Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
7. Oh, szent nekünk itt e nagy sirhalom, Mit a gyarló nyelv hazának nevez ! Hazám ! mi áldozunk oltáridon, Karunk ha véd, vagy szívünkhéfedez : Barázdáidba hulljon verítékünk, — Ha kell: omolják szent porodba vérünk ! 8. Az álom már valósággá leszen. Készüljetek ! Az ünnep közeleg. Már várhattok rá . . . ámde éberen ! Munkára fel hát ifjú és öreg ! . . . Anyák, szüzek ti, mind-mind ama napra — Készüljetek a dicső virradatra ! .. . 9. Munkára fel! Nagy ünnepet nekik, Az ősök dicső, szent emlékinek ! Közéig az év. . . immár az ezredik, Hogy áll e hon : tegyünk reá hitet, Hogy élnie kell s virulni hazánknak, Melyre az ősök szent áldása árad ! . . 10. Munkára fel! Készülj én nemzetem: Ész és erő most egyesüljenek; Oltáridon, örök honszerelem — Múltra, jövőre dalok zengjenek : Hogy reszkessen a Kárpát büszke orma, És ragyogjon fel Pusztaszer e torba ! 11. A vérsz'óvetség e szent temploma Már áldozásra várja papjait . .. Nagy szellemeknek fényes tábora Nyitja meg az ünneplők sorait: A halottak s az élők megjelennek — Dicsőségére hazám, ünnepednek ! 12. A hősök arany-pajzsa fölragyog, 8 miként a villám, megvillan a kard. És Árpád szól: Népem ! Közted vagyok : Emeld fel újra azt a hősi kart, Melylyel e hont véráron megszerezted, És vele hírt, dicsőséget nevednek ! . . . 13. Föl-föl magyar nép, közéig ünneped ! Az első ezredév már bételik. Egy nagy, dicső múlt ünnepel veled : Foglald el újra hazád téréit — A négy folyónak merre száll hulláma, S hol áll a hármas hegynek koronája! . . . . . . És hogyha majd egy másik ezredév Gyermeki állnak mi sírunk felett: Még akkor is a magyar, büszke név — Jelölje az itt élő nemzetet, Hogy akkor is ragyogjon rá a hajnal — Egy világot betöltő diadallal! . . . 14. Komócsy József.
