Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
564 vasiak a többi közt;“*) vagy bogy „egy huszas hamis volt, de elolvasták,“ az az nem vették észre, mikor olvasták. Ez csupán az olvas igében, mikor- értelme: számlál; itt is, midőn egyet a többi közt; de már nem mondanák : a pénzt (összesen) elolvastam, azaz roszul olvastam. — Továbbá az el határzó értelmét illetőleg, adnom kell valamit a t. munkatárs által mondottakhoz. Legszokot- tabb értelmét, mely valamely cselekvésnek távolitás általi bevégzése, ö mellőzi, mint czéljához nem tartozót. Minden magyar érzi a különbséget e közt : megvág és elvág. Mindegyik bevégzett tény, de az utóbbi távolit is. Ö ama ritkább, de szintoly magyar értelmet veszi : elnéz, azaz nem akar, vala mit észrevenni; és elnéz, azaz, nem büntet meg. Van még egy harmadik árnyalat. Elnéz, azaz csendesen végig vár, kiles valamit. „Csak elnézem mit csinál“ . . . mondja a magyar népdal, melynek rime nem idézni való. Elnézem, hogy mi lesz már belőle. Itt folytonos, passiv állapotot fejez ki az el. így az ellátni is. Elláttam én azt, hogy sohasem leszek gazdag ember. Azaz végignéztem egész életpályámon és meggyőződtem. — Másik elem az ellát-ben a lát. Értekező szabályul állítja fel : „a magyar a lát igével csakis a látást, a valódi látást fejezi ki, és semmi más kezelést, működést vagy hatást.“ Igaz lehet; de csak úgy, ha a látást át is viszsziik (trópusban), s akkor mindjárt nem a valódi látás lesz, s megtörik a szabály. Mindenki tudja, hogy a „szivesen látom“ több, mint a puszta látás, több, mint csupán örömest bámulni valakire, benne foglaltatik a nyájas, előzékeny, vendégszerető fogadás, olykor az étel, ital s más anyagi dolog is. Gyakran pedig a lát, mint a gyakoritó látogat tője, ez utóbbinak értelmében használtatik. „Sok jóval lát az isten“ — több lesz, mint videt, bizonyára. Hozzá, vagy utánalátni sem a puszta passiv bámulás; a lát értelme épen valami más „kezelést, működést, hatást fejez ki“ a felhoztam példákban; s ezek társaságában hadd nyerjen irgalmat a vendéglátás, melynek a szerkesztői jegyzés pártját fogta. Most jő a kinéz, mely tagadhatlanul ocs*) Kokon ezzel az ily kifejezés : „olvasva Ernenne a czigfinyok közt. Sz. mány kinézer (chineser) szó : „csípd, rúgd, döfd, valahol kapod a gaz kölyköt.“ A magyar kinéz az ablakon, kinéz valakit a templomból, azaz elvárja mig kijö, de nem néz ki halványan s nem néz ki (űz ki, nézéssel) a társaságból valakit, mint ez legközelebb szintén lábra kapott. Nem mehetek el a bir ige mellett se szó nélkül. Azt mondja t. értekezünk, hogy a „bírok vele“ törzsökös magyar értelme háttérbe és utoljára egészen ki lesz szoritva — a felkapott „ich habe“ ferdítés által. Ha megkérdenek olvasóit, busz közöl nem tudom hány bírná megmondani, mi hát a „bir vele“ vagy átalában a bir töstörzsökös magyar értelme. Legkiválóbb a possum és pos- sideo. Amaz határozatlan móddal : „nem bi- roin megenni;“ ez többnyire tárgyesettel : „ki bírja most ezt a puszíeíí“ mégpedig haszonbérben is : bírja, nem tartja). Méltó megjegyezni, hogy valamint a possideo- nak tője a possum : úgy a bir igének is azon jelentése, mely hatást, tehetséget, uralmat fejez ki, régiebb, eredetibb annál, mely pusztán birtoklást tesz. Ezért, még ma is a valódi magyar nyelv több szókötési formában ismeri possum-hoz közelítő értelemmel, mint birtoklást jelentővel. „Nem bírja elvégezni a munkát“ — „annyit vállalt, hogy nem bir vele“ — „indulatos, nem bir magá val“ — „egy idő óta beteges, nem bírja magát“ — „jól bírja magát, mióta az ipa vagyona rászállott“ — „bírja még ez a kalap“ — „a ki bírja, marja“ — „rábírta magát nagy nehezen“ — „bírja a ló a szekeret, a szekér is a terhet,“ — „megbir a jég“ — mindez, s lehet még több is, nem a birtoklásra, hanem a tehetségre vonatkozik. Sőt a második, a possideo értelem, már átvitel utján származott az elsőből, úgy hogy a bir öseredetileg nem a vagyon léteiét, hanem az a feletti szabad rendelkezést, uraságot jelenti. Világ&iVó Sándor, nem a ki a világot bírja, (possidet) hanem a ki uralkodik a felett, (latinul az armipotens kaptájára üthető mundipotens fejezné ki). „Szegény ember szándékát boldog isten bírja“ —(nem habet, se nem possidet) rendelkezik fölötte. „Vasvesszövel bírja (angolul : he rules, he sways) ellenségét“ azaz hatalma van a fölött, ura, parancsnoka. Ajánlom e szép, erőteljes értelmet nem csak forditóink, de ki-
