Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

6 Í9SÍ. MÄBCIUS 17. KEDTf B.H. A kalolihm háziasszonyok moz­galmat indítottak a cse­lédek képesítéséért A cseléd, aki a régi jó világban, gok he­lyen félig-meddig családtagnak számított, most ismét az érdeklődés központjába került a háziasszonyok körében. Egyi dobén „ház­tartási alkaImazott“-ra módosították a nevét, de ez a megjelölés épp úgy nem vált be, mint ahogy hiába tiltakoztak egyesek a „pa­raszt“ elnevezés ellen. Ma tudjuk, hogy egyik megjelölés sem megalázó. Most a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, amely évtizedek óta foglalkozik a cselédkérdéssel, ankétet tartott egyrészt a cselédképzés elősegítése ügyében, másrészt pe­dig a cselédtörvény — véleményük szerint — elavult rendelkezéseinek megváltozásáért. A szövetség részéről ezt közölték a Budapesti Hírlap munkatársával: — Amióta a megváltozott viszonyok foly­tán a háztartások fontos közgazdasági té­nyezőkké váltak, nem lehet érdektelen, hogy miként látják el a cselédek a háztartási mun­kát és ezzel kapcsolatosan nem túlzás arról beszélnünk, hogy a cselédeket megfelelő kép­zésben kellene részesíteni, hogy hivatásukat jobban betöltsék. Minden hivatásra, így a cselédpályára is készülni kell. Felfogásunk szerint már az ismétlő iskolákban különös gondot kellene fordítani a tanulóknak a ház­tartás munkákban való elméleti és gyakor­lati képzésére. Cselédképző iskolákat kellene felállítani, de addig is, amíg ez megtörténik, átmenetileg úgy lehetne megoldani a prob­lémát, hogy bizonyos úgynevezett „mester- vizsgát“ letett hölgyek vállalkoznának a cse- lédoktatásm. Gyakorlatban úgy képzeljük el, hegy e mestervizsgát tett hölgyöknél a cseléd kisebb fizetés mellett egy ideig megfelelő ki­képzésben részesül s aztán egy háziasszony- bizottság előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tenne. A eselédképző iskola pedig a minden­napi életben szükséges elméleti ismeretek mellett a háztartásban lévő teendőkre taní­taná Id a cselédet. Sőt foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy az iparostanonciskola mintájára kétéves háztartási iskolát állíta­nánk fel, még pedig olyan beosztással, hogy hetenlcint kétszer este öt órától hét óráig fog­lalkoznánk a cselédekkel. — A cselédtörvény revíziójával kapcsolato­san javaslatokat dolgoztunk ki, amelyeket az illetékes tényezők elé akarónk terjeszteni, hogy a mái élet kívánalmainak megfelelően bizonyos reformok megvalósuljanak. Tisztázni kellene elsősorban azt, hogy ki lehet cseléd, illetőleg ki jogosult cselédkönyv váltására. A kölcsönös felmondási időt négy hétben kellene megálla­pítani. írásbeli szerződésben kellene tisztázni a napi munkaidő hozzávetőleges tartamát. Vé­leményünk szerint két szabad délután kel­lene engedélyezni a cselédeknek, továbbá zavartalan ebédidőt, másrészt biztosítani azt, hogy a vasárnapi és ünnepnapi istentisztelete­ken a reggeli órákban résztvehessenek. Éves szolgálat után szabadságidőt kellene engedé­lyezni a cselédnek. A szerződés megkötésére természetesen kétheti próbaidő után kerülne sor. Annyira fontosnak tartjuk mindezeknek a kérdéseknek a megoldását, hogy ebben a hó­napban újból értekezletet tartunk, amelyen ismét megvitatjuk a cseládképzés kötelezővé tételének gyakorlati megvalósítását. Szegedy-Maszák Aladámé, a szövetség el­nöke ezt közölte a mozgalomról: —- Huszonkét esztendeje foglalkozik a szö­vetség a cselédek ügyével és így megvan a jog­címünk ahhoz, hogy tapasztalatainkat az ille­tékesek elé terjesszük. Mi nem törvényt oltá­runk természetesen előkészíteni, hanem csak hozzászólni a cselédek ügyéhez. Tisztában va­gyunk vele, hogy a háziasszonyoknak bizonyos áldozatokat kell hozni, de ne