Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
I 10 mmm csak — kávéház s ott a kávéházban is még mindig csak Budapest. De a „réve“ tulszáll rajtuk. Hallgatom az egyszerű lemezt s még igy is többet tudok meg Európáról, idegen világokról, szélről, vágyódó, hűséges és hallgatag nőkről, 1932 március 27, vasárnap felhőkről, havasokról, szentekről és végtelenről. Mindarról, ami nélkül az igazi alkotás és teremtés — mégha ma gyár irodalomnak hívják is — sem a kotás, sem nem teremtés s irodalomnak sohase irodalom. MILYEN LEGYEN? ték, mint Claudel fönséges nyugodtságát, tisztaságát, szellemének nem e világból való gótikáját, szinte már egy másik csillagképbe tartozó vízióit. Ä mai világirodalom legnagyobbjai közül való Undset — s a budapesti Európa, a fanyar, hitetlen, terméketlen, háború- előtti rögeszméihez mérges szívóssággal tapadó kávéház nem szeret nyilatkozni róla, elhallgatja, elsikkasztja, lekezeli és ifjúkori regényével a „Tavasz“-szal érvel s a „Kristin Lavransdatter“-ről és az „Olav Audunssön“-ről nem is tud talán. * De az a nagyvilág, azok az idegen világok s az az Európa hiába jelenik meg akár a Nobel-dij nemzetfeletti csúcsain, egy érthetetlen mentalitás, a „baloldalnak“ nevezett szellemi frontnak egyik és (talán maguk sem tud ják) tökéletesen lemaradt reakciós, csak önmagában fortyogó és önmagát szétdestruáló, hiába fölényes, mert mégis csak balkánivá szűkült része: nem fogja soha megérteni. És nekünk már ugyanúgy nincs semmi közünk ehhez a háboruelőtti mentalitáshoz, mint ahogy nincs közünk a frázisos hazafisághoz, a „hivatalos“ dilettantizmushoz, a „kérlekalássan-lelkiséghez“, kiskocsmák és kaszinók esztétikai diktátoraihoz, egy anakronosztikus kuruc- kodáslioz és Dodó főhadnagyhoz sem. Hála Istennek, uj világ van születőben. Uj tipusok, uj szellemek — a világ minden sanyarusága talán jó lesz arra, hogy lehántsa egy kávéházi papirosvilág neuraszténiáját, exhibicionizmusát s vissza- sezesse szellemi életünket közelebb a s égtelenséghez és közelebb a spontán igaz érzésekhez. S fájdalommal kényszerítse emelkedettebb nívóra a lelkeket ná lünk is. * Mikor ezeken gondolkozom,, egy Lu- cienne Boyer-lemezt játszik a gramofonom; .,Le phis joli réve“ a címe s messzi idegen világokból hoz üzenetet a hangja: az igazi francia nő énekel, lassan hajladozva, megbüvölő charme-jával, kicsit sötét hangjával, vontatottan, mint a versi illési park bágyadt fái közt a szél; finoman, a fájdalmát és vágyait is kiegyensúlyozva valami keserűen finom fölényben, amely már sokat tud, belátó és megértő, anélkül, hogy a szenvedélyről, a termékenyítő nagy érzelmek fluidumá- ról lemondana: gloire és fájdalom sikolt n hangjában, örök évezredes érzések s az, amit a franciák külön „réve“-nek neveznek; ami melódiára, sejtelemre, hitre, a szűzi érzelmek zsenialitására, magasabb világoknak és az emberi lélek végtelen, misztikus sorsának megérzésére illik. A „réve“ nyomán felnyílnak az igazi idegen világok: fjordok ködétől s Nidaros kupoláitól le fiatal, csodálkozó, nagyszemü baszk lányokig, a Cöte du Nord halászaitól fel a Harz fenyveseinek Pübezahl-világáig. a solesmes-i bencés- kolostor gregoriánjától La Valsainte kartauziainak hallgatagságáig, akik már csak angyalokkal, fenyőkkel és a csendesen suhanó ködvilággal társalognak, oh, kérdezem most a mi budapesti Európánkat: vájjon nem ez az igazi élet s csak a kávéházi, savanyu, agyonanalizált, tudatosan fölényesre ' tompított élet — mit einer lau-wissende, abgegriffene Seele, mint Werfel mondja — volna az igazi, mely a fölényes irodalmi tudás mögül is mindig egy kicsit titokban a kabarédarabok kasszái előtt kering öntudatlanul, kicsit Vicki Baum és kicsit „Ex-feleség“, kicsit Adler, kicsit papirhomunkulusz, berlini film- pletyka, budapesti duma s Parisban is Mindenki dicséri a Kronprinz pgrateEJsngáz-készdiéKei én ajánlja annak, aWnf*k méz x^Lgr~jllj |IM!rr> nincsen, mert p Kronprinz pet- 6 Tb?róleum*?