Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
ßlü a nyelvtani alakok, például az idők használata, meg a szókötési idomok közt egy részről, és a szavak összetétele között, más részről. Az igeidők bármily tarka vegyülete árthat ugyan a nyelvnek, de nem gátolja az irót a gondolatnak ép oly tömör kifejezésében, minőt amaz idegen classicusoknál tapasztal, kiknek munkáját fordítni vagy követni akarja; syntactical veleje pedig a magyar nyelvnek van annyi, hogy e részben megközelíti az ó, s meghaladja az új kor irányadó literaturáit, s ha szigorúan sajátjára szorítkozik is, az által még sem lesz petyhiidtebb, lazább, dísztelenebb, sőt ellenben erélyesebb, kapcsoltabb, ékesebb. De a szó összetétel, melyben magái’a hagyva oly szegény, épen a gondolat és kifejezés tömörségét adja meg, s ha nyelvünk nagyon lelkiösmeretes purismusból lemondana e részben már is szerzett előnyeiről : valóban sokról mondana le. Isten látja lelkemet (és munkáimat), nem vagyok barátja a compo- sitió-beli túlzásnak. Eredetiben (vers) ritkán használok összetételt, ha elvétve toliam alá kerül, kirívó foltnak tetszik és méltán róják meg, mint például Erdélyi János a lét- reményt. De meg vagyunk győződve, hogy a magyar összetétel határának kiebb terjesztése oly térfoglalás, melyet aesheticai szempontból már fel nem adhatunk. Tisztelt munkatársunk a fordításról czikkez, ennek számára követeli az ép magyar nyelv visz- szaállitását, tie gondolt-e vajon a költői nyelvű, kötött alakú fordításokra? Prózában csak megyen az; ha egy összetett szó nem fejezheti ki az eredeti gondolatját, kifejezi kettő, három, egész mondat; az igaz, hogy a nyelv kissé magyarázatosabb, fenék- kerítöbb, laposabb lesz, no de jó magyar. Hanem ott a költői irodalom : Homér vagy a tragicusok összetett jelzői, Shakspeare praegnans compositiói, a keleti és nyugoti árják tömött egyberakása : mit tegyen velők a fordító? Minden szót egész mondattá oldjon fel? Hova lesz aztán az erély, a rövidség a metrum stb? . . . Vagy az utóbbira nézve azt kívánja t. munkatársunk, hogy fordítsunk prózában, ha máskép nem bírjuk, mint a francziák? A próza csak próza, s a franczia nyelvnek sohasem előnye az, hogy nem bírja meg az alak- és tarta- lomhü fordítást. A képzelem és felindulás nyelvének megvan azon szabadalma, hogy oly viszonyba Helyezi a szavakat egymással, mely a nyelvtan szoros és száraz logicája szerint talán gáncsolandónak tetszik. Hisz maga a logiea, a gondolat kapcsolatos, értelmes kifejezésének törvénye, még erősebb, mint a nyelvtan : mindazáltal nem zavarja-e meg (legalább látszólag) a gondolatok rendes, észszerű, következetes folyamát a képzelem s felindulás, például a magas pathoszban, vagy abban, a mit lyrai confusiónak neveznek? így van ez a nyelv alaki használatában is. A hevült képzelem villám sebességgel keresi föl a tárgyat, melyhez valamit például hasonlónak talál, egymás mellé helyezi a két nevet, a nélkül, hogy ráérne a köztök lévő viszonyt egész pontossággal kijelölni. így származik a képes kifejezés, több fajta trópus, mi, ha rövidebb, össze is irható, s mindjárt compositum számba megy „Ejnye, beli nagy Mahomet ember!“ kiált a magyar nép is akárhányszor, azt akarván kifejezni, hogy az az ember nagyságra, hasonlít Mahomethez, kit nem tudom miért, valami óriásnak képzel. De épen úgy nem bajlódik vele, hogy a Mahomet és ember közti viszonyt, kapcsoló szavak által, kifejezze, mint nem a hattyúnyuk költője annak kijelentésével, hogy ö a hattyútoU fehér színét, vagy a hattyúi nyak büszke magasságát vagy mindkettőt egyesülve képzeli imádott- ja nyakán. „Jaj heh tenger gyümölcs! . . .“ itt is egyszerűen odatétetik a hasonlat, a hallgatóra bízván, hogy találja ki a tenger és gyümölcs viszonyát egymással. No de ezek külön álló szók, össze nem irt trópus, mondhatja értekezünk, a hattyúnyak pedig compositum. Igaz. De én meg azt mondom, hogy a magyar nép összetettekben is hasonlóan jár el. Avagy nincs-e akárhány magyar leány vagy menyecske, kinek kokénytzeme, bogár- szeme, darázsdereka■ van? Es itt vajon azt teszi-e a kökényszem stb. hogy kökénynek szeme,' darázsnak dereka, nem pedig azt, hogy kökényhez hasonló fekete fényű szem, darázsé/ios hasonló karcsúsága, derék? Hogy mi különbség e tisztán népies szólamok s a hattyúnyak, hollóhaj stb. -féle összetételek közt, én nem birom belátni. Hattyúéhoz hasonló fehérségű nyak; hollóéhoz hasonló fe- keteségű haj : ez volna a teljes magyarázat.