Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 11-es doboz
20 MAGYAR HÍRLAP 1906. márczius 15. valamint Krassó-Szörény (50.197 K.) vármegyék; Horvát-Szlavonországokban nagyobb tüzesetek nem voltak s csakis egy törvényhatóságra, Pozsega vármegyére psik 23.474 K. kárösszeg. A legnagyobb tüzesetek voltak: a turóczvármegyei Ruttkáu, ahol január 7-én egy károsult 101.800 K. kárt .szenvedett, továbbá Brassó városban, hol a .január 13-án előfordult tűzesetnél egy egyén kárára 94.600 K. érték égett el. — Egy magyar repülőgép-feltaláló. Kotlár Pálnak hívják és magyar ember. A találmányát képben bemutatjuk. Az értékéről nem mondhatunk semmit, kezdetleges fogalmazása, hozzánk intézett levelét közöljük magyarázat helyett. Ezelőtt 25 évvel olvastam a „Budapesti-ben, hogy Moszkvában egy magyar illetőségű asztalos feltalálta a repülőgépet, ügy kezdtem gondolkozni •milyen is lehet az a repülőgép, többfele formában össze is állítottam, amikor jónak gondoltam, hogy jó lesz, pénzem nem volt, hát hogy fogjak hozzá, folyamodtam a boldogult József főherezeghez, sikertelen, a magyar kormányhoz, herezegprimáshoz, sikertelen. Aztán feljöttem Pestre, kihallgatásra mentem a kereskedelemügyi minisztériumhoz, akkor Kotlár Pál repülőgépe. Vörös László volt az államtitkár és azt mondta, hogy ne avatkozzak az ilyen nagy dologba, úgy aztán hazamentem, szomorúan dolgoztam tovább, de a fejemből'nem ment ki a repülés dolga, mivel hogy • még--egysem sikerült, aztán hozzáfogtam. Nappal ; dolgoztam asztalos munkán, éjjel repülőgépen, 6 év ’ után kész lett az első mintám, felírtam Széli Kál- ’ mán miniszterelnök urnák, vizsgáltassa meg, le is jött Samarjai hajózási biztos, aki hibákat fedezett fel a gépmiutámon, amit magam is elismertem, azután kezdtem egy uja’bb mintán gondolkozni és uj- . ból hozzáfogtam, 2 év múltán ez is kész lett, csakhogy hiányzik belőle még most is egy kis motor. Ezt . ugyan pótolja egy kivülrőli meghajtás és van még - egy másik » találmányom is, tűz eseteknél gyors i életmentő készülékem, amit mindenki jónak táplált. Most már mind a két találmányom kész: Pestre 1 kellene , felhozni, de pénzem nincs, de van adóssá- " gom, 'aztán hementem Szegedre az iparhatóságokhoz, kértem annyi segélyt, hogy fel bírjam hozni Pestre a találmányomat, egy krajezárt sem kaptam. Aztán a szegedi délmagyarországi közművelődési egyesületnél kaptam volna segélyt, azt meg Tallián Béla. akkori földmivelési miniszter betiltotta. Úgy aztán megint a magyar kereskedelemügyi minisztériumhoz folyamodtam csak szabadjegyört és helyiségért, hogy kész mintáim bemutassam, elutasítottak, aztán nagy nehezen annyi pénzt összehoztam, hogy felhoztam Pestre Szöregről. Aztán összejártam a minisztériumokat és több nagy urakat sikertelenül, aztán csak hazakellett mennem Sző- regre; az elmúlt télen a gépmintáim Pesten hagytam, tigy aztán múlt év márczius 26-án feljöttem Pestre a májusi gépkocsi és léghajó kiállításon kaptam ingyen helyet a gépemnek az Iparcsarnokban, még hozzá kaptam egy forintot naponta, hogy éhen ne haljak, amit ugyan a gépem százszorosán behozott, mert sok látogatót vonzott a repülőgép oda, na még kaptam elismerési oklevelet is a gépemért a kiállítástól, bent is maradt az Iparcsarnokban január 5-ig, amott is kizavartak és úgy Blumensteter vendéglős ur adott helyet ingyen, mivelhogy újból elutasítottak a kereskedelemügyi minisztériumból, pedig csak annyit kértem, hogy a Technológiai Múzeumban kapnék egy kis helyet a gépemnek, seholsem volt szerencsém, pedig