Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

Jieff tjei rovat.

Pozsonyvármegye köztörvényhatósági bizottságának 1883. május 28-án tartandó közgyűlésére a már lapunk 57. számában közölt „Értesítő“-hez a következő „Pótértesitő“ lett kiadva: Belügyminisztérium az 1885. érben Budapesten tartandó országos kiállítás ügyének fölkarolását ajánlja. — A kir. adófelügyelő átirata a bányaadó kivetési és fölszólamlási bizottságba választandó tagok iránt. — Had testparancsnoksági átirat az ez évi ezred — s illetve dandár összpontosítás tban. Küldüttségi jelentés a magyarosodást terjeszti egylet létesítése kérdésében. — Szám vevőségi jelentés Szentgyörgy város 1882, évi gyámpónztári mérlegére nézve. — A felső csallóközi társulat előterjesztése a Du- naszabályozás és egyes parterőditésektban. Ugyanazon társulat a folyó hó 7*kén tartott közgyűlés jegyzőkönyvét mutatja bo. — Jelentés a Dunavédlöltések körül való munkálatokért az illető vállalkozó által kért újabb részletfizetés iránt. — A szentmihályfai kör jegyző lak kijavítása tárgyában. — Csalló- köznyék község szabályrendelete. — Geiringer Lipót orvosi oklevelének kihirdetése. — Előterjesztés a katonabeszállásolási pótadónak s az előfogat-váltságnak a folyó évre leendő megállapítása. — Somorja város, továbbá Felsődombó, Galánta, Kajal és Gutor községeknek, valamint a nagyszombati járás több községének és Pukkai István somorjai lakos nak kéretei gyógy, illetve lelencköltségeknek a megyei betegápolási alap terhére leendő átvállalása. — Kéret a megye határénak Bős községnél leendő kijelölése tárgyában.

— A csesztei megyebizottsági tagválasztó kerület székhelyének Pudmericre való áttétele tárgyában. — Az árvapénztári ellenőr és a m. levéltárnok szabadságoltatási kéretei.

— Richter János m. Írnoknak mint helyettes kiadónak jutalom kérete, — Csukárd község kölcsön-betáblázási ügye.

Schott József,

alispán.

Pozs.-Sz.-György. május 24.

A pozsonymegyei tantestület pozsonyj&rási köre megtartotta rendes tavaszi gyűlését Szent-Györgyön f. é. május hava 19-én.

A rendes tagokon kívül részt vettek a gyűlésben ; néhány iskolaszéki tag, mint: Dr. Halle, városi orvos, Szénnert, János, gyógyszerész, és Rolland Gusztáv városi erdész urak ; továbbá Dr. Stirling Sándor ár, a helybeli algymnázium tanára, valamint a pozsonyi kir. állami nötanitóképezde negyed éves növendékkisasszonyai is.

A gyűlés előtt meglátogatták az igen tisztelt érdeklődők a régi góthstylusban épített plébánia templomot, itt Köuyöky József tanár úr szíveskedett a jelenlévőknek a templom régiségeit megmagyarázni; innét azután igyekeztek a kör tagjai a városházára menni, hol az igen tisztelt Schleifer Károly városi főjegyző űr szives készséggel való magyarázata mellett a városi loltárnak nevezetességeivel ismertette meg a jelenlévőket. Azután a községi iskolaépületbe sietvén, odajöttünk 10 órakor d. e. A szokásos rendben az elnök nyitá meg következő beszéddel a gyűlést.

Nagyságos királyi Tanácsos és Tanfelügyelő Ur, s Tekintetes Gyülekezet 1 Nagy megtiszteltetés ért bennünket szentgyörgyieket igen becses jelenlétük által, azért nem mulaszthatom el örömünket kifejezni atfelett, hogy szerecsénk van a pozsonymegyei tantestület pozsonyjárási körét a mi szerény körünkben, városkánkban fogadni és tiszteletteljesen üdvözölni. Miután körünk célja nemes, üdvös és szent, azért keres a jelenlévő tantestület alkalmat, utat módot, hogy miként érhetne könnyebben, biztosabban kitűzött szent céljához, — miként alápíthatná meg az ifjú nemzedéknek javát s boldogságét'{ — mikép nevelje őt hű s jó hazafivá és honpolgárrá szeretett hazájáért ? — Ez, és ilyen a mi körünk célja; azért ma Is itt jöttünk össze, hogy megkisérjük szerencsénket némileg a tanügy javának előmozdításához hozzájárulni, ha csak legkisebb mértékben is járultunk hozzá, már akkor is haladtunk. Jelszavunk pedig a haladás, az előre törekvés a szükséges jóban, erköl- osiségbt'ii, tanulmányokban, miveltségben, nevelés és oktatásban. Tehát haladjunk, s igyekezzünk megtenni a tőlünk telhetőket, azután biztosan várhatjuk és remélhetjük, hogy Isten segedelme és áldása sem hagy el bennünket.

