Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 8-as doboz
XX. évfolyam. Segesvár, 1909 augusztus 8. 32. szám. Nagy Küküllő vármegye közigazgatási, közgazdasági, közművelődési és társadalmi hetilapja, a Nagy-Küküllö vármegyei Ált. Tanitóegyesület és a Jegyzői Egylet hivatalos közlönye. KIADÓK IV ATAL Becsek D. Fia könyvnyomdája Segesvárt’ Bajor-utcza 14. szám, hová a szerkesztőséget illető közlemények is küldendők. — Telefon 67. szám. Felelős szerkes?;tő : FEJÉR IMRE. ELŐFIZETÉSI ÁR : | Egész évre 8 korona, negyedévre 2 korona. (Tani | toknak és jegyzőknek egész évre 6 korona). Egyes szám | ára 16 fillér. Hirdetések a legolcsóbban számíttatnak A magyar föld kártevői. Segesvár, 1909. aug. 6. A magyar föld, a vidéki magyar társadalom kezd irodalmi anyaggá lenni. De a mai szereplés nem válik sem javára sem díszére annak a két erős tényezőnek, a melyre ez az ország alapítva van és a melyből erőt rneritvén, megtudott küzdeni a török veszedelemmel, muszka invázióval, osztrák kizsákmányolásával s nagyon sok rossz magyar kártételével. Most ezt a sziklaszilárd alapot belülről kezdik aláásni azzal, hogy beviszik a sajtóba, mint pusztító és romlott anyagot. Hát ez a szomorú tünet éppen akkor, midőn a nemzeti politika nagy kockázattal ugyan, de arra törekszik, hogy csak a maga erejére támaszkodjék az ország. Hogy éppen most jelentkeznek a magyar föld kártevői az szinte megmagyarázhatatlan. Kérdjük teljes tisztelettel Kiss József úrtól a „Hét“ koszorús szerkesztőjétől, miért tanítja a földből élő Magyarországnak azt a hamis tant, hogy a föld korrumpál, mert a Föld keményszívű, fukar és magához asszimilálja, kegyetlenné és fukarrá teszi azokat, akik belőle akarnak élni. E tan szerint kérgessé teszi a föld a szivét, amig az ügyvédi pálya termel sikkasz- tókat, az orvosi szül halottrablókat, addig a föld a gyilkosságra beszéli rá azt, a kibe a természet beleoitotta a hajlamot a gonoszra. Egyáltalában világirodalmi jelenség az, hogy a Föld iskolája a becsületnek, szelidségnek, Isten akaratában való megnyugvásnak, amit világszerte tanítanak a klasszikusok, azokban az örökszép- ségü lírai és elbeszélő költeményekben, melyek éppen kulturhatásuk következtében közös kincsévé váltak az emberi nemnek, faj és nemzeti különbség nél- kül. Azok az iróK, akik látó szemmel nézik a világot, másutt keresik a méregfát nem a földben. Egy hires francia iró francia társadalom pusztulásának az okát az ingó vagyon felhalmozódásában találja meg igen sokszor s a legtöbb degenerációt ezzel magyaráz meg. De mi dogmát ebből nem csinálunk s lealacsonyító tételt nem vezetünk le. Kötelességet teljesítünk, mikor rámutatunk a magyar föld ezen kártevőire, akik hamis kiinduló pontról hamis következtetésre jutva újabb csóvát dobnak a közéletbe, mert igazán gyújtogatás Magyarországon annak a hirdetése, hogy kegyetlenné, fukarrá teszi a föld azokat, akik belőle akarnak élni. A rendi Magyarország bizony csak a földből akart élni. Élt is belőle becsülettel s ezek a földből élő magyarok az ö lemondásukkal teremtették meg a demokratikus Magyarországot. A Magyar Tudományos Akadémia egy földbirtokosnak a földből eredő jövedelmén alapult. És igy végig azok a közintézmények, amelyek ezt az országot beiktatták a •müveit világ közösségébe, a földből élők Imádságából, áldozatkészségéből támadtak. Amit másutt megteremtett a fejedelmi nagylelkűség, a mozgó töke