Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
Bartha Miklós. A magyar publicisztika egyik legeredetibb e’s legjobb tollú munkását vesztette el Bartha Miklósban október 19-én. Életrajzi adatai a következők: Bartha Miklós született 1848 november 14-én Rueonfalván. Udvarhelvmegyében. A gimnáziumi osztályokat Székely udvarhelyen és Nagyszebenben, a jogot a budapesti egyetemen végezte. Tanulmányát befejezvén, megyei szolgálatba lépett és Udvarhelymegye 1872-ben megválasztotta első aljegyzőjévé. 1873-ban egyik udvarhelymegyei kerület pótválasztásánál országgyűlési képviselőjéül kiáltotta ki. A régi balközéphez csatlakozott és 1875- ben tevékeny részt vett a függetlenségi párt megalakításában. Az 1875. választásnál nem vállalt mandátumot s egészen 1880-ig gazdálkodott. Ekkor megindította Kolozsvárt az Ellenzék cimü politikai napilapot, a mely azóta, mint a függetlenségi párt erdélyrészi orgánuma szerepel. 1880 őszén egy hírlapi cikkely miatt két közöshadseregbeli hadnagy szobájában megtámadta és összevagdalta. Ez az eset annyira feléje forditotia a közérdeklődést, hogy az 1881-iki általános képviselőválasztáson Kolozsvár I. kerülete őt választotta képviselőjéül Hegedűs Sándorral szemben. Ugyanakkor a szilágysomlyói kerülettől is kapott mandátumot, de a kolozsvárit tartotta meg. 1884 ben a Csíkszeredái kerületben győzött, mig az 1887-iki választáson kisebbségben maradt és csak később jutott be a Házba az oklándi kerület mandátumával. 1892-ben a nagyajtai kerület választotta meg. Az 1896-iki általános választás alkalmával kisebbségben maradt, alig egy évvel később azonban a gyulai kerület mandátuma Terényi Lajos halála folytán megüresedvén, ez a kerület képviselővé választotta. Az 1901-iki általános választáson Gyulán újra föllépett, itt azonban a pótválasztáson néhány szavazattal kisebbségben maradt, de Zentán nagy többséggel megválasztották. Egy ideig elnöke volt a 48-as Ugron- pártnak, az elnökségről azonban 1901 október végén lemondott és egyúttal a pártból is kilépett. Mindenkor éles harcot folytatott a 67-es kormányok ellen, 1897-ben jelent meg a Hangulatok, 1901-ben Kazár földön cimü müve. 1902-ben került színre a Vigszinházban A Jeleség cimü vigjátéka. 1898 óta a Petőfi-társaság tagja volt. Az 1904 november 18-iki események következtében a Szederkényi-párt többi tagjaival együtt belépett a függetlenségi és 48-as pártba. Az 1905. évű választáson Zenta városa újra képviselővé választotta.