feledjük el, hogy ma rengeteg bosszúságot szenvednek éppen a háziasszonyok, mert teljesen tudatlan leányok kapnák cselédkönyvet, akik úgyszólván hasz­nálhatatlanok. Régen átmeneti-állapotnak te­kintették a cselédsorsot, ma azonban a gazda­sági viszonyok úgy alakultak, hogy ezt hivatás­ként fogják föl s egyesek egész életen át cse­lédek maradnak. Spanyolországban megszűnik a cenzúra MADRID, márc. 16. A spanyol kormány elrendelte, hogy már­cius 22-én szüntessék meg Spanyolországban a sajtócenzurát. E naptól kezdve visszaállítják egész Spanyolország területén az ösvzes alkot­mányos garanciákat. Vásárolhat fűnél — fánál, de jó PftFLUHT SIMM ÍV., Kamcrmayor Károly-u. 1. (Csakis a Központi Városház épületében.) — Paplanok csekély Kfóri hibával. Ifógi dunyháját pehelypaplanná átdolgozzak Buenos Ayresben egy anarchista merényletet tervezett a walesi herceg ellen A merénylőt megölte az id > előtt felrobbant bomba. amelynek még két BUENOS AYRES, márc. 16. A walesi herceg ellen, mint egy időelőtt be­következett bombarobbanás folytán kiderült, szombaton merényletet akartak elkövetni. A fő­város egyik fő útvonalán már felsorakozott a közönség, amely a brit kiállítás megnyitására induló angol trónörököst akarta üdvözölni, ami­kor hatalmas detonáció ejtette rémületbe az embereket. Egy villamoskocsi egyik utasa le­szállás közben véletlenül földre ejtett egy kis csomagot, amelyben bomba volt s amely ször­nyű pusztítást vitt véghez a közelben tartózko­dók sorában. A csomag tulajdonosa, továbbá lcét utas, — köztük egy asszony — szörnyethalt, öten súlyosan megsebesültek. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a bomba tulajdonosa az angol trónörölcös ellen merényletet akart elkövetni. Anselmo Pierretti olasz anarchista volt a szörnyethalt bombát szál­lító utas és úgylátszik, ő akarta a merényletet végrehajtani. A rendőrség csak huszonnégy órával a bombarobbanás után közölte a részle­i iláios áldozata van leket, nehogy megzavarja az ünnepségeket Megállapították, hogy Pierretti egy Cordová- ban lakó olasz anarchista. A rettenetesen szét- .oncsolt holttest ruhájának zsebeiben lázitó röp- iratokat találtak. Argentina fejedelmi vendége ellen tervezett merénylet az egész fővárosban és az egész köz­társaságban óriási felháborodást keltett. Bár a hatóságok igyekeznek a merénylet jelentőségét csökkenteni, mindazonáltal fokozott elővigyá- ati rendszabályokkal igyekeznek megakadá­lyozni a merénylet megismétlődését. Az egész Jucnos ayresi rendőrséget állandóan készenlét­ben tartják s az elmúlt éjjel külön rendőrőrjá­ratok cirkáltak a kereskedelmi kamara palotá­jához vezető utcákon, miután a kamarában az elmúlt éjjel adott banketten a walesi herceg is jelen volt. A lapok jelentése szerint a walesi herceg a robbanás ellenére is egészen szabadon jár-kel a városban s mindenütt igen melegen ünnepük. Részletek József királyi herceg Kolumbus című drámájából Székfoglaló a Petőíi-Társaság nagygyűlésén — Júniusban helikoni ünnep lesz Alcsuthon Vasárnap délelőtt az Akadémia disztermé- bet tartotta meg évi nagygyűlését a Petőíi- Társaság. A díszterem zsúfolásig megtelt, ott volt József királyi herceg, Herczeg Ferenc, Izsépy Aladár tábornok, IF/assics Gyula báró, Almásy László, Liber Endre, Nemes Antal, Némcthy Károly, Raffay Sándor, Gabányi Árpád, Papp Károly és mások. A naggyűlcst Pékár Gyula elnök nyitotta meg. Az elnöki megnyitót lapunk tárcariA'.i- táhan közöljük. A zajos tapsokkal fogadott beszéd után Lampérth Géza főtitkári jelenté­sében hódolt március tizenötödike, Petőfi, Jókai és a márciusi ifjak emlékének. Megem­lékezett a Petőfi-kultuszról. Elparentálta az elhunyt tagokat: Tass Józsefet, Szabolcsba Mihályt, Jakab Ödönt és Szemere