Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

1910. január 7., péntek.

rSSTI HÍRLAP

a külföldre való szállítás is emelkedett, de jelentékenyen emelkedett a belföldre való elhajtás és elszállítás is. 1909-ben a külföldre elszállítottak 22.350-nél több marhát, 25-tel több borjut és 2607-tel több juhot. A belföldre elliajtottak és elszállítottak 16187-tel több marhát, 2185-tel több borjut és 3131-gyel több juhot, mint az 1908. évben. A vásár exportarányai eszerint nagy mértékben emelkedtek. A budapesti marhavásártéri istállókban a múlt 1909. évben 222 szarvasmarha, 26 borjú és 13 aprómarha került kényszervágás alá. Elhullott vagy elhullott állapotban érkezett 94 szarvasmarha, 86 borjú és 22 aprőmarha.

Megyék és városok.

A falusi iskolák diszei. Alább két tanitóröl írunk, akiket botrányos dolgaik miatt most vonnak felelősségre. A bilrarmegyei Fugyivásárhely állami népiskolája nem mindennapi botrányok színhelye lett az utóbbi időben. Kerékgyártó Ferenc itt a tanító, akit izgága viselkedése miatt nemrégiben helyeztek Fugyivásárhelyre, valamelyik IVhércnegyei községből. Megdöbbentő képet mutatnak a megejtett előzetes vizsgálat adatai Kerékgyártó Ferencről. Ez a tanító egyáltalán tudatában sincs annak, hogy mik egy tanító kötelességei. A fugyivásár- helyi botrányok sora ott kezdődik, hogy az iskolagondnok — a község református lelkésze — amikor köteles iskolalátogatását végezte, a tanitót a maga dolgával foglalkozva találta. Észrevételét a godnok bejegyezte a tanulmányi naplóba. Erre a tanitó egész regényt irt be a megjegyzés után és a lehetetlen szidalmak özönével árasztotta el a lelkészt. A gondnok a dologról jelentést tett a tanfelügyelőségnek — miután a tanitó őt utóbb kiutasította az iskolából — és Vasady Lajos tanfelügyelő meg is tartotta a vizsgálatot. Arról győződött meg, hogy Kerékgyártó Ferenc tanitói hivatásának semmi tekintetben sem felel meg. A gyermekeket egyáltalán nem tanítja. Tanulmányi naplót nem vezet, iskolai értesítőket nem állított ki. A hivatalos levelezéseket 1908. óta nem intézi el, el sem olvassa a leveleket. Az iskola számadásait nem készítette el. Az iskolai könyvtárt nem is ismeri. Hogy iskolagondnokság létezik, arról tudomással sem birt. Minden védekezése az volt a szerencsétlen embernek, bogy a gondnok egy ízben a gyerekek előtt negyven^ éves szamárnak nevezte őt. A gyerekek azonban erről semmit sem tudnak. Hyenformán a biharmegyei közigazgatási bizottság habozás nélkül rendelte el a fegyelmi vizsgálatot s , egyszersmind állásától is felfüggesztették Kerékgyártó Ferencet.

A másik botrányt Szombathelyről jelentik. Kaucsarik András rábahidvégi tanitót a vasvári járásbiróság iskolásgyermekek bántalmazása miatt testi sértés címén elitélte. A tanitó iskolai kegyetlenkedésének még fegyelmi utón is lesz folytatása, amennyiben a vasvármegyei közigazgatási bizottsághoz Budi István fegyelmi följelentést adott be, melyben súlyos vádakat hoz fel a tanitó kegyetlenkedései miatt. A följelentés 31 esetet sorol fel, mikor a tanitó a gondjára bízott gyermekeket súlyosan bántalmazta és erélyes intézkedést kér a tanitó ellen, mert ha a dolgok tovább is igy mennek, a falu iskolás gyermekei egész életükön át való nyomorékokká válnak.

Község temető nélkül. Bihardiószeg községének református lakossága egyszerre teljesen temető nélkül maradt. Bégebben mutatkozott már ugyan, hogy kifogynak a temetőben a sírhelyek, de az újabb temetőről való gondoskodás valahogy elmaradt. A 6000 református lelket számláló község elöljárósága most táviratilag kérte az alispáni hivatalt, hogy sürgősen szaldttassék ki számukra temető, mert megtörténhetik, hogy nem lesz hova temessenek, ha a napokban halott akad.