áz-kéRztílék löx, süt azonnal ttttőkésattiékké alakítható At felismerhet© lenül. Hordozható. 70 «zázalOkcm tüze- rrefl lOanyagmesrtakaritAf». Számtalan köszönő levél. Ara 22 P-I6I Keresse tel lerakatomat: Budapest. VI., Andrássy«ut 31. sz. Szíveskedjék a címre névre Owyelnl I Wien. Graz, Linz. MUnehen Próbaíőzés valódi anyagokból minden csütörtökön d. n 3 órától Kérjen árjegyzéket és elismerőlevél yttjteményt a Kronorlnzwerke K.C Ktmpfnk. Gontramsdorl bel Wien eágtöl Csak ezt a lagjoDDan Dévait gyártmányt vasaroüa i Azt hittük, már elsimultak a körülötte felvert hullámok. Azt hittük, lekerült a napi rendről ez az alapjában véve jelentéktelen kérdés, amely már éppen eleget foglalkoztatta a hőig}’- és férflvilágot. Es lám, mint valan . tengerikigyó, most ismét felüti a fejét és beszéltet magáról. Hogy miről van szó? Jaj, kérem, alig merem bevallani: már megint a szoknyáról. Már megint arról, hogy milyen legyen ez a ruhadarab: hosz- szu-e vagy rövid? De bármily lényegtelennek is látszik ez a kérdés, mostanában a nőket és férfiakat ennyire érdekli, hogy illik vele nekünk is foglalkozni egy kicsit. Azt hiszem, a szoknya sohasem álmodta, hogy jön idő, amikor többet beszélnek róla, mint sok más, komoly, országor fontosságú dologról. Békében ez a kérdés: két arasszal hosszabb ruhát viseljenek-e nők, vagy rövi- debbet, tíz embert sem mozgatott volna meg Akkor ez magánügy volt: a hölgyek és a szabónők privátiigye, téma csak annyiból, jobboldalra kerüljön-e a zseb, vagy baloldalra egy fodor. A szoknya akkor került a közérdeklődés és viták központjába, amikor a divat, háború után, alaposan megrövidi tette. Azóta váltakozó hevességgel folyik kö rülötte a harc és Hollywoodtól Ankaráig, a kis midinettektől a tudósokig és nagy írókig mindenki hozzászól, vitatkozik róla. Hogy ez a kis kérdés ily óriásivá dagadt, annak egyik föoka. hogy egyesek a szoknya megrövidülő sébe lelki és erkölcsi motívumokat igyekeztek magyarázni. Mások meg ugyanígy a hosszú szoknyába. Szót szó követett, a lavina egyre nőtt és végül már egészségügyi és gazdasági szempontokat is sorakoztatott fel a két párt a maga igazának védelmére. A rövidszoknyások célszerűséget, kényelmessé get, fiatalosságot hangoztatnak, — az ellen tábor szerint pedig a hosszú szoknya a tradi eiók megőrzésének, a nőiességnek, a szende erényeknek, a puritán szellemnek szimbóluma is. * Az ellentétek annyira kiéleződtek az évek f. Jyamán, a viták annyira elmérgesedtek, hogy a rövid divat fénykora idején — úgy 1925—26-ban — a konzervativebb gondolkodású fiatalemberek ilyenféle kijelentéseket is teltek: nem kívánnak házasodni, mert szerintük a rövidruhás, fiús nőkből nem lesznek jó feleségek.és anyák. Erre a fenyegetődzésre a divattervezők megijedtek. Mit. a rövid divatot terhelje, ha a házasságok és ezzel együtt a népesedési statisztika csökken? Annyire már mégsem fontos egy ruhadivat. Gyorsan meghosszabbították hát a szoknyát, nappalra ugyan mér sékelten rövid maradt, de estére már a földet söprő ruhák jöttek divatba, amelyek szig. ruan eltakarták a leg.kecsesebb bokát is Erre a változásra látszólag megbékült egy mással a két szemben álló tábor. A divatkirályok elégedetten dörzsölték kezüket, gon dolván: ilyenformán a kecskék is jóllaknak, a káposzta is megmarad, a házasságok az égben köttetnek, béke velünkl Egyidőre nyugalom állt be. De, úgy látszik, ez a nyugalmi időszak nem volt béke, csak fegyverszünet. A háborúság ismét kitört, még pedig olyan vehemen ciáv hogy csak úgy zeng tői- hegy és völgy. Előadások, nyilatkozatok, cikkezések egymást követik. És mindez a nagy felháborodás ezéTt: hosszú tegyen a szoknya, vagy röoidi A