Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 11-es doboz
Gsak a Vctyyo.-j.uütiö műt umx.av-i*., hogy a mit igazságként felismertünk, ismételt megújhodásban, folytonos feltámadásban érvényesülni lássunk. A nemzetek életében pedig minden igazság csak addig él, a mig a nemzet életereje belőle tápot szerezhet. A szabadelvtipárt fölött húzzák már Tiz-tizenkét nagy politikai lap szolgálja a különböző pártárnyalatokat. Még az asszonyoknak is külön pletyka-lapja van, a Fővárosi Lapok, az egyetlen naponkint megjelenő szép- irodalmi lap egész Európában. Vadnay Károly szerkeszti nagy gonddal, kiesztergályozva az újdonságokat csipősökre. Még a tegnapi hir is érdekessé válik színező, okos és nem bátortalan tolla alatt. A lap kitünően megy s ez Jókait arra buzdítja, hogy feltámaszsza régi szépirodalmi lapját, az Életképeket s ennek a viczeszerkesztését a szeretetreméltó, népszerű Tors Kálmánra bízza. De bár két ilyen lapot nem bir meg a közönség, — mégis haszonnal jár a verseny. Egyrészt, mert Jókait nagyobb munkásságra serkenti, sok apró novellát ir bele s egy szép kis regényt, a Szép Mikhált, másrészt, mert Írókat nevel. Különösen a »veres ember«, Vadnay nagy ebben. Éles szeme kikaparja a tehetségeket, rosszul fizeti őket, sorját két krajczárjával, de biztatja. Az Életképek ellenben gavallér lap, jól fizet, de nem törődik az írókkal, nem bírálja, nem nyesegeti, nem levelezik velük és nem nagyon válogatja. Hiszen végre is igaza van ; egy Jókai-lapnál csak a Jókai kézirata számit, a többi úgyis töltelék. A Vasárnapi Újság tartja a régi tekintélyét s Nagy Miklós is fáradhatatlan az irók fölhajszolásában, utánuk jár, sürgeti őket, azért mondják, hogy a »lábával szerkeszt*. A negyedik tekin- télyos lap a Magyarország cs Nagyvilág -éólt, ló \ jlo. xa %-víjI «UJiCtp^jA latra, a melyre a kiegyezés fölépült, a koalicziós pártok is reáhelyezkedtek. A hatvanhetes alap megalkotásánál az uralkodó szempont az volt, hogy a jogfolytonosság az 1848-iki vívmányokkal úgy és addig állittassék helyre, a mint és a meddig az a korona és a nemzet közötti összhang megzavarása melyet Ágai Adolf szerkesztett ötletesen, ki ide és élczlapjához, a Borsszem Jankóhoz (melynél hogy jobb élczlapot találjunk, egész Londonig mehetünk), szintén egy egész csoport irót toborz össze. Nem is említve a többi fölbukkanó és eltűnő szépirodalmi lapokat (csodálatos, hogy ilyeneknek alapítására mindig akadt vállalkozó), már e négy lap körül is annyi iró támadt, hogy most nem egy Pilvax-asztal kellett, mint hajdanában, hanem külön irói kaszinó, mely az ujvilág-utczai Ukey-ház első emeletén nyüt meg. Az öregebb tekintélyes irók nem jártak ide. Ez csak a fiatalok »ordító tanyája« volt. A nevesebb irók hivatalokban ültek, vagy mint országgyűlési képviselők szerepeltek. Az irói körben Komócsy József, az örökké fiatal Lauka Gusztáv és a jó humoru Bálás Sándor vitték a hangot. A ki dolgozni akart, jól megélt. Volt hova elhelyezni a kéziratokat. Nem kellett velük házalni, mint régentén, megfordult a világ. A szerkesztők kezdtek járni a tehetséges irók után. De a milyen arányban elég lett a »kendermag«, éppen annyira elégteleneknek látszottak az eszközök a dicsőség utáni szomj kielégítésére. Az akadémiába nem juthatott be minden ember, de ebben még találhatott vigasztalást (hogy nem minden ember kálvinista és unalmas), ám á Kisfaludv-Tár- saság tagjainak száma is nieg volt kötve. A Deák hirdette igazságok nem kisebbek, ha megszűnnek létezni azok, a kik eddig hirdették és ezután gyakorlatilag megvalósítják, a kik eddig küzdöttek ellenük. Jézus Krisztust is, az akkori világrend szerint, keresztre kellett feszíteni, hogy tanai a keresztfán uj életre fakadPedig az iró is szeretne valami czimet nyo matni a névjegyére, — hiszen ő is magyai ember. Kétségtelen, sokat emelkedett az ország de még többet emelkedtek rangban a lakosai Általános volt a rangemelés. A képviselőt nagyságosak lettek, az elnökök méltóságosak A miniszterek felvették a kegyelmes czimet A levegőben volt ez. Még a lelketlen tárgyát is emelésért sóvárogtak. A kávémérésből kávécsarnok lett, a borbélymühelyből fodrászterem és meg volt Írva a végzet könyvében, hogy a főváros is előre lép egy napon és székei főváros lesz belőle, hogy a kolozsvári egyetemi tanárok a nagyságos czimért fognat folyamodni és a szolgabirósegédek nem bánják a kis fizetést, hanem a »segéd« szó elhagyását követelik. Ily viszonyok közt főzte ki a furfangos Lauka és társai, hogy még egy harmadik irodalmi társaságot kellene alapítani, mert ha a hangyák nem férnek el egy zsombékon, még egy zsombékot túrnak maguknak s igy keletkezett a Petőfi-Társaság eszméje. Balázs Sándor, Szana Tamás és Komócsy buzgólkodtak ebben Lankán kiviil, közölték tervüket Jókaival s ő vállalkozott az elnökségre. A társaság megkezdte működését 1876-ban s a két név (Jókaié a Petőfiével) megint összeölelkezve jelent meg a nyilvánosság előtt. Jókai sokszor olvasott itt fel ezután Petőfi-visszaemlékezése- ket s a társaság az ősalapitók buzgólkodása l