A romániai magyar munkások üldözése ellen. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a Romániá- ba kivándorolt magyar munkások üldözése tárgyában a következő rendeletet intézte a törvényhatóságokhoz: „Hivatalos jelentés szerint a romániai földbirtokosok és az általuk alkalmazott magyar mezei munkások között a munkabérek miatt s a jogviszonyuk kérdése körül újabban is gyakran történtek összeütközések, s a munkások érdekében több-kevesebb eredménynyel az illető külképviseleti hatóságunknak kellett közbenjárni. A Romániában napirenden levő hasonló természetű súrlódásokra való tekintettel, különösen a mezei munkások érdekében állónak mutatkozik, hogy azok csak olyan romániai földtulajdonosnál vagy föídbórlőnél vállaljanak munkát, kinél emberséges bánásmódra számíthatnak s nem lesznek kitéve annak, hogy megszolgált bérük jogosulatlanul visszatartatik, és a szerződéses viszonyuk megszűnte után is munka- teljesítésre kényszerittetnek. Felhívom tehát a Cimet, intézkedjék az iránt, hogy a Romániába szóló útlevélért folyamodó munkások minden egyes alkalommal figyelmeztetést nyerjenek, hogy még mielőtt a romániai munkaadókkal az 1908. évi 147,807. B. M. számú körrendelettel szükségesnek jelzett szerződést megkötnék, a munkaadó a nála végzendő munka és a felajánlott bérek tekintetében az illető cs. és kir. osztrák-magyar konzulátustól kérjenek tájékoztatást.“

Utasok a postakocsikon. Vidéken gyakran felkóredzkednek az emberek a postakocsikra 3 a ■

kocsisok gyakran elviszik az ilyen felkapaszkodott utasokat, noha ezt fölebbvalóik határozottan tiltják. Most azután ennek a kedélyes állapotnak véget vetett a kormány, amennyiben a belügyminiszter a következő rendeletet küldte valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének: „A személyszállításra be nem rendezett postakocsik kocsisai igen gyakran vállalkoznak utasok szállítására is, noha a postakocsisok részére kiadott szolgálati utasitás a leghatározottabban megtiltja. A postakocsisok ezen eljárása számos esetben bűncselekmények elkövetését mozdította elő, amennyiben a felvett utas a postakocsi tartalmát elrabolta, sőt a kocsist is meggyilkolta. Az Ü5'en esetek ismétlődésének meggát- lása, valamint a postakocsisok személybiztonságának és a kincstár érdekeinek megvédése céljából a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértő- lcg a személyi szállításra be nem rendezett postakocsikon való utazást megtiltom és ezen tilalomnak megszegését kihágásnak minősítem, és az abban vétkes postakocsist 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, — az utast pedig 200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel rendelem büntetni.“

Egyletek és intézetek.

— Az Újságírók Egyesületéből. A Budapesti Újságírók Egyesülete segitőalap igazgató tanácsa csütörtökön délután dr Bródy Lajos elnöklete alatt ülést tartott. A Neues Politisches Volksblatt kiadóhivatala előfizetőinek adományaként 120 koronát küldött az egyesület segitőalapjánalc, Tábori Kornél pedig 50 koronát küldött az özvegy- és árva-alapnak. Az adományokért az igazgatótanács köszönetét szavazott. Az igazgatótanács mai ülésében ezer korona segélyt osztott ki.

— Múzeumok és könyvtárak. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége Fraknói Vilmos püspök országos felügyelő elnökíásével most tartotta ezidei első rendes ülését, melyen Szalay Imre miniszteri tanácsos, helyettes országos felügyelő s Eejérpataky László, Ferenczi Zoltán, Horváth Géza, Hültl Dezső, Kämmerer Ernő, Krenner József, Mikalik József és Radisics Jenő országos felügyelők vettek részt. Az ülés elhatározta, hogy a Lőcsén elhelyezett Szepesmegyei Múzeumot állami segítségben fogja részesíteni; a Kaposváron egy kulturház érdekében megindult mozgalmat pedig elsősorban egy közművelődési könyvtárnak létesítésével fogja támogatni. A főfelügyelőség ebből a célból Ferenczi Zoltán könyvtári felügyelőt Kaposvárra küldi. A főfelügyelőség állami javadalmából megvásárolta a negyedfélezer darabból álló Tóth-féle régipénzgyüjteményt, mely kizárólag a régi Sabaria területén talált római érmekből áll s elhatározta, hogy a gyűjteményt állami letétként a szombathelyi múzeumban helyezi el. A Szendrei János szerkesztésében megjelenendő Magyar Művészek Lexikona című műből 50 példánynak a megvásárlását elhatározta. Elhatározta végül, hogy a Múzeumi és Könyvtári Frtesitő 1910. évi folyamából 500 példányt a Szent György céhnek’ enged át s hogy a néhai Myskovszky Viktor által festett műlapok megszerzése ügyében tárgyalást indít meg az örökösökkel.