A megnyitó beszédet követé az előbbi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése, ezután az elnök által tartott gyakorlati előadás az alkotmánytanból; utánna ő nagysága Róth József kir. tanácsos és tanfelügyelő úrnak felolvasása e cím alatt :

„A tanitóképezdék történetének vázlata.“ Ő nagysága előadását alaposan és terjedelmesen adá elő, kegyeskedett benne kideríteni a tanitóképezdék hol és miként való fejlődését s azzá való alakulását kezdetök- ben, továbbá azt is, hogy azok időről időre az euro. pai miveit államokban miként terjedtek, szaporodtak,

ezt évadatokkal, történelmi bizonyítékokkal s az alapítók megnevezésével szokásos könnyű modorával a hallgatók teljes megelégedésére s érdeklődésére szi veskedett ő nagysága kimutatni. Végre igen alaposan fejtegette ő nagysága kedves hazánk tanitóképez- deinek támadását egész a jelenkori felvirágzó emelkedésűkig.

Erre a gyűlés folytatva lön a főgyülésre vonatkozó tárgyak közöltetésével s azoknak részleten- kint való megbeszéltetésévei; — tisztelt Gross Sándor úr körünk pénztárnoka számadási kimutatást adott a körnek és a tagdíjakat beszedte, őszi körgyülé- sünk Pozsonyban tartatik meg; ezen alkalomkor Vázsonyi Irma úrhölgy, a pozs. kir. állami nőtanitó képezde tanárnője vállalkozott a földrajzból gyakor lati előadást tartani, az írásbeli felolvasás tartására pedig Fülöpp Ede cseklészi tanító úr ígérkezett. Ez zel a gyűlés befejeződött. Délben a gyülekezet a vendéglőben közebédre jött öseze, itt az elnök felköszöntésében élteté ő Fölségét a királyt, ő nagyságát a kir. tanácsost és tanfelügyelő urat és az egész tisztelt gyülekezetei.

Az ebéd után kirándulás történt a Józsefvöl- gyébe és a fehérkői várromhoz a szentgyörgyi grófok hajdani lakhelyéhez, miután esős idő lévén innen a társaság a szent István nevű fürdőbe menni igye kezeit, mely a szentgyörgyi vaspályái állomás közvetetten szomszédságában van, itt a szentgyörgyi tűzoltó-egylet zenekara a gyülekezet tiszteletére játszott, ezt szerény társalkodást közt meghallgatták a tisztelt jelenlévők ; az Idő gyorsan mult, a társaság a vonathoz sietett Pozsonyba visszautazni,Szent-György- ről eltávozott. Hanniker Pál.

Nevezetes épülete Pozsonynak az or- szágbáz is, mely Mária Terézia alatt épült. A kapu fölött fekete márványon a következő felirat olvasható:

Curia Fisci Regii Hung. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. Boh. Regina, Austriae Archiduce Ut juDcta Clementiae Justitia in ea perennet Amplior operibus a fundamentis exstruxit A. R. S. 1753. Futura deserit qui praeseutia uegligit.

1848-ig e házban voltak az országgyűlések, kivevén az I. Ferdinand idejebeliekét, melyeket a Zöldház (Grün-Stübl) nevű házban tartottak.

A „’egnagyobb magyar“ az országház- ban mondotta ki a teremtő „logyent“ s a nemzeti művelődés leghatalmasabb tényezője a magyar tudományos akadémia, mintegy varázsütésre megjolent.

A Sient-Mártonhos címzett főegyházban századokon át koronázták Magyarország királyait.

Első koronázást 1563-ban látott e történelmileg oly nevezetes templom, midőn t. i. I. Ferdinánd, fiát, Miksát az ország királyává koronáztatta. Nejét, Máriát is ugyanekkor koronázták meg. Továbbá Rudolfot 1572-ben, Mátyást 1608-ban, nejét Annát 1613-ban, II. Ferdinándot 1618-ban, nejét Eleonórát 1622-ben, IV. Ferdinándot 1646 ban, I. Lipétot 1655-ben, I. Józsefet 1687- ben, III. Károlyt 1712 és Erzsébetet 1714- ben, Mária Teréziát 1741-ben, II. Lipótot 1790-ben, Mária Ludovikáf 1808-ban, Caro- lioa Augusztát 1825-ben.

Az utolsó ko'onázás Pozsonyban 1830- ban volt. Ferenc kir. ugyanis fiát, Ferdinánd főherceget (V. Ferdinánd) szeptember 28-án a nemzet tetszése közt koronáztatta meg.