elég fáradságos áldozattal és törekvéssel iparkodtam, hogy a magyar dicsőség legyen a repülőgép kivitele és megoldása, node még nem késő, ha tekintetes újságíró urak pártfogásukba vesznek és felhívják a nagy közönséget támogatásukkal elősegíteni a törekvésem, akkor magyar dicsőség lesz, mert repülőgép mintám bizonyít jó és úgy nagyon sok szakértő urak is, hogy ilyen minta még nem létezik, ami igy megközelítse a repülést, mint az enyim, most meg már még jobban ösztönöz az a tudat, amennyiben a repülés minden titkaira rájöttem a sok fáradozás és gondolkozás folytán, máma szembe merek állni bárkivel is, ki a repülés megoldásán fáradozik. A legalázatosabban kérem a tekintetes szerkesztőség szives pártfogását Kollár Pál. asztalos és feltaláló. — Házasságok január hóban. A „Statisztikai Havi Közlemények“ most megjelent januári füzete szerint, a f. e. január havában 17.567 pár kötött házasságot a Magyar birodalomban, még pedig: 15.006 a szorosabb értelemben vett Magyarországon és 2561 Horvát-Szlavonországokban. Az előző év január havával összehasonlítva, 1906-ban 1400-zal kevesebb házasságkötés történt. A kötött 17.567 házasság közül 1461, vagyis 8.3 százalék volt vegyes, ezek közül azonban Horvát-Szlavonországokra csak 32 esett, az ott kötött házasságoknak 1.4 százaléka. Keresztény-zsidó házasság 33 köttetett e hóban s ezek közül 11-ben a menyasszony, 22-ben pedig a vőlegény tartozott a zsidó t'elekezet- hez. Az anyaországban kötött 1429 vegyes házasság közül 368 esetben (25.7 százalék) történt megegyezés a gyermekek vallása iránt, 163 esetben az apa, 205 esetben pedig az anya vallása javára. A legtöbb megegyezés a róm. kath. és az ev. református vallásnak kedvezett (218, illetőleg 94.) A 33 keresztény-zsidó házasság közül 7 esetben történt megegyezés, még pedig 5 esetben a keresztény és 2 esetben a zsidó fél vallásának javára. — Néger monda a teremtésről. Érdekes hit van elterjedve némely néger törzs között. Réges-régen — úgy moudja a legenda —- az emberek mind feketék voltak, jött azonban egy nagy özönvíz, mely kipusz- titotta az emberiséget, úgy hogy csak hárman maradtak életben. Egy Ízben megjelent előttük az Isten, s rámutatva egy nyitott kútra, megparancsolta, hogy ugorjának abba bele. Az egyik rögtön követte a parancsot s beleugorva a kútba, onnan megtisztulva, fehér bőrrel került ki. Erre a másik is bátorságot vett magának s beleugrott a kútba, de a viz már zavaros volt s nem tisztulhatott meg teljesen, úgy hogy barna bőrrel került ki a kutból. Most már a harmadik is megbánta habozását s a kútba ugrott, de a viz már oly zavaros és piszkos volt, hogy a bőre fekete maradt továbbra is. Innen származnak a különböző színű emberek.-— A majombőr mint kereskedelmi czikk. Újabb idő óta a gnineai partvidéken a ma- jorabőr egyike a legkeresettebb áruezikkek- nek. Az utóbbi 5 év alatt 175.000 bőrt vittek ki több mint 300.000 forint értékben. Mivel csak oly bőrt vesznek meg, melyen a puskagolyónak alig van nyoma, valószínű, hogy az aranypartvidókeu évenként legalább kétszázezer majmot ütnek agyon. — Angol pipa-gyűjtemény. Páratlan pipa-gyüjteménynyel dicsekedhetik egy angol kapitnáv. Legalább 5000 darabból áll s minden kórszak és nemzet képviselve van benne. Vannak cserép, fa, porczellán, réz, ezüst, nickel, malachit, üveg, terracotta, tajték s más anyagból készültek. Legrégibbek a khinai, hindu s ó-mexikói pipák, melyek még most is nagyon eltérők a mostaniaktól, mivel a csutorából, szárból és pipából összetett füstölő eszközt csak 1690-ben