Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
82 Bajza József emlékezete. lett föllépni. Bajza volt hivatva ezen irodalmi átalakulás heves küzdelmeiben a vezérszerepet játszani. Kisfaludy Károly Aurora-köre, melyhez Bajza is tartozott, segíteni kívánt- irodalmunk ez állapotán. A kör tagjai nem elégedtek meg azzal, hogy egymás müveit őszinte bírálat alá vették s a társas érintkezés útján fejlesztették a kritika iránt volt fogékonyságot, hanem a nyilvános irodalmi élet terén is érvényt akartak a kritikának szerezni. Erezték, hogy rendszeres, lelkiismeretes kritika nélkül irodalmunk egészséges fejlődése lehetetlen. Már 1826-ban terveztek egy műhirálati folyóiratot, de Bajza, kire a szerkesztést hízni akarták, nem lévén még pályájával tisztában, tartózkodott ily föllépéstől. Nemsokára azonban elszánta magát az irói pályára, s első lépése ez irányban vitája Szent- miklóssyval volt. Csakhamar megjött az alkalom erélyesebb fellépésre az irodalmi áltekintély ellen. A «Conversations-lexikoni por» volt ez, mely nemcsak Bajza pályájára volt elhatározó befolyással, hanem irodalmunk fejlődésére is mesz- szemenő hatást gyakorolt. Okot a támadásra 1830 elején a Wigand Ottó pesti könyvárus által tervezett magyar ismerettár mutatványczikkei adtak. Mivel a vállalat élén oly Írók (Döbrentei és liivei) állottak, kiktől az irodalom ügyére nézve nem igen lehetett jót várni, az Aurora-kör fiatalabb tagjai polémiát kezdtek az ismerettár munkatársai ellen. A vitában Bajza is sietett részt venni; s midőn a megszorult Döbrentei a maga védelmére gróf Dessewffy Józsefet is belevonta a küzdelembe, Bajza heves czikkekben támadta meg az irodalomban jogtalanról szereplő születési tekintélyt. «Azt reményiette talán ez a csodálatos elméjű iró (Döbrentei), — írja Bajza, — hogy ha a méltóság és tekintet aegise alá vonul, s tőle koldul menedéket, pártfogást, védelmet, megszabadítja magát? Azt hitte-e, hogy én a polgári világ mágnását tudományok világában is mágnásnak fogom ismerni, s mihelyt ő lép fel, én arczra borulok, mihelyt ő hallatja szavát, én végkép elhallgatok? — Megtanultam igen is a társasági élet viszonyait tisztelni; de értem azt is, hogy ezen tartozás, ezen kötelékek csak a polgári kör határáig nyúlnak, s ott, hol az irói respublika kezdődik, hol a tudományok országába léptünk, hol a társadalmi konvenczióknak vége, ezek is megszakadtak. Itt nem érdem, nem születés, nem hivatal többé, egyedül okok, egyedül ész adnak elsőséget; s én ezeknek szoktam, ezeknek tudok térdet és fejet hajtani, nem semmi auktoritásnak, nem semmi grófi méltóságnak. Jaj akkor a magyar literaturának, jaj az ész kultúrájának egész egyetemleg, ha felette mágnási kény diktátorkodik, ha az igazság őszinte szavát hatalomszó harsoghatja le!» — Bajzának e merész föllépése valóságos irodalmi esemény, irodalmi tett volt, s az által, hogy megsemmisítette a hamis nimbuszt, mely az üres irodalmi tekintélyt eddig körülvette, a nemzeti haladás ügyének tett nagy horderejű szolgálatot. E tollharczban már világosan kifejezésre jut Bajza egész irói működésének vezérgondolata: emelni öntudatosságban és önérzetben az irodalmat. A tehetség öntudatának liarcza volt ez a jogosulatlan tekintélyek uralma ellen. Az irói büszkeség és önérzet szenvedélyes felháborodása sugalja megsemmisítő válaszát Dessewffy iratára. Az bántotta leginkább önérzetét, hogy a rangtekintély, a puszta czím akarja a tehetség szavát elnyomni. Még ugyanazon évben, 1830-ban indította meg a «Kritikai Lapok »-at, s e folyóiratban folytatta megkezdett hadjáratát. «Kritika kell közöttünk, ■— írja, — meg nem kérlelhető és kemény kritika, de részrehajlatlan, de igazságos. Ki kell irtanunk a hizelkedés, a szolgai csúszás lelkét, ledöntögetnünk szobrait a bálványozásnak. E nélkül bízvást lemondhatunk a tudományos haladásnak még reményéről is.» Midőn Kazinczy magyarra fordítja Pyrker egri érseknek német hőskölteményét, a «Kritikai Lapok» erélyes támadással fordultak Pyrker ellen, ki hazája nyelvét megtagadva, a német irodalmat gyarapítja műveivel. Itt látjuk megjelenni Bajzának másik, átalánosabb vezéreszméjét: a nemzetiségi eszmét. Dessewffy ellen a megsértett irói öntudat vezette tollát, Pyrkert a megsértett nemzeti önérzet miatt támadta meg. A «Kritikai Lapok »-ban kezdődött munkásságának két más iránya is. Az egyik a hírlapirodalomra vonatkozik s a «Muzárion» bírálatával indul meg, s Bajza szerkesztői tevékenységében («Athenaeum» és «Figyelmező») érte el tetőpontját. Működésének másik iránya a szinügy- gyel foglalkozik, s nemcsak elméleti és bírálati téren mozdította elő a dramaturgiai nézetek tisztulását, hanem mint az 1837-ben megnyílt nemzeti színháznak igazgatója, gyakorlatilag is közremunkált a magyar dráma nemzetiesebbé tételében. E téren is a nemzetiség ügye lelkesítette, a színházat a nemzeti művelődés egyik legfőbb tényezőjének tekintette.