Pozsonyban nyilatkoztatta ki a fejedelem abbeli szándékát is, bogy a nemzettől neki ajánlott 50 ezer arany egy része a magyar akadémia pénzalapjának gyarapítására legyen fordítva.

Nagy-Magyar május 25.

A csallóközi felsöjárás község és körjagyzök egylete e hó 24-ikén tartá évi rendes közgyűlését, melynek főtárgyát a központi egylettől véleményezés végett kiadott indítványok letárgyalása képezte.

Ugyanekkor a tisztviselők s választmányi tagok megválasztása is megejtetett a következő eredraénynyel:

Egyhangúlag megválasztatott elnöknek : Bar- tál József vajkai körjegyző ; tiszteletbeli elnöknek : Molnár László szolgabiró ; egyleti jegyzőnek: Both György nagy-magyari ; pénztárnoknak ; Koffer József misérdi; választmányi tagokul: Nagy Ferencz és Kapflnger Ágost körjegyzők.

A járás jegyzőin kívül 4 pártoló tag szerencséltette jelenlétével a közgyűlést. Az 1876 ik év óta tenálló egyletnek 14 rendes és pártoló tagja van.

A „Magyarországi Kárpát Egyesület Kis-Kárpát Vágvölgyi osztályának

alakuló bizottsága megbízásából 1883. évi april hó 15-én volt szerencsém P o z s o n y, Nyitra és Trencsén vármegyék közönségéhez, ezen megyék főbb városainak hatóságaihoz, egyesületeihez, tanító intézeteihez, lapszerkesztőségeihez és társadalmi állásban kiváló férfiúihoz egyszáz hstvanöt nyomtatott, röviden indokolt azon kérelmet intézni, hogy a „K i s-K á r p á t-V á g v ö 1 g y i osztály “alakításának eszméjét terjeszteni, ezen osztálynak mentül több tagot szerezni és a tagsági bejelentéseket folyó évi május hó másodig hetéig alúlirotthoz Pozsonyba vissza származtatni szíveskedjenek. Ezen felszólításhoz csatoltam : a m a- yarországi Kárpát-egyes U- Cetnek legújabb a nm. m. kir. belügy- minisztérium által 1883. január 1-en 70645 szám alatt láttamozott azon alapszabályait, melyek keretén belöl alakúi a „K i s-K á r- p á t-V á g v ö 1 g y i osztály valamint a folyó számmal és címmel ellátott „Bejelentési iv“-et is.

Ezen felszólításra az eddig beérkezett nyolc bejentési ivén és egy magán levélben a „Magyarországi Kárpát-Egyesület Kis-Kárpát V á g- völgyi osztályához csatlakoztak : mélt. báró Skribensky Fülöp cs k. kamarás és nagyblrtokes Rovnyén, két forintnyi rendes tagsági dijának beküldése mellet 44. sz. a. Kenedich János, mérnök Bittsén ; Jäger Vencel uradalmi tiszt. Rajeczen és S m i a 1 o w k i Sándor, magánzó Letaván 78. sz. a. - Bózssy Emil, gymnasium! tanár; Mossóczy István ügyvéd ; Heim Károly ügyvéd ; J akii t s c h János kereskedő; Each József borkereskedő ; P a u e r Béla ügyved ; dr. K w a p i 1 Károly orvos jOkolicsányi György ügyvéd; és Schmidt Lothar borkereskedő Pozsonyban 144. sz. a.

Mélt. gróf P á I f f y János, nagybirtokos Vittenczen, alapitó tag 37 sz. a. — mélt. gróf K ö n i g s e g g Alfred, cs. kir. vezérőrnagy stb. Pruszkán harminc forintnyi tagsági áljának beküldése mellett 45 sz. a.