— Az Országos izr. patronage-egyesület alakuló közgyűlése. Nagy és díszes közönség jelenlétében tartotta csütörtökön délelőtt alakuló közgyűlését az Országos Izr. Patronage-egyesület a Lloyd-társulat dísztermében. Dr Kohner Adolf elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy minden felekezetnek meg voltak már a gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületei és most, mikor a gyer- mekbiróságok működésüket megkezdték, csak a zsidó gyermekeknek nem volt saját felekezetbeli pártfogójuk a tárgyalásokon. Mindezeket a mulasztásokat akarja ez az egyesület pótolni. Utána dr Balogh Jenő egyetemi tanár tartott hosszabb előadást a patronage tevékenység módjairól, fontosságáról Ó3 missziójáról. Dicsérettel emlékezett meg a Magyar Izr. Kézmű- és Földmivelésügyi Egyesületnek, valamint az Izr. Közművelődési Egyesületnek a gyermeknevelés körül végzett munkájáról. Ezután dr Hevesi Simon főrabbi fejtegette, hogy a zsidók vallásuk iránti becsületbeli tartozást rónak le a patronage egyesület megalakításával. A patronage-zsal a zsidó felekezet ama tanításnak hódol mindenki, hogy minden ember erkölcsi életre született. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a társegyesületek nevében helyei RiM Gyula miniszteri tanácsos, a losonci hitközség nevében mucsinyi Wohl-Rumy Adolf, a komáromi hitközség nevében Fried Kálmán, a budai hitközség nevében pedig dr Wéber Adolf üdvözölték az egyesületet.

Ezután az egyesület tisztikarát választották meg. Elnök lett Székely Ferenc, társelnök dr Hevesi Simon, védnökök dr Weinmann Fülöp, Winterberg Gyula, dr Mezei Mór, dr Kohn Sámuel, tiszteletbeli tagok dr Kohner Adolf, báró esetei Herzog Mór Lipót, Herzl Mária, gárdonyi Neumann Frigyesnó, maróthi Fürst Jakabné, helyei Rickl Gyula, Bufiy Pál, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót, alelnökök dr Deutsch Ernő, dr Ballal Lajos, Breitner L. Zsigmand, dr Mezei Ferenc, dr Adler

____________________________________7

D

ies, dr Fischer Gyula, dr Neumann Árminná,

főtitkár dr Bakonyi Samu, titkár dr Bartos Káliig11’ pénztáros Herzmann Jenő, jegyzők Héber Lernáth, dr Klug Emil, dr Lévai Tibor, dr Mezei Sándor, dr Korányi Jenő. Ezenkívül még számos választmányi és liölgybizottsági tagot választottak. A közgyűlés utolsó tárgya az alapszabályok tárgyalása ^ volt. Az alapszabályokat a közgyűlés dr Lévai I ibor indítványára en bloc fogadta el. A közgyűlés^ végén az elnök jelentette, hogy az egyesületet táviratilag Boda Dezső főkapitány, Al- / mády Géza tanácsnok, Farkas Edith, a katholikus patronage egyesület elnöke és mások üdvözölték.

II ODA LOM.

A Peíőíi-társaság nagygyűlése.

Zsúfolásig megtelt csütörtökön délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia díszterme, abból az alkalomból, hogy a Petőfi-Társaság harmincnegyedik nagygyűlését tartotta. Nagy volt ezúttal a meghívott vendégek száma is; ezek közt volt a többi közt Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr Bárczy István polgár- mester, Heinrich Gusztáv, az Akadémia főtitkára, Hubay Jenő, hmich Gusztáv, Nagy György orsz. képviselő.

