kerthelyiségben tartatik meg. Hölgyek egyszerű öltözetben jelennek meg.

— Drágább lesz az élet. A magyar gazd- asszonyok nem nagyon fognak örülni a hiv. köz löny azon értesítésének, hogy aug. hó l-étől a ezukor után járó fogyasztási adó 13 krról 19 krra emelkedik, mely különbözeiét bizonyára nem a kereskedők fogják fizetni, hanem a fogyasztó közönségnek kell majd az adóemelést viselni, miből

B E R B G

következtetve, el lehetünk rá készülve, hogy e naptól kezdve a ezukor kilója 6—8 krral drágább lesz. És még úgy sem segíthetünk a bajon, hogy előre ellátjuk magunkat a czukorból lehetőleg nag\ készlettel, mert aug. 1 jén a törvény értelme szerint háztartásokban legfeljebb 10 kilo, az üzletekben pedig legfeljebb csak 20 kilo készlet van megengedve, a többi már az uj adózás alá vé tetik. Ä petroleum ára is drágább lesz szept. hó 1. napjától. Tehát — habár indirekt módon — megint fizetni fogunk, mint a köles !< . . .

— Községi és körjegyzők fizetés emelése — Ugocsában. Ugocsavármegye törv. hatósági bizottságának a tiszántúli járásbeli községi és körjegyzők fizetésének 600 írtra való emelése tárgyában hozott határozatát a m. kir. belügyminister a beadott felebbezések elutasítása mellett — mint az „Ugocsá“-ban olvastuk — legközelebb jóváhagyta.

— Elgázolta a vonat. F. hó 24 én a Bátyú és Som közt közlekedő 4012. számú vonat Szabó György vasúti pályaőr 4 éves „Jenő“ nevű kis fiát elgázolta. Az apa játszva hagyta fiát s a közeledő vonathoz sietett, a kis fiú a vonat közeledéskor valószinüleg apjához szándékozott a túlsó oldalra menni, de útjában találta a lokoma- tiv, melynek előre járó mozgó vasrúd szerkezeté nek vége, mely épen olyan magasra jáit a földtől, mint a minő magas a gyermek feje volt, menthetetlenül fejen lökte s a gyermek elbukván, a vonat egyéb testrészét is össze törte A szerencsétlen gyermeket haldokolva, lepedőbe göngyölve a vármegyei közkórházba szállították.

— Nyugdíjazás és elismerés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. ministerium Szentimrey Ferencz nagy dobronyi ev. ref. tanítót folyó évi julius hó 1-től kezdődőleg évi 510 frt. nyugdíjjal nyugalomba helyezte s egyúttal megbízta Bereg- vármegye kir. tanfelügyelőjét, hogy nevezettnek a tanítói pályán eltöltött hosszú és ügybuzgó működése fölött elismerését nyilvánítsa.

— Hazafias felolvasásokat tart — különösen a vad socializmus túlkapása ellen — Kis Mózes népies Író és költő városunkból a szolyvai fürdőigazgatóság meghívása folytán aug. hó 6 , 7. és 8-án a szolyvai fürdőben. Ézután az ország egyes vidékeire körútra indul Kiss Mózes, hogy e hazánk testén a közelmúltban kiütött veszélyes rákseb begyogyitásának hazafias buzgalommal és lelkesedéssel közvetlen szószóló apostola legyen. Óhajtjuk, hogy nemes szándékának kívánt sikere legyen ! . . .

— Konczert Hársfalván. Balajthy Mór szolyvai főszolgabíró s áll. isk. gond. elnök ügy- buzgó közbenjárására a hársfaival fürdőben szépen sikerült konczert tartatott folyó hó 23-án. A műkedvelő szereplők dicséretes sikerrel állták meg helyüket s élvezetes jeleneteiket több ízben meg- ujrazta a jókedvű hallgatóság. Jegyüket megváltották : Nedeczey János orsz.-gyűlési képviselő 10 koronával és Józsa Jenő (A.-Vereczke) 1 koronával. Felülfizettek : Szarka L. (Beregszász) 2 kor., Sik Gyula, Dr. Valyi Zs. (Budapest); Rózenberg S. (S. A.-Ujhely), Dr Katz Sándor (Munkács) 1 — 1 kor. és Roth Izidor 5 kor. A konczert tiszta jövedelme 65 korona a szolyvai áll. iskola sze- gény'sorsu tanulóinak felruházására lesz fordítva. Balajthy Mór főszolgabíró, áll. isk. gond. elnök ezen ténykedésével ismét egyik tanujelét adta azon nemes s/ivüségének, melylyel a sanyarúbb helyzetben élő ruthen szülők gyermekei iránt viseltetik ; egyszersmind ezen eljárásával hathatósan támogatja az iskola befolyását a nép fejlődésére, mert a szülők szívesebben adják gyermekeiket az iskolába s a gyermekek örömestebb járnak és iparkodnak az iskolában, mert ott anyagi.jótéteményben is részesülnek. A 65 koronán kívül különféle alkalmakkor a főszolgabíró ur ez ideig még 18 kor 48 fillért is gyűjtött már e szegény tanulók téli ruházatára, mely gyűjtést a tél beálltáig folytatva tekintélyes összeg lesz ismét a szegény' tanulók felruházására fordítható. Isten áldása kisérje e közszeretetben álló tisztviselőt s nemes szivü tanügybaratot, hogy az itten élő, jobb sorsra érdemes ruthén nép boldogulását és szellemi fejlődését, fáradhatlan ügybuzgalmával a tökéletes állapotig eljuttathassa.

