Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
1927. március 22. fi Petőfi Társaság jubiláns irodalmi ünnepe Győrött! 1927. március 2tl. A i’etőfi-Társaság alapításának ötvenedik évtör dulója van ebben az esztendőben. Ezt az ünnepet nem csupán Budapesten ünnepelte meg a Petőfi-Társaság, hanem elviszi Petőfi kultuszát az ország nagyobb városaiba is. A magyar nemzeti irodalom szellemét, mint országmentő géniuszt hordozza körül, hogy irányt mutasson a nagyközönségnek, az uj Magyarország megépítésében. Az az irodalmi ünnep, amely vasárnap délután a városházán lefolyt, igazán nagyszabásúnak mondható, úgy tartalma, mint külső megnyilatkozásának formájában. Délben érkezeti meg Győrbe Pékár Gyufa v miniszter, a Petőfi Társaság elnöke, Császár Elemér dr. egyetemi tanár, akadémikus, a Társaság el- elnöke, Lampérth Géza annak főtitkára. Farkas Imre poéta, operette-iró, Szathmáry István tagok és báró Szentkereszthyné Nyegre Bözsi úrnő. A vasúton a Kisfaludy Irodalmi Kör eLnöksége és tagjai, Kun ez Jenő dr. elnökkel az élükön, fogadták a budapesti írókat. Délben a Fehér Hajó szálloda emeleti külön termében, kedves, meghitt körben, 14 terítékes ebéddel fogadták a Petőfi Társaságot. A budapestieken kívül ott voltak: Farkas Mátyás polgármester, Kun ez Jenő dr .a Kisfaludy Irodalmi Kör elnöke, a Kör főtitkára s a kör tagjai. Az ünnepi ülés. A városháza nagytermét és karzatait már három órakor, az ülés megkezdése előtt egy órával szorongásig ellepte a közönség . Nem volt talpaJatt- nyi hely sehol. A tárt ajtók mögött embertömegek szorongtak. A főbejárathoz torkoló, másodemeleti főlépcső széles mezejét és folyosórészét, álló közönség tömött sora koszoruzta. A Győri Ének- és Zeneegylet kitűnő dalárdája az egyik oldalfolyosóra szorult. Négy óra felé az volt a helyset, hogy az egyre érkező úri közönség, reménvevesztetten, csoportokban hagyta el az épületet, mert már a folyosókon sem volt hely. Ebben a forró sokaságban nem maradt már más hely, mint a pódium, ahol a közreműködők részére alig tudtak helyet tartani. Az ülés megnyitása előtt, a 38-as tanácskozóban v,a Kisfaludy Kör és mások is virággal kedveskedtek a közreműködő bárónénak és a Petőfi Társaság elnökének. Amikor Pékár Gyula magyar dolmányos, hatalmas alakja megjelent a diszterem ajtajában, feJ- zugott a taps, amely megmegujmt a szereplők belépésekor. Báró Szentkereszthynét és Farkas Imrét valósággal ünnepelték. A rendkívül meleg fogadtatás és az elhelyezkedés után, az oldaltolyósóról beáradlak az Ének- és Zeneegylet dalárdájának Hiszekegye és Nem, Nem, Soha! cimü művészi dalai s annak szépséges akkordjai, B o 1 d i s Dezső dr. vezénylése mellett. Üdvözlések. A megnyitó. Farkas Mátyás polgármester szólt először. Azt mondotta, hogy a be nem avatott győriek e teremben bizonnyal kérdezik, mit keres a polgármester e pódiumon, ahol vendégként az ország illusztris írói foglalnak helyet. Mert nincs nekem minősítésem, hogy közéjük üljek, — végtére talán azt fogják mondani, hogy ünnepeltetni akarom magamat az ő körükben, s talán egy levélkét el akarok tulajdonítani a koszorúból, amely nekik kijár. Nem m. t. Uraim és Hölgyeim, én egy nagyon kedves kötelességet akarok teljesíteni, mint e vendéglátó város képviselője, köszöntem akarom m. t. Vendégeinket. Megfelelve e kötelességnek e város közönsége nevében üdvözlöm m. t. Vendégeinket, a Petőfi- társaságot s annak elnökét s megjelent tagjait, köszöntőm őket, mint doctorokat, kik meggyötört lelkünk gyógyítására jöttek. A reánk szakadt szomorú hétköznapok szenvedései, gondjai, a meggyötört lelkek megnyugodni nem tudó háborsága éhséget, szomjúságot ébresztettek bennünk a valónál szebb világ, a szép iránt. A folytonos küzdelem az anyagi szükséggel, elvitte lelkünket oda, ahonnan megtisztult gondolatokkal tisztább hangon szólanak a vatesek. Szomorú hétköznapjaink közt jól esik ünnepet ülni. jól esik a szükség problémáitól szabadulni s
