Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
pnlota-TIjpesf 2 az alkotó munka jegyében működik. A város tisztviselői vezetősége hivatalból segédkezik. De kérdezzük : követelhetünk-e a város valamely tisztviselőjétől olyan teljesítményt, amelynek kivitelezéséhez a képviselőtestület és a felsőbb hatóságok a lehetőséget meg nem adják ? A Pozsonyi utca és gróf Apponyi Albert utcai kis városrészlet gondos asszonyainak tökéletesen igazuk van, amikor a halottak égi birodalmának televényes levegőjével akarják lakásaik légkörét betölteni. Jogos és méltányolandó a panaszuk, hogy a salakozott utca pora miatt ezt nem tehetik. Mi tehát a panasz elhárításának módja? A város műszaki hivatalának ész- szerüsége alapján a képviselőtestület adjon lehetőséget a gazdasági ügyosztálynak, hogy ezen utcarészlet kikövez- tessék és a locsolókocsik és seprőkocsik szaporításával a gondos asszonyok panasza sírba szálljon . . . elnémuljon I Akik férjhez mennek és akik pártában maradnak. Híresek a német statisztikusok arról, hogy minden elképzelhető dologról statisztikát csinálnak, hogy aztán ezeket a statisztikákat a tudományos kutatások rendelkezésére bocsássák. Egy német tudós legutóbb azt figyelte meg, hogy a férjhez menő nőknek a legnagyobb százaléka félmolett és hogy az egész sovány nők csak a legritkább esetben jutnak el a házasság óhajtott révébe. Ezt a jelenséget alaposabb vizsgálódás tárgyává téve, kimutatta, hogy a férfiak félnek az egész sovány nőkkel való házasságkötéstől, mert a tapasztalat szerint a sovány, különösen az utóbbi évek divathóbortjában mesterségesen lesovanyito t egész sovány nők túlságosan gyengék és mindenféle betegségre is hajlamosak. Ezt a német statisztikust ugyan a legkisebb vonatkozásban sem érdekelte a divat, de megállapításaival ime mégis pontos magyarázatát adta annak is, hogy miért múlott el teljesen a sovány nők divatja, hogy helyet adjon az ennél sokkal egészségesebb félmolettség di- vatjárak. Érthető, hogy amint a német tudós megállapításai nyilvánosságra kerültek, minden nő a divatos felmolettségre igyekezett szert tenni s az orvosokat és a szerkesztőségeket valósáéval met>á Petőfi Társaság Rákospalotán. A nemzeti irodalom gyönyörű ünnepe. A Rákospalotai Kaszinó meghívására a Petőfi Társaság ezévi első vidéki felolvasó ülését Rákospalotán tartotta május 3-án, vasárnap délután. A városháza dísztermét zsúfolásig megtöltötte az egészen kivételes irodalmi ünnepen Rákospalota szinmagyar lelkes közönsége. Az egyházak képviseletében ott voltak dr. Schwarcz Gusztáv pápai prelá- tus, Fiesl /ános róm. kath. lelkész, Benkö István és Szabó Miklós ref., Kovácsi Kálmán és Profile Sándor ev. lelkészek. Az iskolákat Wágner Aurél főgimn. igazgató, Székely László és Plank Szilárd polg. iskolai igazgatók, Ceglédy Antal a központi községi, Horváth /ózsef és Szakad Vince az óvárosi és újvárosi ref. iskolai, Szebeny Jenő áll. iskolai igazgató tanítók képviselték. Dr. Csesba Elemér polgármesterrel az élén azT egész városi tanács szintén résztvett a város e nagyszabású ünnepén. N. Varga István a Gazdakört, dr. Földváry Tivadar, mint alelnök, a Polgári Kört, Reisz Gábor, mint elnök, az OKISz-t és Hauber Aladár a VOGE helyi csoportját képviselte a szép ünnepségen. Igen megható volt, hogy az intelligencián kivül a gazdák és az ifjúság is (diákok, leventék, cserkészek) feltűnően nagy számban és lelkes érdeklődéssel hallgatták végig a Petőfi Társaság jeles íróinak nagyszerű előadásait. Dr. Cserba Elemér polgármester meleg szavakkal üdvözölte a város és a Kaszinó nevében a Petőfi Társaság tagjait. Utána Pékár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke a nemzeti irodalom nemzetmentő és harcra felkészítő hivatásáról mondott nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitót, hiss Ferenc a Petőfi Társaságnak a Jászai Mari, illetve Bakó László örökébe a márciusi nagygyűlésen megválasztott uj kültagja szavalta el tomboló tapsok között Petőfi négy költeményét (Falu végén kurta kocsma, Szülőföldem, Füstbe ment terv, Egy gondolat bánt engemet). Raffay Sándor, a Társaság nagynevű tiszteletbeli tagja, a magyar nyelv tisztaságáról szóló értékes esztétikai tanulmányát olvasta fel. Lampérth Géza, Szathmary István és Farkas Imre szép költeményeikkel hol meghatották, hol elragadták a közönséget. Bónyi Adorján komoly tárgyú és Falu Tamás pedig harsogó derültséget fakasztó elbeszéléssel gyönyörködtette a hallgatóságot. Géczy István „Janika“ cimü megható irredenta kis színi jelenetét pedig valósággal eljátszotta. Közben a Rákospalotai Dalkör kiváló dalosai dr. Oltványi Ferenc országos hirii karnagy vezetésével Petőfi két dalát (Árvalányhaj a süvegem bokrétája, Falu végén kurta kocsma) adták elő a már tőlük megszokott biztos művészettel. Végül Gyökössy Endre hálás zárószavakkal adta át a Petőfi Társaságnak a Kaszinó ezüst koszorúját, hogy — mint mondotta — maradandó emléke is legyen a nemzeti irodalom dicsőségére szentelt fel " nepnek. Pékár Gyula Koszoneuei veire át a Társaság Rákospalotán megjelent tagjainak neveivel felékesitett koszorút és kijelentette, hogy azt örök megőrzésre a „Petőfi háznak“ adja át. A Himnusszal befejezett, sziveket megejtő ünnepségről azzal a magasztos érzéssel távozott el a közönség, hogy a „Petőfi Társaság nagyszabású felolvasó ülése gazdagította a város és a Kaszinó történetét is. * A Petőfi Társaság tagjainak tiszteletére a Kaszinó helyiségében a város előkelősége az irodalmi ünnep után vacsorára gyűlt össze, ahol dr. Szőcs József polgármester-helyettes, aKaszinó alelnöke érdekes beszédben köszönte meg a Petőfi Társaságnak Rákospalotán való kiszállását, rámutatva a Petőfi Társaság nagyértékü munkájára, mellyel az általánosan ismert irodalmi célokon kivül a népművelés nagy ügyét is sikerrel szolgálja. A szép beszédre Pékár Gyula és Raffay Sándor felelt s mindketten arról a tartalék-erőről beszéltek, melyet a népnyelv jelent az irodalmi nyelvnek. A Társaság jó hangulatban sokáig maradt együtt és melegen ünnepelte szeretett elnökét, dr. Gyökössy Endrét, aki Rákospalotának ezt a felejthetetlen szép ünnepséget rendezte.