A pozsonyi káptalan levéltárában találta meg legrégibb Írott nyelvemlékünket, „a halotti beszédet és könyörgést,“ történetírásunk egyik fáradhatatlan bajnoka, Pray György. Pozsony falai között látott napvilágot a Ráth Mátyás alapította legelső magyar hírlap, a „Magyar Hírmondó 1780-ban.“*) Buzdílólag hatott e lap a zsibbadt nemzeti közérzllletre, ápolta és erősítette a nemzeti öntudatot s előkészítette a szellemeket az 1790-ben bekövetkezett nagyjelentőségű időszakra. A „csikóbőrös kulacs“ dalosát a uá- dorválasztó országgyűlés szintén Pozsonyba vonzotta s itt adta ki „D>é*ai Magyar Múzsa“ cimű poétái heti folyóiratát. Itt ülte az ország a nemzeti nyelv diadalát, midőn V. Ferdinánd 1847. nov. 12-én a prlmási palotában magyar nyelven nyitotta meg az or- szággyűlést. E városban jeleutek meg az 1847/48-ik országgyűlési törvénycikkek, melyeket 1848. April 11 én a király személyesen adott át szentesítve a primási palotában. Azon jelesekről nem is szólok bővebben, kiír az országgyűlésekre Pozsonyba jöttek. Elég közülök gróf Széchenyi Istvánra, Kossuth Lajosra, Wesselényi Miklósra, Deák Ferencre, Kölcsey Ferencre, Kazinczy Gáborra, Szemere Bertalanra és Miklósra, a Dessevvftyukre, Nagy Pálra, Pulszky Ferencre, Frankeuburg Adolfra, Lévay Józsefre, Losonczy Lászlóra, Berecz Károlyra, Pompéry Jánosra, Degré Alajosra, Dobsa Lajosra stb.-re hivatkoznom.

Megemlítsem-e, hogy Pozsony volt szülőhelye a nemzeti vértanuknak, gr. Batthyányi Lajosnak, az első független magyar minisztérium elnökének, báró Jeszenák Jánosnak, a szabadságharc egyik tevékeny hősének, s Aulich Lajos tábornoknak ? Itt ringott böl*) A „Nova Posoniensia“ 1721-ben indult meg. Szerkesztője Bél Mátyás volt. E hírlap azonban csak két évig élt. Ennek volt előzője a „Mercuriua Veri- dicus ex Hungária“ 1705—1710., melyet Tbaly Kálmán külön füzetkében ismertetett.

Mélt. gróf Z a gróf Z a y Mik S k ó n y i Ai Albert titkár; gyáros és 0 r t rendes tagok Mélt. báró M e birtokos Rákötik 1 i n Károly, me körjegyző ; B t Emanuel J József kir. pos roly ügyvéd és 1 plébános, mint 109 sz. a. — m. rendes tag Stephanie könyvelő Hain: Adolf és Step tányok Bazinbar Tiszteletté ötven hat „Be hogy a bejeler már azért is h&. hogy az alakuló helyét és tehesse.

y Albert, mint alapitó tag; lós ; ifj. Z a y Emilia grófné ; ital plébános ; M i c h n a y M. W. G ö p f e r t üveg- i 1 I Ferenc erdömoster, mint Zay-Ugróczou 61. sz. a. dnyánszky Dénes, föld szón 93. sz. a.— Dr. Schöpf- gyei orvos ; M o 1 o c * Zsiga i r i á n Antal oki. mérnök <stván kereskedő; Emanuel tamester; Csornák Ká íubicBet Ferenc r. kath rendes tagok V e r b ó n Wiedermann Károly _ Pozsonyban 140 sz. a. Károly cs. kir. szab. tügyári iburgban, Stephanie h a n i e József cs. kir. kapi i, máj. 1-énkelt levélben.

I fölkérem a többi, egy száz jelentési iv“ t c. tartóit, tési iveket folyó hó végéig zzám juttatni szíveskedjenek, bizottság az alakuló gyűlés t megállapíthassa és közzé

Pozsonj 7 1883. május hó 26.

Wiedermann Károly,

izsony tanker, kir. id. főigazgató.

pc

1 IIREK.

sajtóperről ? létén veszi az

* A Petöfidekcsuek tartj uh jelen ünnepies al A társulat oly in kik a magyar sz terén nagyobb kt nek adták jeleit hatvan s pedi jós, Ábrányi Emi nyi Kornél, Balá: Bartók Lajos, B< zséf, Bornth Elén Gusztáv, Csiky G drődi Sándor, Eri Aladár, Győry Y Ignác, Irmei Fér Ivor, Károly Gy. I faludy Atala, Kis E. Kovács Gyula, táv, Margitay De bauer László, Nt Prém József, Puls Reviczky Gyula, Endre, Szana Tat máry Károly, Gr. Sándor, Tolnai Le Endre, Tors Káin rady Antal, Vértéi

* A Petőfi ti sében közreműkü Ferenc neve neme hanem az egész „Életem és Koron vonalán álló egyé működésével nagy A társaság érdemi József iró és költ/» buzgalmának kö* melyről a fiatal tá ken tanúskodik. A letésű. A 60—61- galmaiban tévéké „Nyeglék“ cimű s ki a Kisfaludy-tári relem könyvével“ mócsy pezsgő vé gebben karról föl P. Szathmár régi alakja, volt cl zai kisdedóvás regény- és növeli társaság érdemei zött tagjai sorába; tos, mind el beszéli tott művelője, kin den nem sokára ni

