Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
638 A kritikáról még Nem értetni, vagy féke értetni, oh mely kin! nem csak a szerelmesnek pedig, hanem a — kritikusnak s aesthetikusnak is. Ezt a nagy kint kell nekem szenvednem, — nem is szólván másról! — legközelebb a Wohl Janka költeményei bírálójától, ezen átalam ismeretlenül is igen tisztelt Ano- nymustól. Ha ugyan igazán nem- vagy félreértés, s nem valami egyéb lappang alatta. Mert, midőn W. J. ellen indulna tábort járni, — egy előleges oldalbökéssel rajtam próbálja meg fegyvereit. En ugyan, mint udvarias férfi, kitűnő szerencsémnek tartom oly szép, szellemdús és fiatal hölgyért, ha kell, szenvedni is : de ezúttal szintoly erkölcsi kötelességnek ismerem a t. ismeretlent, szándékos vagy akaratlan félreértéséről felvilágosítani. 0 „nem tudja, mit mond rá a kritikával néha ellenzéket formáló^ (ezt már én nem értem!) Szász Károly — hogy 0 az iró egyéniségének átalános ismertetését adja.“ — Mit mondana rá? Azt mondja, hogy ha W. J. irói egyéniségét jellemzendi, igen jól van; de ha ahhoz nem tartozó személyes jellemvonásokra terjeszkedik, ha arról beszél, hogy W. Janka szőke-e vagy barna, magas-e vagy alacsony, szépen énekel-e vagy nem, rántást tud-e keverni jobban, vagy zongorázni? stb. stb. az már nem jó lesz! Sőt kész vagyok, becsületes feltételek mellett, egy kis concessióra is, nevezetesen : megbocsátom, hogy a t. ismeretlen, W. J. fiatalságát fölhozta, annyiban, mennyiben e körülmény a költőnő írói jellemére világot vet. Mert végre is, valamely mű, sőt egész irói pálya jellemzésénél indifferens dolog lehet, ha az iró férfi-e, nő-e? ifju-e, öreg-e? — Avagy mig senki sem tudta ki légyen a Waverley-novellák hires szerzője, nem lehetett volna-e irói jellemét adni? s változta- tott-e azon valamit az a körülmény, hogy a nagy ismeretlen háta megöl sirWalter Scott lépett elő? Bede Adám Írójáról azt állítják, hogy György neve daczára nő, — mint hires franczia druszája Sand György — de nem tudom ez a kérdés, mig eldöntetlen, íehetlenné teszi-e Eliot György irói egy kis (oldulck. jellemzését? Ha azonban tudjuk, hogy W. J. hölgy és pedig nagyon fiatal lányka, s ezt nem tudottá nem tehetjük, — mondom, szivesen megbocsátom, hogy az ismeretlen kritikus e körülményt fölemlíti mint könnyitőt, azon gáncsoki-a, mikkel W. J. költészetét, méltán vagy méltatlanul, sújtja. Én mindig azt mondtam s mondom, a művet (vagy akár az egész irói pályát) vegye, tegye, bonczolja a kritika, de hagyjon békét a szentélynek. Ez, azt hiszem, annyira világos, hogy megbocsátható fennebb nyilvánított ártatlan kételyem : a félreértés őszinteségében. Nem tudom mikor árultam volna el, akár elméletben akár gyakorlatban, oly bogarászó hajlamot, mely csak a legkezdetle- j gesebb — külső bonczoláshoz akarná kötni a kritika teendőjét s a kritikus szabadságát. Sőt, mint a szerk. igazán megjegyezte, igyekeztem én is az általam ismertetett irók irói egyéniségét bonczolni, bírálni, elemezni ismertetni. Hogy én, a t. ismeretlen szerint, a kritika legérdekesebb terét, az iró subjectivásának érintését perleném: hogy én a kritikát csak a rímekkel, caesurákkal, lábakkal és strófákkal akarnám vesződtetni, hogy én a kritikust a lélektani elemzéstől eltiltanám (mert a tiszt, ismeretlen mindezekkel vádol) — ezt, szabad legyen mondanom, nem az én czikke- imből, hanem saját, igen termékeny képzelődéséből olvasta ki. Legyünk, uraim, tisztában mindenek előtt a kérdés tárgyával, azután ellenfelünk állításaival s úgy feleljünk, vitatkozzunk. A szellemi és a testi küzdelem igen nevezetesen különbözik egymástól, ki karddal vívott párcsatában soha sem ott parírozna, a hova ellenfele vágott, az csak hamar szépen összevagdalva maradna le a harcztérről. Itt pedig, heteken hónapokon át lehet, és pedig úgy látszik szerencsével, folytatni oly vitát, melyben pl. a jobb karra irányzott s meglehetős határozott csapást makacsul balról parírozzák. S különös! még sem vérzenek el! Szász károly. V E G Y E S. — A Ivisfaludy-társaság igazgatója több felőli megszólítás folytán emlékezetbe hozza, hogy a társaság kiadványaiból azon 60 Ívnyi évi könyvosztalék, melynek szétküldözése folyamatban van, mint egészen különálló vállalat, a társaság éven- kinti pártolóira szorítkozik; a társaság t. alapítói hazafiúi áldozatából bejött s bejövendő tökék s kamatok pedig a társaság tökéje megalapitására, illetőleg (a kamatok) folyó kiadásai fedezésére szánvák, s igy ama külön vállalattal semmi összeköttetésben nincsenek. Alapitói számára a társaság, nem jutalmul, hanem köszönetteljes elismerésül, időről időre (a mint egy-egy kötetre elegendő tárgya összegyűl) kiadandó Evlapjai egy-egy példányával fog kedveskedni. (Kéretnek a lapok e rövid felvilágosítás átvételére.)
