Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
HSßGVHR HÍRLAP 3 1910. január 7. beszélnek s ha Lukács megígéri, hogy a választásokon titokban támogatja őket s a választások után a régi szabadelvű pártot friss Justh-pirti vérrel fogja felfrissíteni, hogy akkor majd miniszteri, államtitkári és főispáni stallumoK hullanak a párt ölébe, szóval, ha majd Lukács megmondja, hogy „mit hozott Becsből“, akkor a Ju-sth-párt majd ad neki indemnítást önálló bank, gazdasági és katonai konczessziók nélkül is, mert ők vigyáznak ugyan az elveikre, de józanok akarnak maradni! Pesti Hírlap; Akik objektiv szemmel nézik a dolgokat, úgy vélik, hogy Kossuthék magatartásától függ majd Justhék magatartása is. Ha Eossuthék nem szavazzák meg az indemnitást, akkor nem szavazhatván azt meg Justhék sem, akik a világért sem akarnak kevésbbé hazafiaknak látszani Kossuthék- nál. Ezen a ponton tehát kemény dolga lesz Lukács Lászlónak. Egyelőre politikai Körökben úgy vélekednek, hogy Lukácsnak nem fog sikerülni az indemnitás nyugodt megszavazását biztosítani, ezzel. pedig egész vállalkozása rögtön kizöknen eredeti medréből. Maga Lukács úgy nyilatkozik, hogy addig, amig kabinetjét meg nem alakította, nem is lép érintkezésbe az egyes pártokKal az indemnitás érdekében, mert minden lépését a gyanakvók arra magyaráznák, hogy nemcsak az indemnitásról tárgyal, hanem messzebbmenő kérdésekről is, már pedig ő minden gyanúnak a látszatát is kerülni akarja. Arról, hogy Lukács tulajdonképpeni akcziója »— a békeközvetitós, vagyis a posszibiiis programúi alapján való uj többség toborzása, — minő reményekkel nézhet sikere elé: — ma még csaa beszélni sem lehet. Egyelőre még a kabinetalakitás 6Ínes befejezve és teljes keménységében vár feltörésre az indemnitás diója. Pesti Napló: Ma ismét 6zóba kerültek a választások. Úgy tudjuk, hogy Lukácsnak az az álláspontja, hogy mivel csak két hónapra tervezi kormányzását, ez alatt az idő alatt nem is készíthet elő választást. S következetlenség is lenne, ha uj választásokra készülne, mert ideiglenes kormány nem választat, lévén ez a kormány véglegesítésére, többségszerzésére czélzó kísérlet. Két hónap alatt vagy sikerül neki az alkotmányos többség létrehozása vagy nem, de mindenképpen lemond azután. Ha választásokra kerül a Sor, ezeket egy uj, választási kormány fogja vezetni. Hogy ennek élén ő lesz-e, vagy más, az még nyílt kérdés. A Felőli-társaság nagygyűlése. —• 4 Magyar Hírlap tudósítójától. — Harmincznegyedik nagygyűlését tartotta ma délelőtt a Petőfi-Tár saság a Magyar Tudományos Akadémiának zsúfolásig megtelt dísztermében. A korláton innen a közönség foglalta le az utolsó helyeket is, a korláton túl az elnökség, a tagok és a társaság meghívott vendégei foglaltak helyet. Ott voltak a többi között: Berseviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Bárczy István dr. polgármester, Heinrich Gusztáv, az Akadémia főtitkára, Hubay Jenő, Teleki Sándorné grófnő, Szabóné Nogáll Janka, emökei Emicli Gusztáv, Nagy György orsz. képviselő és még számosam Az elnöki asztalnál ültek: Herczeg Ferencz eluök, Ferenczy Zoltán alelnök, Varadi Autal főtitkár és Kéry Gyula titkár. A nagygyűlést Herczeg Feréncz elnök nyitotta meg a következő nagyérdekii beszéddel : Tisztelt társaság! Ez az irodalmi társaság, amelynek érdemtelen elnöke vagyok, sohasem lépett föl azzal az igény nyel, hogy írókat neveljen, vagy hogy közönséget neveljen bizonyos irodalmi irányoknak. Minden költői tehetség a maga felfedezője és utat tör magának a közömbösség pusztáin keresztül, a megértetés és az érvényesülés felé, iVérbelí költő dala pedig, még nem igen csendült meg valamely irodalmi iskola szűk pacijai között. 