\ Húrban — Zmertych 'ló tudósítást a mellék olvasó. -3W3S Társaság működő tagjai. Ér: a működő tagok névsorát kálómmal lapunkba iktatni, ókat választ meg ilyenekül, épirodalom vagy szépműtan ipességnek és tevékenység . A működő tagok száma g: Abafi Lajos, Abonyi_ La- 1, Ábrányi Kornél, ifj. Ábrása Sándor, B. Bajza Lenke, idnár Zsigmond, Bodnn Jó- lér, Bulla János, Csengey ergely, Éjszaki Károly, En- ídy Béla, Fest Imre, György ilmos, Hatala Peter, Helfy enc, Jókai Mór, B. Kaas Ingó, Kertbeny Károly, Kis- t József, Komócsy József, László Mihály. Lauka Gusz- zső, Meltzl Hugó, Neuge- ivy László Paulay ..Ede, zky Ferenc, Rádl Ödön, Szabados János, Szabó aás, Szász Gerő, P. Szath Teleki Géza, Gr. Teleki ijos, Torkos László, Tóth án, Vámbéry Ármin, Vá- fi Arnold, Gr. Z'chy Géza. trsaság mai felolvasó ülé • iő írók közűi Pulszky sak országszerte ismeretes, művelt világ előtt. Az i“ Írója a tudomány szili- n, ki politikai s irodalmi nevet szerzett hazánkban. 38 telnü&e Komócsy X» S fáradhatatlan ügy- önbető a szép lendület, rsaság működése oly élén- . költő szabolc&megyei szü- diki nemzeti ébredés moz- ny része volt. 1868-ban a atyráját dicsérettel tüntette saság. Legújabban a „Sze- lépett a közönség elé. Körű egyén s a legmele- minden nemes ügyet; y Károly közéletünk egyik szágos képviselő s a ha- ;yik vezérférfia, történeti a iró, kit a Kisfaludy- elismeréseül 1868-ban fű- Tóth Eudre, mind lau- i költészetünk egyik ava- ek összes művei 3 kötet- eg fognak jelenni. A tárcsője József föheri jegnek, a magyar királyi honvédség népszerí t parancsnokának.

Különösen kit űutek még Pozsony szülött iből: Albach .1 ózsef, az újabb kor egyik legszabadelvűbb pa pja, fereucrendi hires hitszónok, gr. Bathyí myi Kázmér, ki a hazai ügynek több mint . fél milliónyi jövedelmét áldozta fel, dr. Du: c Adulf a Kisfaludy-Tár- saság tagja,*) ki ne mzeti irodalmunkat a külfölddel igen híven ismertette évtizedeken át, gr. Eszterházy Kár oly, hevesi főispán, egri püspök, ki az egria lyceumot alapította, Haj nik Károly, Magyi Írország első gyorsírója; Endlicher István, hit es botanikus, Gaál György, a magyar mesevilé g első művelője, Gélich Richárd, hadtudomi Inyi iró, honvédtábornok, Grailich József, tei mészattudós, Hauser Mihály, h 'grdűművés íz, Hummel János, hires zongora virtuóz (s/.ii lőháza a régi nagy kalapos , most Gumim d-utcában 52, színi alatt), Kér.peleii Farkat, (t -aját találmányu sakkgópe világi'i: ö volt). Pit to Jakab, II. Lajos királyim!. nevelője, It ikovszky István, régiségbuvár, dr. Rémei ! ^lóris, József főherceg volt tanára, régiségbuvijt{ ír, most nagyváradi apátkanonok, Schröer 1Z( 'óbiás, széptani iró, Schnio- rer Gyula, jogtudoi nányi iró, Tamaskó István, szanszkrit nye 'Ívtudós, S/.envey József, színműíró, fordító s lapszerkesztőf Thewrewk

Emil, nyelvtudós, i most budapesti egyetemi tanár stb. stb.

*) Szülőházát e>1' nléktábla díszíti a következő felirattal: Duih x Adolfnak

na, a

Kisfaludy-(jj Társaság tagjának 8. ■'.ülőháza.

Szül. 1822. okt. 25-<ín ni, megh. 1881. nov. 20-án.

Hazáját PJ‘ elkesen szolgálta nemzeti iroda e lmunkat a külfölddel jó ác rossz n apukban egyaránt hiren ismertette.

Hálás ke gyolete jeléül a

Pozson fi Toldy-kör.