— Állatkínzás. A napokban történt, hogy a n.-lónyai mészáros — mint bennünket értesítenek — egy tinót vásárolt, melyet hatalmas kutyája által az orránál fogva vonszoltatott késő este rendeltetesi helyére. A szegény állat vérző szájjal rémesen ordította végig a falut, megzavarva az alvók nyugalmát. Jó volna, ha az illetékes hatóság kiterjesztené figyelmét az említett mészáros működésére, a ki — azonfelül, hogy állatkínzó — igen sokszor ehetetlen húst méreget.

Beregszász, 1899. julius 30.

Jó Petőfi ....

Jó Petőfi, édes vérünk,

El nem múló dicsőségünk,

Nemzetünknek nagy költője:

Korán dőltél pihenőre!

. . . Ah, ébredtünk még csak akkor Aggodalmas, mély álomból,

Midőn karod dörgő kobza E nemzetet lázba hozta.

Lázba, nemes, nagy eszmékért A hazáért, szabadságért . . .

S népek hulló vére árán Dőlt le az a zsarnok-bálvány.

Ott maradtál te is vetek,

Kik a hazáért küzdtenek ;

Ontottál piros vért sokat :

Nem bánthat az „egy gondolat!“

Előbb lantod lelkesített,

Majd tettre példád hevített:

Hogy kell szép s nagyot gondolni S a hazáért élni-lialni!

Fáj a lelkünk, szivünk vérzik,

Hogy ha elménk rád emlékszik;

Ölven évnek hoszzu sora S bárhány, nem törli azt soha! . . .

Bárcsak élnél, bár itt volnál,

Hogy ki oly lángolón szóltál,

Mindig „hívnád“ c nemzetet,

Mely oly könnyen s gyakran feled.

S nemcsak szólnál s lelkesilnél,

De folyton tettre lievitnél :

Hisz oly sok s nagy még a munka,

A mi vár gyönge karunkra :

Hogy legyen erős, hatalmas E nép s mindig diadalmas;

S a jelenben és jövőben Éljen fényben, dicsőségben.

S áldja porát a nagyoknak,

Kik érette elhullottak ;

Hogy nézzenek azok féltve S áldva az égből e népre! . . .

... Te nem jösz, hiába kérünk . . .

De itt hagytad lelked nekünk . . .

Lelkesitő dalaidban.

Melytől szivünk hőbben dobban.

Áldó szellemed köztünk van,

Örömünkben, bánatunkban;

Es mi nem feledünk téged,

Szivünk őrzi hű emléked l . . .

... Jó Petőfi, pihenj nyugton,

Olt a segesvári síkon ;

Sirhalmodat ragyogja be Néped örök szeretete! . . .

Janka Sándor.

x X.VXWX- XXXXXXVVV X.V-V -V -V X -X-X-X X X X X X X

Ny i Ittér.

(E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő.)

Nyilatkozat.

A „Bereg“ folyó évi 30-ik számában megjelent „Felfüggesztett biró" czimü közleményre válaszomat a következőkben óhajtom megtenni. Első sorban is a „Felfüggesztett biró“ czimü közlemény Írójához szólok, a ki az éj homályába rejtőzve, a közleménynek nevét alá se merte Írni, mindenesetre azért, mert annak írására b.-v.-ardói lakosok meg nem bízták s igy közleményének azon része, hogy „barátkozásom a lakosokra tűrhetetlenné vált“, hamis koholmány s rágalmazásnak minősíthető cselekmény ; mert én, a ki 18 év óta viselem a bírói hivatalt, barátkozásomat a tisztességes és bec.-ületes emberrel szemben tűrhetetlennek nem tartom, sőt megvagyok győződve, hogy mindazok a tisztességes és becsületes emberek, a kik B.-V.-Ardóban laknak és más községből engemet ismernek, barátkozásomat tűrhetetlennek nem nyilvánítják.

Az általam igen tisztelt közönséget pedig bátor vagyok a dolog állásáról addig is értesíteni, mig a tekintetes főszolgabíró ur által elég gyorsan vezetett vizsgálat eredményét közölhetem, hogy felfüggesztésem becsületemre árnyékot soha sem fog vetni, mert azon panaszok, melyek ellenem emeltettek, majdnem a b.-v.-ardói összes lakosok érdekében teljesített jó indulatu eljárásom következményei és egy néhány rossz akaróm koholmányai, a kik nem az én barátkozásomat tekintik magukra tűrhetetlennek, hanem fájdalmasan esik nekiek az, ha a törvény végrehajtása alól nem menekülhetnek; kijelentem tehát, hogy rágalmazóimat, a kik becsületemben gázoltak, mihelyest annak az ideje elérkezik, kérdőre vonatom s cselekményüket megtorlás nélkül nem hagyom. Addig is az éj homályába burkolódzott czikkiró urnák gratulálok, a tisztelt közönségnek pedig kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett maradok

B.-V.-Ardó, 1899. julius 27. alázatos szolgája :

Szilágyi Károly.