Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

Éppen ez a dolog főfő csínja, bin ja,

Azért gyötör engem a versgyártás kínja; Hogy megbizonyitsam ékes ritmusokkal; Szépen földerítsem „ad hominem“-okkal. — Mi hasonlatosság vagyon ő közöttök, Elmondom uraim! ha ti nem köhögtök.

Legelőbb is tudjuk a tapasztalásból.

Hogy a malacz élte nem áll semmi másból: Csupán enni, inni, vaczkon elheverni;

Ily módon szalonnát, nagy hasat nevelni. Sándor is a háját szépecskén ereszti;

Már is látszik rajta, még pedig csak kezdi; Hátha majd disznó lesz! a mit hogy elérjen, Üssünk össze urak! kívánjuk, hogy éljen. —

Második hasonlat: hogy a malacz korog, Sándorunk is gyakran oly gyanúsan morog; Hogy produkálhatná magát Athénében;

Bár malacz nem volna rejtve köpenyében ; Azt hiszem, furdrét csinálhatna véle,

Olyat nem hallott még az a görögféle. — Nincs is egyéb olyas tulajdona neki,

Melylyel annyi bölcs közt magát tüntetné ki.

Harmadik hasonlat : hogy a malacz sokat Lót, fut, esetük, botlik, mindent felborogat;

E malacz tulajdon úgy megvan Sándorban, Mint a két meszely bor az egy iteze borban.

0 is mindig ott jár, a hol sohse kéne;

A hol orron üti egyik másik néne.

Minden lépten kárt tesz, nyal, fal, a mit tanál, Kotnyeles, kotyonfity, minden lébe kanál.

Negyedik hasonlat : hogy a malacz élve,

Nem szokott fizetni se nyárba, se télbe;

Mégis akad bőven árpa, kukoricza;

Hogy kedvére élhet a jó mangalicza.