hulladéka, azt nálunk a társadalom alkotta meg, a magyar föld termőerejének a segítségével. Ezért tiszteletet, megbecsülést követelünk a magyar földnek. Bizony megérdemli ! Annak pedig a kártevőit a Ä„ Nagy-Kükül“ eredeti tárcája. A braniszkól höősk utolsó hareosílnak levele A lezajlott segesvári Petőfi ünnepélynek, megható és lélekemelő kiegészítő részét ké pezték az öreg honvédek is, kik ismét a csatatérre léptek, a mostani ünnepélyes de baj- társaiK vérétől megszentelt csatatérre ... itt voltak ... és a kik személyesen el nem jöhettek, azok fohászukat küldötték ide, némán jeltelenül, vagy levélileg, mint az alábbi nagy idők dicső tanúja. Olvassátok el, levelét és merítsetek belőle: igaz tántorithatlan hazaszeretetei és tiszteletet azok iránt, kik a magyar haza szabadságáért áldozatul adták oda magukat. „A Segesvári város Magyarkor Tekintetes Elnökének !“ Segesvárt. A hírlapból olvastam, hogy a Tekintetes magyar kör hazánk nagy, költőjének 60 ik évfordulóját ünnepelni fogja ! Ennélfogva nem mulaszthatom el hazafias üdvözletemmel hozzá járulni; bocsássanak meg tehát Tisztelt Te kintetes Uraim! hogy én, mint a nagyköltő és néhai honvédtüzérfőhadnagy, szinte 1848 —49-iki honvédtüzér főhadnagy és tegező barátja a 60-ik évforduló napján szegénységem miatt az Önök emelkedett ünnepélyükén személyesen részt nem vehetek. De mint jelenleg 80 éves szabadságharc tüzértisztje és Petőfinek tegező barátja, ki 28 csatában 3-szor megsebesült, Heves megyében 285.000 pengő forintot érő vagyonomtól megfosztottam és 12 évi várfogságra Ítéltettem! Üdvözlöm a Magyarkor összes Urait!!! A mindenható magyarok Nagy Istene áldását kérem Önökre kedves Uraim !! És kérem az Isteni Gondviselést! hogy erősítse meg Önöket és minden hozzátartozóit az igazi hazafiság- ban, nehagyják magukat eltántorítani semmi körülményeknek, maradjanak mindig őszinte tántorithatlan hívei a szeretett Hazának ! Mert csak igy fogja Önöket Uraim a magyarok Nagy Istene megáldani! és fogadják Tisztelt Tekintetes Uraim, midőn szegénységemben mást nem küldhetek Emlékül ezen Érmet! Azon kívül hazafias tisztelettel Vissza- Icéröleg ide mellékelem a magyarság hó . . . nak reám vonatkozó Ítéletét ; melyből kivehetik Uraim az akkori idők bánás módjait. És fogadják ismétlőleg ünnepélyökhöz üdvözletemet! és kiváló hazafias Üdvözletem őszinte nyilvánítását, szeretett Hazánknak áldás és virulást Önök Uraim mindnyáinak Üdv, Szerencsét mindenben és jó egészséget kívánva maradtam Budapest, 1909. évi julius hava 30-án A tisztelt Tekintetes Magyarkör Urainak! ! tisztelő hazafias szolgájuk: Borszéki Weinczier József 3-szor sebesült 1848—49. honvédtüzér főhadnagy, üteg parancsnok Il-od és III ad érdemjeles, ábra- niszkoi hősök utolsó harcossá, VII. kér. Dembinszky utca 36. sz„ I. em. 12. a. Az Ítélet másolata magyar fordításban igy hangzik : Szám 977—1849. Gs. kir. kerületi hadi törvényszék Temesvárt. Azon teljhatalmú intézkedésnél fogva, melyet Magyarországot illetőleg Ő cs. kir. felsége a cs. kir. országos hadi törvényszéknek adott, elítéltetik, Pesten 1830-ban született Weinczier József, jogász ki 1848- és 1849-ben a magyar forradalom alkalmával mint rebellis tüzér főhadnagy és ütegparancsnok két Kossuth éremmel lett kitüntetve és nevezett forradalomban tevékeny részt vett. mivel Buda ostrománál katonánknak nagy vesztességet okozott és vezérlő cs. kir. katonatiszteket