szoknyaháboruság frontjáról legújabban következő hadi jelentések érkeztek: Clevelandban nemrégiben gyűlés volt, egye nesen ennek a kérdésnek a megvitatására. A gyűlésen 200 nö vett részt, de egész sereg férfi is. A szónokló hölgyek valamennyien hevesen támadták a hosszú szoknya divat ját. Egyetlen szószólója akadt a földig érő ruhának, egy ezredes özvegye, amikor is az az érdekes esemény történt, hogy egy férfi, egy James W. Cooper nevű képviselő emelkedett szólásra és oly hatalmas érveket sora koztatott fel a rövid viselet mellett, hogy több ellenvélemény nem akadt. A gyülé* aztán »elhatározta, hogy felkéri a nőiszabó testületeket, hogy állítsák vissza a rövid ruha divatját nappalra és estére is, majd de monstrativ felvonulást tartottak a városban A hangulat ekkor már oly harcias volt, hogv a hosszuszoknyás hölgyek rémülten menekül tek előlük. Talán féltek, hogy agresszív amazonok menten levágnak egy félméterl a szoknyájukból. Londonban Hugh S. Cummings professzor ur kelt a rövid divat védelmére. Azt mondja amilyen ártalmasak az egészségre az erőszakolt diéták, fogyasztókurák, annyira előnyös ilyen szempontból a rövid szoknya. A köny nyed, szabad mozgásnak, a sportolásnak ellensége a hosszú szoknya. Ha azt akarják a nők, — folytatja a professzor — hogy sokáig egészségesek és fiatalok maradjanak, akkor hordjanak rövid ruhát. Egy tekintélyes dán mükritikus esztétikai szempontból helyesli a rövid ruhát. Azt ál Htja, a női sziluettnek hátrányára van a hosszú ruha Szerinte az a ruha, amely látni engedi a karcsú bokát és a szépen iveit láb szár egy részét, sokkal előnyösebben juttatja érvényre a női termet szép vonalait. Ezekből a különböző nyilatkozatokból megállapíthatjuk azt az érdekes dolgot, hogy a rövid szoknya mellett most férfiak is hadakoznak. Érdekes az is, hányféle érvet hoznak fel mellette és szinte megbecsüléssel, tisztelettel beszélnek róla De a legérdekesebb, hogy az az óriási férfitábor, amely 6—8 évvel ezelőtt máglyán szerette v'ohia elégetni a rövid kreációkat, most némán. cáfolat nélkül fogadja a rövid ruhákról szóló dicshimnuszokat. Szinte úgy tü nik fel, mintha maguk is igazat adnának Mr. Cummingsnek és társainak és vérva- várják a rövid divat visszatérését Vájjon mi lehet az oka ennek a pálfor dulásnak? Vájjon hová lettek a konzervatív fiatalemberek, akik fennen hangoztat ták: nem akarok rövidruhás nőt feleségül venni! Hol vannak a puritán férfiak, akik szerint házias és gyermekszerető hitvesek csakis hosszú ruhában rejtőzködnek? Hol vannak azok, akik neo-biedermeieres vágy- gyal emlegették a régi időket és a százráncos, portseprő szoknyát? Most mindannyian hallgatnak. Mivel nem gondolnám, hogy a hosszuszoknya pártiak pár év alatt kihaltak volna, azt sem, hogy beszélöképességüket elvesztették, nyomozni kezdtem, mi lehet az ok., ennek a változásnak. Ha az ember valamit meg akar tudni a férfiakról, akkor leghelyesebb, ha az asszonyokhoz fordul. Beszélgettem tehát egy csomó asszonnyal erről a témáról és megtudtam tőlük azt, hogy: a Laci, a Károly vagy a Béla (egyszóval a férj) ak kor a legdühösebb, amikor a hitves a földig érő aoilettszámláját prezentcli neki. — Miért kell 6—8—10—15 méter anyag egy ruhához? — kérdezi kicsit mennydörgösen a férj, mire a hitves szelíden feleli: Mert a földig éri — Hát még meddig fogtok ilyen lehetetlenül hosszú ruhákat viselni? — háborog a férj és aztán cicerói ékesszólással kezdi di csórni a praktikus rövid ruhát, amely — még emlékszik — másfél vagy két méter anyagból pompásan kitellett. Itt van tehát a kutya elásva! Ezért lettek a férjek rövidruha-pártiak! Ezért hallgatnak — a jövőre gondolva — a nősülendő fiatalemberek] Ezért Írnak bölcs, ezernyi érvvel alátámasztott cikkeket a tudósok, akiknek nejei rendszerint uszályos ruhában hódolnak a