1A. mi társulásunk czélja nem is az irodalmi termelés, hanem az irodalom közös és magasabb külső egáljainak szolgálata. Saját hivatásunknak ily szabad felfogását irodalmi őseinktől örököltük, akik elsősorban azért alkották meg a Petőfi-Társaságot. bogy a magyar irő — még pedig minden magyar iró — számára "egyenes hidat verjenek a közönség szivéhez, amely Végre is minden irodalmi vándorút czélja. Ha a mai évfordulót arra használjuk, hogy futópillantást vessünk általános irodalmi viszonyainkra. két igazságon akadhat meg tekintetünk. Az égyik az, hogy a magyar föld bőven termeli az olyan költői tehetségeket, amelyek számot tesznek a mai európai irodalomban. Elbeszélőink és szin- müiróink közül nem egy a külföldi közönség ked- Veltjei közé tartozik. És itt újból emlékeztetnünk kell a nagy és döntő fontosságra, amelylyel szépirodalmunk a nemzeti erotényezök között bir. Hogy Magyarország mint egységes nemzeti állam szerepel a világ tudatában, az nagyrészben annak köszönhető, hogy a Petőitek, a Jó- kaiak, a Mikszáthok, akik Szent István birodalmában születtek, magyarul és magyarokról írtak. Hogy a külföldön tudnak kulturális képességeinkről és hogy távoli országokban sokan rokonszcnwel cs tisztelettel gondolnak reánk, azt nagy részben költőinknek köszönhetjük. Levonhatjuk a tényből a tanulságot: a magyarság nemzeti ereje a kultúrája- Annál erősebb lesz, minél jobban mngaslik ki műveltség dolgában szomszéljai közül. A másik feltűnő és gyakran ismertetett jelenséget, mely legújabb irodalmi mozgalmainkban szerepet visz, igy irom körül : az egyéniség zendülése a köz ellen. Míg a régi Magyarországon a legeredetibb költői tehetség is abban kereste büszkeségét és abban lelte erejét, hogy együtt erezzen a történelmi nemzettel, addig az uj Magyarország költői közül némelyek szándékosan keresik az utakat, amelyek elválasztják őket a nemzettől. Midőn a sejt önállósítja magát az egész organizmus rovására, midőn a rész föllázad az egész ellen: ez a dekadcnczia félreismerhetetlen jele. Úgy gondolom, az irodalmi dekaden- czia nem különálló betegség, csak egyik tüneménye az egész közélet hanyatlásának. A költő egyáltalában nem annyira független a tömegtől, mint hinni szeretné. Ha látszólag fenn is szárnyal a hétköznapok iszapja fölött, egészben véve éppoly kevéssé emanczipálhatja magát az anyaföld vonzása alól, mint a tornyok fölött szálló madár. Nem szoktunk e helyen politikai kérdésekkel foglalkozni, de lehetetlen, hogy mi, magyar irók, szemet hunyjunk a veszedelmek előtt, amelyekkel közéletünk elfajulása nemzeti művelődésünket fenyegeti. Nem habozom kimondani, hogy én a mai magyar parlamentarizmust a magyar kultúra és igy a nemzet dúló ellenségének tekintem. Ez a páriámén tarizmus az egyéni és párt-önzés állandó pretoriánus-lázadása a nemzet ellen, az atom fölkelése az egész ellen, dekadenezia a szó leggyászosabb értelmében. Ismétlem: a nemzeti fegyelem általános meglazuláaában látom sok irodalmi különösség végső Okát. Az iró, bár sok esetben öntudatlanul is, érzékenyen reagál a közélet jelenségeire. Hamar kiábrándul a szent jelszavakból, amelyeket hazug ajkak koptattak el és fertöztettek meg. Miután százszor visszaéltek lelkesedő erejével, bizonyos — egykor gyújtó — jelszava felhangzásakor jéghideg czinizmussal pánczólozzá magát. És Írásaiból elővillan a dermesztő és fájó gúny, amelyet ma már alföldi gazdáink becsületes arczán is látunk. Nekünk mégis úgy tetszik, hogy ez a könnyűség, melylyel az irodalom egy része az. országduló viharok áldozatává lesz, a gyengeség jele. Aki istentagadóvá lesz, mivel kufárok ülnek a templomában, gyönge ember. El kell jönnie az erős költőnek, az igazinak, a nagynak, aki Petőfi haragos megvetésével tisztítja meg a templomot és jogaiba iktatja ismét a frázisoktól és önzéstől tiszta hazaszeretetei. A rombolók zendülése után el kell következnie az építők zendülésének. Szeretnék hinni, hogy ismét írók lösznek, akik egy uj márcziús tizenötödikén irányt mutatnak a fásult cs beteg Országnak- Azzal a kívánsággal, hogy aZ ő napjuk mielőbb földeriil- jün, köszöntöm a Pctőlí-Társaság tagjait és vendégeit és megnyitom mai ünnepi nagygyűlésünket. A hosszas és zajos tetszés csillapultával Váradi Antal főtitkár mutatta be főtitkári jelentését. Beszámolt a múlt év eseményeiről. Felemlítette, hogy a költő családjának hamvait a Kerepesi-sikórtbe elhelyezték. Majd meleg szavakkal elparentálta a társaság halottjait: Thnly Kálmánt, Abafi Aigner Lajost, Haller Lujza