Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

hessék. Az egyik szedő azonban átérezve e kézirat históriai fontosságát, Összeragasz- ; tóttá és eltette emlékül. Később meg- ! mutatta Gyulai Pálnak s a tudós közbe- j j járásával került a Pétőfi-házba.

A terem közepén van az a gép, amelyen a Nemzeti dalt nyomták. Sajnos, befestették és fényesre csiszolták s ekkép megfosztották az ódonság patinájától. A géppel szemben van az a szoba, ahol a költő szüleinek néhány rozoga bútora s az a kopott í ágy látható, amelyben Petőfi született. Cser Gábor dömsödi gazdától került a múzeumba.

Alikor ezt Petro vies István eladta, igy szólt a szomszédjához :

— Nem szívesen válók meg ettől. Régi jó nyoszolyánk volt. Ebben született Sándor fiam.

Érdekes e szobában a költő ládája, amelyet apjától örökölt. Latinul van rá írva az apja neve s az hogy székálló legény. Alatta megint latinul 1815 szept. 7. Itt megjegyzi Kéry Gyula, a Petőíi-ház igaz- igatója, hogy mióta a költő a szülői háztól elkerült, ez a láda mindig hűséges kísérője volt katonáskodása és vándorlása idején.

A láda a költő halála után István öcscsére szállott, tőle rokonára Hruz 'Adám kerepesi birtokosra s ez ajándékozta a Petőfi-liáznak.

A Sass-család révén is sok ereklye került a Petőfi-házba, köztük az ősi kard és buzogány, amelynek gyakori látása ihlette őt a Magyar nemes című költemény megírására. Van egy csinos szekrény is ebben a teremben, amely Szendrey Júliának egyetlen hozománya volt. A másik teremben van egy tőr, mely gróf Teleki Sándor tulajdona volt.

Ott van édes atyjának húsvágó bárdja, a költő tintatartója, ivópohara, pecsétnyomója, gyufatartója, Emich Gusztáv pecsétnyomója, Petőfi Zoltán két arcképe és mellszobra, pénztartó szelencéje, amelyben a honvédseregnél tallérban kapott fizetését tartotta, selyem nyakkendője, Petőfi és Vasvári billiard dákói a Pilvax-kávéházból, amiket Jókai Mór hitelesített, egy fakupa, melyet a költő faragott, Szendrey Julia szegfübokrétája, melyet 1852-ben tisztelőitől kapott, midőn a hatalom egy napig fogva tartotta, Petőfi Zoltán koporsó kulcsa, egy halálfőt ábrázoló hímzés 1849-ből, amelyet