A nagygyűlést Herczeg Ferenc elnök nyitotta meg hatást keltő beszéddel, melynek különösen érdekes része volt az, amelyben a mai irodalmi és politikai viszonyainkat vette bírálat alá. Mig a régi Magyarországon — mondta Herczeg — a legeredetibb költői tehetség is abban kereste büszkeségét és abban lelte erejét, hogy együtt érez- zen a történelmi nemzettel, addig az uj Magyar- ország költői közül némelyek szándékosan keresik az utakat, amelyek elválasztják őket a nemzettől. Midőn a sejt önállósítja magát az egész organizmus rovására, midőn a rósz föllázad az egész ellen: ez a dekadencia félreismerhetetlen jele. Úgy gondolom, az irodalmi dekadencia nem különálló betegség, csak egyik tüneménye az egész közélet hanyatlásának. Nem szoktunk e helyen politikai kérdésekkel foglalkozni, de lehetetlen, hogy mi, magyar irók, szemet hunyjunk a veszedelmek előtt, amelyekkel közéletünk elfajulása nemzeti művelődésünket fenyegeti. Nem habozom kimondani, hogy én a mai magyar parlamentarizmust a magyar kultúra és igy a nemzet dúló ellenségének tekintem. Ez a parlamentarizmus az egyéni és párt- önzés állandó pretoriánus-lázadása a nemzet ellen, az atom fölkelése az egész ellen, dekadencia a szó leggy ás zosabb értelmében. Ismétlem: a nemzeti fegyelem általános meglazulásában látom sok irodalmi különösség végső okát. Az iró, bár sok esetben öntudatlanul is, érzékenyen reagál a közélet jelenségeire. Hamar kiábrándul a szent jelszavakból, amelyeket hazug ajkak koptattak el és fertőz- tettek meg. Miután százszor visszaéltek lelkesedd erejével, bizonyos — egykor gyújtó .— jelszava felhangzásakor jéghideg cinizmussal páncélozza magát. És Írásaiból elővillan a dermesztő és fájó gúny, amelyet ma már alföldi gazdáink becsületes arcán is látunk. El kell jönnie az erős költőnek, az igazinak, a nagynak, aki Petőfi haragos megvetésével tisztítja meg a templomot és jogaiba iktatja ismét a frázisoktól és önzéstől tiszta hazaszeretetek A rombolók zendülése után el kell következnie az építők zendülésének.

A hosszas és zajos tetszés csillapultával Párad i Antal főtitkár mutatta be jelentését. Többek közt örömmel üdvözölte a társaság uj tagjait: Pakots Józsefet, Harsányt Kálmánt és Farkas Pált; mindhárman méltó és hivatott erők arra, hogy a társaságot feladatainak teljesítésében támogassák. A főtitkár jelentését zajos taps kisérte.

Az első felolvasó Palágyi Menyhért volt, aki „Világfelfogások harca“ címen értekezését mutatta be. A korunkat mozgató ellentétes szellemi áramlatok nagy harcát fejtegette és jellemezte, úgy, ahogy azok a mai tudományban, bölcsészeiben és művészetben megnyilatkoznak. A magvas felolvasást élénk tetszés kísérte.

A napirend második pontja, amelyet nagy, szinte izgalmas érdeklődés előzött meg, Molnár Ferencnek székfoglalója volt. Mikor az emelvényre lépett, percekig zúgott feléje a taps és éljenzés. Molnár Ferenc novellát olvasott fel „Az enyhe tél“ eimen, melyben egy kis leányka iskolai dolgozatát irta meg. A mindvégig elmés, ötletes és kacagtató humorral fűszerezett novellát a közönség zajos tapssal honorálta.

Bájos egyszerűségben, kedves humorban gazdag volt Szávay Gyula „Mikszáthfalva“ cimü költeménye, amelyben a költő azt az örömhírt énekli meg, hogy Mikszáth Kálmánról egy egész falut neveztek el. Az elnök ezután néhány szóval berekesztette az ünnepi közgyűlést.

Délben lakoma volt a Continental-szállóban.

A lakomán mintegy ötvenen vettek részt. Ott voltak: Herczeg Ferenc elnök, dr Bárczy István