házias erényeknek. A mai férfiaknak, úgy látszik, csak az a ladylike elegancia tetszik, ami nem kerül sokba. Mikor rájöttek arra, hogy a hosszú ruha ötször olyan drága, mint a rövid divat voll, egyszerre ráeszméltek, hogv oh, a rövid ruha nem is csúnya, nem is kaeér sőt nagyon helyes, mondhatni kifogárialai; viselet és akármilyen oldalról is nézik- iga zán szimpatikus kis ruhadarab .., 80-120 nöovszogoies csatornázott csali MÉM a Keleti p. u. közelében 2000 pensfi-wi Kerepesl-ut 77. sz. alatti strandfürdővel szemben, a villamosmegállónál oiiüaleiiíöpiaszifieiő! Bővebbet a helyszínen, vagy szövetkezet, ut.. Terez körűi 47. iÄi Nem tudom, hogv alakul ki a jövőben a szoknyadivat, bár valószínűnek tartom, hogy rövid lesz. Ismerem a női nemet és tudom, hogy mindig olyan akar lenni, amilyennek a férfi látni óhajtja. Ha tehát a férfiak még párszor el fogják énekelni kórusban, hogv oh, mily szép és szimpatikus viselet a rövid ruha, a nők egy kettőre bele fognak bújni, hogy tessenek nekik Pedig elég kár! Először, mert a hosszú estélyi ruha tényleg szép és dekorativ, másodszor, mert a férfiak megéreinelnék, hogy még legalább 25 évig fizessék a földig érő ruhá- kát, ha már annak idején azt határozták el, hogy abban szendébb, háziasabb, komolyabb a nő és méltóbb a férjhezinenésre. Bartók Iréné, A leépített kutya Nem akartam a szememnek hinni. Mi rángatódzik ott annak a cukorspárgának a vegén, tekintget jobbra-balra, huzza-vonjn azt a szegény nénikét?! Tekintélyes állat, annyi bizonyos, van jó hatszor akkora, mint a delnők ebecskéi. De mégse kutya. Azt ugyan nem mondhatnám, hogy gazdája kutyába se veszi — ő az egyetlen, aki kutyába veszi s azzal a meggyőződéses méltósággal vezetgeti, ami a kutyatulajdonosok arcán szokott tükröződni — és pedig méltán, hiszen adófizetőt sétáltatnak. Adófizető? Alighanem itt van a kutya eh temetve, A macskára még nincs — látszat- adó. Pedig az a macska, amelyiknek olyan kutya jó dolga van, hogy madzagon sétáltatják, megérdemelné, hogy adófizető állattá léptessék elő. Elvégre látszatra kutya: póráza van, nyakravalója van és négy a lába. Csak a cukorspárga árulja el születési hibáját. Mindjárt gyanús volt a dolog, mikor láttam, hogy madzag a húzója. De csak akkor hittem a szememnek, amikor a madzag két végét jobban szemügyre vettem: a nénikét meg a — macskát. Mintha csak egymásnak volnának teremtve! A Mikó-utcai nénike, akinek ezt a macskariportot köszönhetem, valóban csak macskát sétáltathat. Ilyen szerény, vén cirmoit. Nem akar ő, szegény, feltűnést kelteni kopott állatjával; sejtelme sincs róla, hogy mindenki megfordul utána — még a macska is, mint aki nem győz álmélkodni rajta, hogy valaki macskát sétáltat. Vissza-vissza forgatja bömfördi fejét s ezenközben olyan keszegoldalt szökdécsel, hogy majd megfullad szűk nyakra való iában. Szinte úgy tetszik ilyenkor, ö sétáltatja a nénikét. A madzagon vezetgetett macska köteteket beszél. Olyan kutyául vagyunk, hogy a kutyát is leépítjük. Siessünk, mig nem késő, mig adóhatóságaink rá nem eszmélnek, micsoda uj lávlatok nyílnak itten. A macska mint adóalany, ma még úgy viszonyuk a kutyához, mint a tűzkő a gyufához. Idő kérdése csak, mikor kap rendszámot Hírlik, hogy készül is már az egyirányú macskaforgalom szabályrendelete a fővárosban. A Déli-vasutnál már kinn is a pirosfehér tábla: Láhasjószágok átvonulása tilos. A budai nénike tudja, mit csinál. A macska, ha minden kötél szakad, megkeresi a kenyerét. A kutya rátartibb. Neki borjú- máj kell. A kutya arisztokrata. A dollármilliomos hölgyek ám csak sétáltassák a maguk puma-macskáit, kaguárjait és jaguárjait, tigris és nroszlánkölvkeit. A Mikó-utcai néni b éri ezeknek szerény hazai 'tvlítfiával: a Felis leo helvett n Felis do- Ticsfícd-val. .Szegény asszony vízzel főz Halász Gyula. I
