Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

X. ELNÖKI BESZÉD.

165

sították volna egyben-másban világnézletét is, mely így nem teljes és kialakult, mint nagy szellem-rokonaié: a Dante-é, Shakspere-é, Goethe-é stb.

(Gyöngyös.) Major Káboly.

A BUDAPESTI PHILOLOGIAI TÁRSASÁG XXX. KÖZGYŰLÉSE

1905. január 14-én.

I. Elnöki beszéd.

Tisztelt társaság! Midőn szerencsém van egybegyűlt tagtársainkat társaságunknak is új esztendeje elején szívesen üdvözölni és egyesületünk életében a 30. évet lezárni, tekintetem önkénytelenül fordul vissza ez utolsó befejezett évre és keresi a philologia terén azokat a mozzanatokat, melyek figyelmünkre kiválóan alkalmasak, esetleg további működésünkre is irányító erejűeknek mutatkoznak.

Yan a lefolyt évben ily mozzanat kettő, egy a classica és egy a modern philologia terén.

Az elsőről nem is kellene szólnom, ezt igen jól ismeri mindegyikünk és méltánylása tekintetében nincsen nézeteltérés köztünk. Értem az Ókori Lexicont, mely tíz évi fáradhatatlan és buzgó munkásság örvendetes eredmónyeképen teljesen befejezve fekszik előttünk. A mű érdeméről nem akarok bővebben szólni; ezt megtették már nálamnál hivatottabbak és fogják bizonyára ismételve megtenni még ezentúl is. De legyen szabad a tényhez magához, az Ókori Lexicon tényéhez, néhány futólagos megjegyzést fűznöm.

A nagy munka, számos nehézség leküzdése és számos akadály elhárítása után, egyetemi és középiskolai tanárok vállvetett buzgalmából jött létre, még pedig oly alakban, hogy a szerencsés szerkesztő joggal mondhatja a II. kötet előszavában, hogy e mű «a hazai classica-philologia jelenlegi fejlettségének hiteles erőpróbája». Pecz Vilmos barátunk e kijelentéssel kétségtelenül csak classical philologusaink képzettségére czéloz, — és ebben is teljesen igaza van. Mert ime, e Lexicon, mely eredetileg csak mint egy német munka szabadabb átdolgozása lebegett az első terve