1882.

egyéb iagjai közül itt janiink Abafi Lajos irodalom történeti iió s műfordító, a „Figyelő“ cimű közlöny s egyéb vállalatok szerkesztője. Neugebauer László Petőfi műveinek kitűnő fordítója. Margitay Dezső jeles elbeszélő, több sikerült regény szerzője. Frém József, ki külföldön sok ideig foglalkozott képzőművészeti tanulmányokkal s 1867 óra működik az irodalom terén, s miut regényíró is néhány jól fogadott művel szerepelt. Szana Tamás, a Petöfi- társaNág éltető lelke, a „Ko-zoru“ szerkesztője ; kritikai, széptani és irodalom történeti iró, kit, tekintve a társaság működése érdekében kifejtett buzgó tevékenységét, legelői kellett volna említenünk.

* Mi a programm ? Reggeli 8 órakor közös reggeli a ligeti kávóházban. 10 órakor nagy felolvasás a városházi teremben. Minthogy a felolvasás alatt az ajtók zárva lesznek, szíveskedjenek a részt vevők 10 éra előtt megjelenni. Felolvasás után a utükiálli- tás megtekintése. Délután 2 órakor ünne pélyes diszebéd. Diszebéd után kocsikon kirándulás a begyekbe ; 6 óra után a majális kezdete. 7 óra után tánc a II. bimbóbázon 9 órakor nagy tűzijáték, melyet a Bukarestből visszatért Bednarz fog rendezni. Az el búcsúzáé holnap történik a vendégektő azok lakásán, a „zöldfa“ vendéglőben. Elindulás reggeli 9 órakor.

* 50 év előtt! A kötünkbeu időző ve terán író s a Petőfi társaság tiszteleti tagja Frankenburg Adolf 1833-ik év uov, 15-én, tehát épen ötven óv előtt tette le az esküt Pozsonyban mint királyi táblai bites jegyző az orstágház termeiben. Frun kenburg ez idő tájt a nagy Yödriczen lakott 818. sz. alatt, bizonyos Übelhagen nevű ze- nemesternól, kinek e»y vén gazdasszonya s egy fiatal leánya volt, kire Frankenburg a következő szójátékot csinálta: Diese Jungfer Übelhagen thut mir nicht übel behagen. Ebédre jurá tus kollégáivá! az „arany szarvashoz“ járt, — Hírlapirodalmunk akkor még csecsemő korában volt s nem igen vannak megörökítve az akkori országgyűlés jelenetei. A jurátusok legkedveltebb helye volt a H o 1 1 i n g e r kávéháza (most Stockh) a sétatéren. Gróf Széchenyi István a Vödricz elején lakott. Frankenburg itt tisztelgett először nála

rendkívül örvendett, hogy „lelkének bálványa“ mellett kapott alkalmazást. Ezen stádiumban irta arájának Egeibe, hogy az ő szeretőiét sa nagy hazafi bizalmát bírva alegboldogabo emberek érzi magát a világon. Pozsonyban ez idő tájt jelent meg a „Beret- válkozó tükör az új magyarok számára“ című pasquillus, mely Széchenyit a legotrom- bábhan megtámadta. Egy valaki e rövid, elmés epigrammal torolta vissza Ponori Thewrewk József himpellérsógét „H iába took s z e 1 Thewrewk, nem lesz te neved ewrewk.“ Majd öt hóna- jot töltött Frankenburg Czanken, hol egy ödél alatt hált a „nagy hazafival.“ — Korunk minden nevezetesebb politikai s irodalmi tényezőjét ismerte; tapasztalatokban gazdag múltjára s kifejtett írói működésére mindig a legboldogítóbb öntudattal s büszke önérzettel gondolhat vissza. Midőn az „Élet lépek“ 1844-ben rendes folyóirattá vált, első munkatársai Petőfi, Jókai és Tompa voltak. 1847 ben jún. 25-én Fran- k uburg Bécsbe ment. Irótársai búcsúlako- rendeztek tiszteletére a Zug-ligetben. Ez alkálimmal (r*;a albumába az olajos korsóról szóló jarmretes verseket. Frankenburg ugyanezen év a-eptemberének végén látta utoljára Petőfit, Tnikor mint Pulszky futárja fordult meg ety ^£r <jr4ra Pesten. Sok ármánynyal ^és Egységgel küzdött a veterán író az: „Életkép^« miatt. Minden áron el akarták azokat tői vonni, mert az ifjú, szabadelvű nemzedék tvülőLelye volt lapja. 1846-ban (szept. 10.) gt'f Teleki László szállásán Kossuth L.Jqq^ Pulszky Ferenc, gróf Batthyán, Jfázmér, gróf Ráday Gedeon s Frank ent,urg egy. begyültek s szerződést kötöttek, .ogy a cso|. szövények miatt veszélyben forgó független

Pozsonyban jártak iskolába a töb* zött Mészáros Ignác, a Kartigám Írója, tir. uides Dániel, Pray György, Kövi Sándo Lenau Miklós, Fejér György, Ruszék József, a szóujitásnak szenvedélyes ellensége, Fáy András, Schédius Lajos, Szemere Pál, Kisfaludy Sándor, Púzmándi Horváth Endre, Czuczor Gergely, Fábián Gábor, Bajza József, Tóth Lőrinc, Ráth Károly, Rómer Fló- ris, Dux Adolf, Nagy Iván, Greguss Ágost, Lisznyay Kálmán, Jókai Mór, Thaly Kálmán, s az ifjabb nemzedék íróiból Eudrődi Sándor és Reviczky Gyula.