találta fel a tudós doktor Villain János és ugyanakkor alapították Bécsben az első pipagyái*at. Régebben a gazdagok ezüst pipából dohányoztak, a szegények pedig dióhéjakat s szalma- szált használtak a czclra. — Megszűnt hivatalok. Az utolsó Bourbon, X. Károly, megkoronázása után visszaállított két olyan udvari tisztséget, amelyet a nagy forradalom törült el. Az egyik volt a király udvari poétájának, a másik pedig a királynak szánt élezek (bonmots) főre- gisztrátorának az állása. Chazet ur volt a poéta, akit egyúttal a gárda költője cziru- rael is kitüntetett a király s hogy gond nélkül áldozhasson a múzsáknak, hatezer frank évi fizetést rendelt neki. Az ötletek nagy mesterének, Perray urnák nyolezezer frank volt a jövedelme, de nagyon meg kellett érte dolgoznia, mert X. Károly maga is elmés volt. Bármily bőven fakadt is Perray elméjéből a tréfás ötlet, gúnyos szó és jóizü mondás: a királynak minden kevés volt s a bon- mots-mester az év végén segítőtársakat keresett, hogy nehéz föladatát megkönnyítse. Hires irók csoportja gyűjtögette Perray számára az elmés mondásokat, — de nem ingyen. A nyolezezer frank mások honorálására kellett s bár Perray nagy bölcsen idegen pávatollakkal is ékeskedett, a dicsőséget pénz nélkül unni kezdte s mint más mesterember, íizetésjaviíást kért. X. Károly, méltányolta a munkát s csakhamar tizenhatezer frankra emelte föl Perray fizetését. Az 1830-iki júliusi forradalom a Bourbonokat megfosztotta a tróntól s véle hivatalát veszítette az udvari költő és az elmés mondások mestere is. — I. Miklós czár husvétja. I. Miklós, a jelenleg uralkodó orosz czár dédapja, szigorú despota volt ugyan, de nem lehet tagadni, hogy némi igazságérzet mégis lakozott benne. A zsidókat kormányzata alatt elnyomták, de nem üldözték. A húsvéti ünnepeket. 1830-ban is őst tradiezió szerint Moszkvában töltötte. Az imák, melyek a Kremlnek hagyma formájú kupolája alatt szállónak az ég felé, állítólag csodás hatásúak. Husvét vasárnap reggelén a császár jókedvvel ébredt föl, napfényben ragyogtak a moszkvai utezák, a csapatszemlének pompásan kellett sikerülnie. Pontban kilencz órakor a minden oroszok ura a Nikolai-palota kapujához ért. Számos rendjel földte domború mellét. Mögötte haladt két hü adjutánsa, Adlerberg, kikenve, fényes uniformisban, Kleinmichel, büszkén, ruganyos léptekkel, mint mindig. A czár szigorú szemmel mustrálta az őrszemet és barátságosan mosolygott: — Derék katona. Az őrszem valóban mesteri módon végezte a tisztelgést. Az uralkodó a szokott húsvéti üdvözlettel fogadta: — Krisztus föltámadott. — Nem császári felség! Krisztus nem támadott föl, hangzott az őrszem mély, basz- szus hangja. Hallatlan, merész állítás volt ez a trón és vallás ellen! Adlerberg elsápadt. •— Tízezer botütés! mormogta Klein- miehel. Aggódva várták, hogy a vihar kitör. — Felség, én izraelita vágj'ok, folytatta az őrszem. Orosz forrás szerint a czár megdicsérte a katonát bátorságáért, meg is ajándékozta, nem többel ugyan, mint öt rubellal. Mindazonáltal a katonát később a bűnös katonák századába helyezték át. — Korán elhunyt hires emberek. Petőfi Sándor 26, Pergokse olasz költő 26. Schubert zeneszerző 31, Nagy Sándor 32, Be'lini 32, Csokonay V. Mihály 32, Mozart 35, Byron 36, Burns 37, Rafael 37. Mendelssohn-Bartboldy 38, Weber Károly Mária 39 éves korukban hunytak el. — Kissé idősebbek voltak, de még is kován é? munkaképes korban hnnvtak el Celsius 42, Mirabeau 42, Immermann bölcsész 44, Spinozáé 45, Schiller 45, Bürger 46 éve3 korában.
