Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
585 Gyilkost üvöltött a szélvész fülembe, Gyilkost zúgott az erdők rengetegje, S a törvényszék a kinpadon, holottan A vaskutya húsomba harapott. És nem sokára tán, ha meghalok, S tengerfenékre löknek, e nevet Morogja a forgó hullám felettem, S ha tán alant egy volkánhegyre estein, Tüzetokádva, fölrúg és kivet, s szerteszéjjel szórja testemet. BAJZA JENŐ. A BOGÁR ÉS A BÁRSONY. Beszély. III. (Folytat» s.) Soha se volt még életében oly szépre, tisztára vakarva se a Bogár se a Bársony, mint ama, Zaják szomszédra nézve végzet- szerű napon, melyen Csibrán kisbiró for- spontra rendelte ki, mondván, hogy aztán jól vigyázzon, mert a cs. törvényhatóság hóhérát viendi a legközelebbi állomásig. Zaják szomszéd alig birta megállni, hogy el ne kurítsa magát örömében. . . Még alig pitymallott, már a kenderhám tetejében volt a Bogár s Bársonynak, a kocsinak ritka kitüntetését pedig a házi kuvasz akként árúlta el, hogy sorba megnézegette a tengelyek végeit, a melyektől feltartott kenőcs maradék Zaják szomszéd fejelés csizmáin tündökölt, mint a fris harmat a mezőn . . . Zaják szomszéd valóban oly ünnepies szinben mutatta magát, mint a fris mező. .. még nyakravaló is volt a nyakán, s hogy jókedve van, tanúskodott az, hogy úgy sut- tomban fütyörészgetett is . . . Máskor kín volt kivárni öt, máskor még egyszer bekelle hozzá kiáltani a kisbirónak; most úgy szólva még alig volt lélek a faluházánál, már Zaják szomszéd, nehogy valaki megelőzze, beállított. A leggondosabb figyelemmel rendezgette meg az üléseket s kíméletes előzékenységgel terité be kopottas szűrével . . Már a nap jófenn volt, midőn megjött a várva várt nagy vendég. Egy hórihorgas, fülig beretvált képű, talán még a jámbor szomszéd lovainál is ijesztőbb soványságu, nagy orrú, ablakos szemű, hosszú úri ember volt az . . . rémítő hosszú, magas fehér kalappal, fehér nadrágban, a megtestesült jámborság kifejezésével arczulatán . . . Volt pedig ez az ur Brummer, vagy pedig 1848-ban védpaizsul felvett nevén, Rin- gatósy cs. pénzügyi főadófelügyelö ur ő nagysága. Csibrán szomszéd igazolásául meg kell mondani, akkor midőn csak Zaják szomszéd gyengéjével akart tréfálkozni, minden nemű gondolata távol volt attól, hogy élczet csináljon . . . Zaják szomszéd sóvár szemekkel nézegetett minden legkisebb holmira, melyet az amtsdiener, kit Zaják szomszéd bizonynyal lukedlinak nézett, — a kocsira rakosgatott. Képzelete szerint a börtáskának csigakerekekkel, huzó vonó szerszámokkal s kötél csomagokkal kellett telve lennie ... s nagy jóizüet nyelt, midőn egy piczinke kis kötélvéget vélt kikanditani a börtáska egyik oldalán . . . Oda se’nézett ezután többet,győzelméről teljesen megbizonyosodott, rácsattantotta a kupakot makra pipájára, hátra üté kalapját s fellelkesülve oda vágott a lovak közé . . . — Gyi Bogár . . . Gyi Bársony . . . És Bogár és Bársony, mint a mesebeli tüzokádó sárkányok eszeveszett paródiája, belerettentve a kenderhámba, se eget se földet nem véve tekintetbe, kiiramodtak a faluház udvaráról . . Csibrán szomszéd, a kisbiró, sokért nem adta a mulatságot, a melyet látott, hogy Ringatósy adófelügyelö ur még helyénvalónak találta e fergeteg csúfoló elindúláson meg is ijedni. Zaják szomszéd minden áron ki akart tenni magáért, s kezében az ostornyél, mint az óra ingája, minden rendes perczében megtette mértékes ütenyét a lovak közé... Ringatósy cs. adófelügyelö ur pedig