Pozsonyban működtek, vagy laktak Bél Mátyás, a hazai történelem s földrajz alapos művelője, a hires „Notitia Hungáriáé novae historico - geographica“ szerzője, az evangelicus lyceum igazgatója, ki 30 évnél tovább működött Pozsonyban ; Cseles Márton, tört. búvár és vallástudományi iró, jezsuita ; Ráth Mátyás, a föntebb említett „Magyar Ilirmoudó“ szerkesztője, majd utódai Barcza- falvi Szabó Dávid, Révai és S/.acsvai Sándor, Pray Gy. történetbúvár, Káldi György, a szent irÚB fordítója, Faludi Fér. ne, költő, pozsonyi tanár, majd szerzetének feloszlásakor köuyvtárőr. Kisfaludy Károly, dramatikus s a magyar vígjáték megteremtője, 1817-ben lakott Pozsonyban, Ballus tanácsos házában, Emlékkő jelöli a házat a régi kecskoutcában, melyet néhány év óta a városi közgyűlés a költő iránti kegyeletből Kisfaludy-Károly-ut- cának nevezett. Az emlékköven a következő sorok olvashatók :

Kisfaludy Károly Í8I7 ik évi itt lakása emlékéül S. K. 1876.

Heckenast Gusztáv 1873-bau palotává alakíttatta ét e házat 8 Kisfaludy Károly egykori lakószobáját a legnagyobb goaddal tartotta főn. Irodalomtörténetünk halhatatlan érdemű megalapítója, Toldy, szintén többször tartózkodott Pozsonyban, jelesen 1841-ben az itteni könyvtárakban búvárkodott.

Itt küzdött Petőfi a magyar nópköls hazafias iráuyú Életképek s szerkesztője sorsát biztosítsák. Megjegyzem még, hogy midőn Kossuth 1840. év vége felé kiszabadult fogságából 8 átvette a Pesti Hírlap szerkesztését, Frankeuburg a szerkesztőség tagja volt. 1847. jún. végén Bécsbe költözött. A szabadságharc alkalmával elfogták s bebörtönözték. Később kiszabadulása után különféle hivatalt viselt, míg nem 1866-bar. elhagyta az osztrák fővárost s Sopronba ment, majd végül az irodalmi központba, Budapestre, hol állandó lakása van. Hosszas volna egyébiránt Frankenburg életének csak vázlatos ismertetését közölni, a kit az érdekel s bizonyára minden magyart — olvassa el az „Őszinte vallomások“, az „Emlékiratok“ s „Bécsi élményeim“ című műveit. Ott megtalálja azt is, hogy Németkeresztúrolt So pronmegyéhen született 1811. nov. 21 óu. Gyermekkori pajtása volt Liszt Ferenc s hogy Franken burg anyja volt a kis Ferencnek keresztanyja stb. — Nejével, az egykor ünnepelt művésznővel Carina Annával boldog házasságot él, melynek tartósságát szi. Unk mélyéből a legmelegebben kívánjuk. (—eb.)

* Nyilvános felolvasás. Mint értesülünk Dr. Pávay, a pozsonyi országos kórház főorvosa, a pozsonyi természet tudományi tár- sülatban május hó 30-kán délután 6 órakor a városház kis termében a „tüdővószről és annak ragály anyagáról a Koch-félo bacillus luberculosÍ8ról“ ide vonatkozó górcsői készítmények bemutatásával egybekapcsolt előadást fog tartani.