grófnőt, Bu- lyovszky Lillát és a tegnap elhunyt Petelei Istvánt. Örömmel üdvözölte a társaság uj tagjait: Pakots Józsefet. Harsányt Kál ! mánt és Farkas Pált; mindhárman hivatott j erők arra, hogy a társaság feladatainak teljesítésében a társaságot támogassák. A főtitkár jelentését zajos helyeslés és taps kisérte. Az első felolvasó Pál agyi Menyhért volt, aki „Világfelfogások liarcza11 czimen értekezését mutatta be. A korunkat moz- | gató ellentétes szellemi áramlatok nagy Harczát fejtegette és jellemezte, úgy ahogy azok a mai tudományban, bölcsészeiben és művészetben megnyilatkoznak. Az érdekes felolvasást nagy tetszés kisérte, A napirend második pontja, amelyet nagy érdeklődés előzött meg, Molnár Fe- reneznek székfoglalója volt Mikor a kitűnő iró az emelvényre lépett, perczekig zúgott feléje a taps és éljenzés. Molnár Ferencz novellát olvasott fel, még pedig a legjavából. „Az enyhe tél“ volt a novella czime és egy kis leányka iskolai dolgozatát irta meg benne. Az elmés, ötletes és kitűnő humorral fűszerezett novellát a _ közöns% úgyszólván végigkaczagta és befejeztével a felolvasót zajosan ünnepelte. Szép volt Szávay Gyula „Mikszáth- falva“ czimü költeménye, amelyben a költő azt az örömhírt énekli meg, hogy Mikszáth Kálmánról egy egész falut neveztek el. Megragadó az az egyszerű, de bájos, kedves hang, amely az egész költeményen átvonul és amely Mikszáth müveinek illatos levegőjét varázsolja a hallgatóság elé. Az elnök ezután néhány szóval berekesztette az ünnepi közgyűlést. Délben lakoma volt a Continentál-szállóban. Távirat-Telefon,-Express, — I Magyar Hírlap eredeti tudösltasai — AZ ANGOL VÁLASZTÁSOK ELŐTT. London, január 6. (A Magyar Hírlap tudósitójának távirata.) Mac Kenna, az admiralitás első lordja választóihoz intézett beszédében kijelentette, hogy a flottára vonatkozó vad túlzások tisztán választási taktikai fogások és minden alapot nélkülöznek. Amig ő hivatalban van, az admiralitás nem fog visz- szariadni attól a kötelességétől, hogy minden intézkedést megtegyen, ami szükséges ahhoz, hogy a flotta elég erős legyen a birodalomnak és kereskedelmének megvédésére. London, január 6. (A Magyar Hírlap tudósítójának távirta.) Houstor Chamberlain tegnap Bir- minghamban beszédet mondott, amelyben főképp Asqnitb miniszterelnök azon állítását ezáfolta, hogy a munkanélküliség Németországban nagyobb, mint Angliában. GÖRÖGORSZÁG. Athén, január 6. (A Magyar Hírlap tudósítójának távirata.) A kamara mai ülésén Mavromicha- lis miniszterelnök indokolta azon törvény- javaslatot, amely Görögország diplomácziai képviselőire és konzuljaira korhatárt állapit meg. A törvény határozmányai valamennyi görög követre kiterjednek, kivéve a washingtonit, londonit és szófiát. Theotökisz képviselő, tekintettel a kamarai ülésszak közeli befejezésére, figyelmeztet arra, hogy a pénzügyminiszter terjeszszen élő egy törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a közérdekű munkálatokra kölcsönt vehessen fel. ÚJDONSÁGOK. — Bemutatás az udvarnál. Jelentettük már, hogy Budapesten két udvari tánczestélyt tartanak az idei farsangban, még pedig január 24-én és február 2-án. Az udvarnál még be nem mutatott udvarképes hölgyeknek és ezek udvarképes leányainak bemutatását kizárólag a január 24-i tánczesté- lyen fogja Mária Valéria főherczegasszony ő császári cs királyi fensége fogadni. E bemutatásra január 21-én délután bárom ée öt óra között fö- magasságu herczeg Pálffy Miklósné született Zichy Margit grófnő palotahölgy fogadja a jelentkezéseket a királyi vár krisztinavárosi szárnyában. A kik a személyes megjelenésben gátolva vannak, budapesti ezimük megadása kapcsán Írásban vagy távirati utón is jelentkezhetnek. — A telcfonkezelés reformja. Az Országo« Iparegyesület többizben intézett már felterjesztést a telefonkezelés reformja tárgyában. Többek között azt kérte az Iparegyesület, hogy a pausálés díjrendszer helyett a telefondíjakat a beszélgetések szá mával hozzák arányba, hogy a mellékállomások dijait szállítsák le, hogy a kornyékkel való forgalom ügyét rendezzék; hogy a becs-budapesti viszonylat*
