Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

Képviselőház 1908. évi május hó 12 19 történelembő! ^beszélek, és nem tudom másként kifejezni, mint a vallásfelekezetek autonómiájára való hivatkozással. így van regisztrálva a törté­nelemben. Méltóztassék nekem más formulát mondani, de az, a mit önök mondanak, a magyar állami eszme, az egységes magyar nemzet, egy­séges magyar állameszme, az megvalósíthatatlan utópia, (Zaj.) ne méltóztassanak magukat áltatni. (Zaj. Felkiáltások: A törvény mondja!) A törvényben van az egységes oszthatlan magyar nemzet, azon alapon állunk mi, a míg ez a törvény szentesítve van, de itt van ez a másik kifejezés, bármely nemzetiséghez tartoznak is, ime, valamint az egységes magyar nemzet, úgy a nemzetiség is itt van a törvénybe iktatva. (Zaj és közbeszólások.) A t. képviselő úrral is van leszámolásom e tekintetben. (Nagy zaj.) Sümegi Vilmos: Hazaárulás. Üzleteket köt­nek . . . Elnök : Kérem Sümegi képviselő urat, szíves­kedjék csendben maradni. (Zaj.) Csendet kérek, ne tessék folytonosan zavarni a szónokot. Sümegi Vilmos: Más parlamentben próbál­janak csak igy beszélni. . . Elnök : Sümegi Vilmos képviselő urat utolszor figyelmeztetem, ne zavarja a szónokot. (Zaj és közbeszólások.) Polit képviselő urat is. Lukács László: A nagyméltóságu m. kir. Curia a következő kérdést tette fel: (Zaj.) »A Magyarország területén lakó román nemzeti­ségek, a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre izgató . . .« (Nagy zaj.) A magyar királyi Curia mondja ezt. (Nagy zaj és ellenmondás.) Ez a haza- fiság ? A nagyméltóságu m. kir. Curiát itt nyíltan bolondsággal vádolják ? (Nagy zaj.) Horváth József (marosujvári) : Nem is hiszem, hogy ezt mondta a Curia. Lukács László : ö Felsége a király nevében. (Nagy zaj és ellenmondás.) ítéletben van kimondva. Szontágh Andor: Micsoda újság az ? Horváth József: A Tribuna. Szontágh Andor: Rossz fordítás. Nagy György : Az oláh király nevében mond­hatták. Elnök : Kérem Nagy György képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Lukács László : Ha önök a saját hazánk lag magasabb instituczióját, a nagyméltóságu m. kir. Curiát igy traktálják, akkor én az önök hazafi - ságából nem kérek. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lukács László : A Curia Ítélete folytán van közölve. Ha ez sem indok önök előtt, akkor való­ban, itt egészen más indokokról kell gondoskod­nunk az önök részére. És meg is fogjuk találni a magyar néppel egyetértve azon indokokat, a melyek az ilyen lázitó, valóban vérlázitó, a Curiát meggyalázó kifejezések ellen alkalmasak. (Derült­ség és zaj.) Ha önök azt mondják, hogy mi rágalmazunk a külföld előtt és nem tudom miféle szemenszedett valótlanságokkal traktáljuk a külföldet, akkor én Holló Lajos t. képviselőtársamra appellálok. Elismerik t. képviselőtársaim, hogy Holló Lajos jó hazafi ? Ugyebár elismerik, sőt én részemről éljent kiáltok a távollevő Holló Lajosra. íme, a mi közállapotainkról mit mond Holló Lajos t. kép­viselő ur a Magyarországban 1908. január 17-én ? (Olvassa): »így már a hatalom be volt rendezkedve. Azfoláh, a tót, a szerb zsandárokkal kocsikra pa- koltattak és bevitettek szavazni. A városok kor­rupt klikkjei a mesés üzletekért szállították a rend­szer támogatóit. Folyt az egyéni vásár, folyt a meggazdagodás. Semmi, igénytelen emberek hat kézzel tömték zsebeiket, jó pénzért kielégíthették hiúságukat. Üzletté vált minden: politikai meg­győződés, sajtó-támogatása, közvélemény-gyár­tás, kitüntetés, jogok adományozása. Tökfejek, a kik vidékről felkerültek, egyszerre értettek papír­gyártáshoz, dinamithoz, banktanácsossághoz, vizi- biztossághoz. Ha ezer kezük lett volna is, mind­egyikkel zsebeltek. így gazdagodtak meg az ide­genek és igy lett semmivé a nemzet jogos vágya­kozása, a mely ezekben a sivár lelketlen támo­gatót nem talált. Ezen rendszer összetörésére szervezkedett az ország.« Sümegi Vilmos: Nem a mostani korszakra irta ! Elnök: Csendet kérek! Azután tessék vá­laszolni. Sümegi Vilmos: Ne ferdítsen! Lukács László : Ez a kérdés nem mostani, a külföldi lapokban való tárgyalása a mi belügyi kérdéseinknek, mizériánknak és egyenetlensé­günknek nem mostam keletű, nem ebből a rend­szerből folyik és datálódik, hanem a megelőző kor­szakokban is azt mondták, hogy rágalmaznak az oláhok. Pedig ime, nem kell nekünk egyebet tennünk a múlt korszakra vonatkozólag, mint leközölni, a mit Holló Lajos mondott, és hozzá­adni Farkasházy Zsigmond t. képviselőtársam tegnapi beszédét s azt mondani, ime, ezt Írja Holló Lajos a múlt korszakról, Farkasházy Zsigmond pedig tegnap tényadatokkal igazolta, hogy a mos­tani politikai rendszer semmiben sem különbözik a múlt politikai rendszerétől. Farkasházy Zsigmond: Sajnos, igy van. Lukács László : Ha önök azt mondják, hogy ez nem bizonyíték, mert ez a múltakra vonatkozik, hát itt felhozok önöknek egy klasszikus bizonyíté­kot a jelenlegi állapotokról. (Olvassa): »Vihar a házban. Justh Gyula, a ki pillanatig sem hagyta el az elnöki széket, attól fogva, hogy beleült, igen enyhén kezelte a horvátokkal szemben a ház­szabályokat. Mikor már a tizedik állott fel szólásra, Muacsevics Vazul, elemi erővel tört ki a visszafoj­tott felháborodás. Visontai Soma felkiáltott: Elég volt már, gazság a mit csinál! A másik : Ki kell rúgni őket! Gazok, hitványok ! Meddig tűrj ük még piszkolódásaikat ? — zúgták minden oldalról a horvátok felé. Az elnök hozzá sem nyúlt a csengő­höz s nyugodtan várta a vihar elmúltát. De hiába várt, mertjaz csak nyert erőben. Hoffmann'Ottó rákiáltott a horvátokra : Ki kell pofozni őket! Az 3*

Next

/
Thumbnails
Contents