* Személyi hírek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, II a I a s s y Kálmánt, a lévai állami tanitóképezde ideiglenes rendes tanárát, állomásán végleg megerősítette. — Ö fölsége Huszár József tren- cséni törvényszéki aljegyzőt a malackai kir, járásbírósághoz al bíróvá nevezte ki,

* Színház. Múlt szerdán f. hó 23 án „A furcsa háború“ (Der lustige Krieg) került Hziure. Zeil és Genée e kellemes zenéjű operetteje a német előadások után már ismeretes közönségünk előtt. A karok jól be voltak tanítva, mi Balogh Gusztáv karnagy különös dicséretére válik. A kiállítás nagyon csinos és Ízléses volt. Az összejátszás kielégítő 8 általában az előadás a legsikerültebbek közé tartozott. A b o n y i n é Ella asszonyt, — ki ez alkalommal múltkori balesete után először lépett fel, a közönség szűnni nem akaró élénk „éljen“-«Ó8sel és tapsokkal fogadta, a viszontlátás feletti örömének praegnáns jeléül. „Elzárja kitűnő volt s mint ilyen jóval felülmúlta mindazokat, kik e szerepben színpadunkon előtte megpróbálkoztak. D e z s é r y-nek „Boldizsár“ ban ritka jó szerep jutott. Játéka sol), és megérdemelt tetszésben részesült. A min^ hallottuk, Dezséry már legközolebb elpárt<C Mándoky társulttól, mert Nagyváradra letf szerződtetve. A társulat valóban sokat veszá benne. Dezséry azon színészek közé tar*! zik, kikuek kezében miuden szerep kellő1 £ kidomborodik s kik feladatuknak — sokí túlterheltetés mellett is — mindenkor d felelnek ; pedig ilyen tagot a társaság é 1$ keveset bír. Mándokyné Eir „Violettáit ónekló. Éneke szép iskolára tat, kár azonban, hogy hangja kissé gyt A köz ínség nagy tetszéssel kisérte jáb Csatár és Hunfi iparkodtak fe* z tuknak megfelelni. A színház meglehe volt látogatva.—C s ü t ö r t ö k ö n ifj.

„A bagdad’ hercegnő“ o előadását jelzé a szinlap. „U nette“-t a nemzeti színház első művészt Helvey Laura szemólyesité. „Lionette“ már tavairól ismeretes alakítás előttünk, i idén ismét teljes nagyszerűségében fejteti ki benne művészetét. A legnyugodtabb ki délyállapot hangját ópúgy mint az őrjön gését egy formán biztos művészettel el bírt» találni. A szép számú közönség lelkes tapsviharral fogadta s minden egyes jelenet utáu ismételve nyilvánitá elragadtatását. A második felvonás után hatszor hívták a füg- S|f göny elé. Remek játéka környezetét teljesen - elhoinályositá. — Tegnapelőtt Erkel eredeti operetteje „Székely Katalin“ adatott. Az előmas Sándor színművének

tészet fényes meteórja, az anyagi lét prózai bajaival. A pozsonyi Vár Lépcső 2 (Schlossstiege,) vagyis a várba vezető lépcsők 24-óu áll az a nevezetes rozzant viskó, mely Petőfi •vomorüságának utolsó felvonását látta; 1843, ju‘:usában itt karmolta Kolmár József (most a P'zsonyi gymu. nesztora, az érdemes tanár) barát^yai együtt a Záborszky Alajos szer- keszleth^ országgyűlési tudósítások sűrű, apró betűs ivó 25 v. garasuyi díjért.

Lisznyuy Kálmánnal, Vachott Sándorral s az orsziggyülósi ifjúság több jeles tagjával való megismerkedése is ez időszakra esik.

Garay János az Orosz József által (1837—1842) szerkesztett Hírnök és Századunk politikai heti lapnál dolgozott Kunosa Endrével s Csató Pállal. Az ember tragédiájának ir ja, Madách Imre az itteni vízi kaszárnyában volt 1852-ben fogságbau. Nagy bűne volt, hogy a szabadsá ható lezajlása után egy bujdosó számüzöttnok m?n^dékhe- lyot bátorkodott adni.

A királyi akadémiánál tanárkodtak Fe renczi Zsigmond Jákó, dr. Rómer Flóris ; az evangélikus lyoeumbau Greguss Mihály, Sze- herényi Lajos, Lőrinczi Lehr Zsigmond ; a gymuásiuiaban működik Kolmár József, Petőfinek hajdani iskolatársa s a Pesti Divatlapnál mint segédszerkesztő utódja. A pozsonyi gymnásiumból ment Budapestre a „Nyelvőr“ szerkesztője, Szarvas Gábor.

Pozsonyban lakott s itt fedezte fel a „Chronicon Hungarorum Posonieuse“ t Knauz Nándor. Rónai Jácint, c. püspök, pozsonyi prépost, Mária Valéria főhercegasszony növelője, néha-néha ellátogat Pozsonyba. Itt időznek gyakran Thaly Kálmán, költő s tör? ténettudós, gróf Szécben Antal aesibetlkus, míg állandóan itt laknak; dr. Rimely Károly apátkanonok, Rakovszky István régisógbuvár, Danielik József, a „Magy, irók életrajzgyűj- teménye, stb. szerzője, Liohner Pál, nyelv-