Györgyöt, üdvözölte az újonnan megválasztottakat. Né- gyesy Lászlót és Takáts Sándor tiszteleti foga­kat, továbbá Baja Mihály, Harsányi Zsolt és Harsányi Lajos rendes tagokat, valamint Kö­rösi Albin, Kiss Ferenc cs S. Gigcaitc kül­tagokat. Ezután Kozma Andor „A diadalmas“, „A sír a szigeten“ és „Téli bolyongás“ című nagy­hatású új költeményeit olvasta fel. Ezután következett a tárgysorozat nagy érdeklődéssel vált pontja, József Ferenc ki­rályi herceg székfoglalója, melynek címe „Részletek a Kolumbus című drámából“. A dráma részleteinek felolvasása előtt így szólt a királyi herceg: — Szemelvényeket mutatok be székfogla­lómból, ennek a témája Kolumbus. Az ő uta­zása a semmibe, az ismeretlenbe és alakja úgy áll előttem, mint a nagy ismeretlennek a megkísértetője, mint a sorsnak bátor ki­hívója. Miéit választottam éppen az ő sze­mélyét? . IMeit ő a középkor és újkor küszö­bén álló nagy küzdőszellem, a mindenkitől félreértett, a mindenkitől kigúnyolt, aki vé­gigkilincselte egész Spanyolország minden hi­vatalát, beléősziilt ebbe a kilincselésbe és végre egy ferencrendi atya megértő szive révén eljut Izabella királynéhoz, aki világra­szóló nagy tervét megérti. Végre három ro­zoga hajót adnak neki, nagyrészt kalandorok veszik körül és ezekkel a megtört exiszten- ciákkal indul a végtelennek. Ä végtelennek indulni annyi, mint a' lehetetlen megkísérlése. A lehetetlenből pedig lett föld és lett világ­kultúra. — Kolumbusnnk sorsa — folytatta — any- nyira megragadó és a magyarságot példázza. Mi magvarok is, ma a lehetetlen előtt állunk, mindenki azt kiáltja felénk, ba élni akarunk, hogy lehetetlen, ha terjeszkedni akarunk,- hogy lehetetlen és ha igazságot akarunk, hogy az is lehetetlen. Kolumbust én a magyar szenvedésből írtam ki és magyar lelkem vá­gyaiból álmodtam meg. Mi is a kor nagy ten­gerén hajózunk, az eljövendők felé mi is meg­kísértjük a lehetetlent. Ezután felolvasta a királyi herceg a dráma Elöluxngját, amely így kezdődik: Bősz tengerek bátor hajósa te, Ki szembenéztél a nagy semmivel, Vízre léptél szikin Péter-hittel, Te, ki az égő hitkeresztet Ólomlelkű, álnok óceánra vitted: Állsz előttem: bennem Métád. Bátor hajósa te a komák, Benned ős varázsigéi forrnak, Isten-akarások teremtési égnek, Orcád hosszan fölemeled égnek, Várod korszakalkotó lépésed indulását, Vitorláknak pattogó bontását. í A királyi herceg ezután részleteket olvasott föl a drámából. I Pékár Gyula intézett tagavató beszédet a királyi herceghez, akiben a mindig magyar érzelmű Palatínus-családnak magyar szellemű, kiváló képviselőjét üdvözölte. Lampérth Géza nagy tetszés közben költe­ményeiket olvasott föl, amelyek közül a Szép­ségverseny címűt mai lapunkban közöljük. Ezután Császár Elemér felolvasta ünnepi ta­nulmányát a százéves Csongor és Tünde zenejátókról. Beszélt arról a hatásról, melyet Shakespeare gyakorolt Vörösmartyra, nolia a két dráma között legcsekélyebb hasonlóság sincs. Bizonyos, hogy Shakespeare varázsereje fakasztotta föl Vörösmarty lelkében a költé­szet gazdag forrását, de bizonyos, hogy annak kristálytiszta habjai a maguk erejéből szök­tek föl. Előadását azzal fejezte be, hogy a darabban a szív mélyéből feltörő érzelmek adják meg a Csongor és Tünde igazi jellegét, ez teszi a mesedrámát emberi drámává és egyben a magyar költészet egyik remekévé. Gyökössy Endre költeményeket mutatott be, majd Ball-a Ignác felolvasta Magyar írók Itá­liában című tanulmányát, ismertette azt a nagy lendületet, melyet Mussolini alatt a ma­gyar irodalom megismerése vett Olaszország­ban. Ez a lendület Bcrzcviczy Albertnek a Dúcénál tett látogatása alkalmából indult meg. A felolvasás után Pékár Gyula két távira­tot olvasott föL Az egyiket a magyar nemzeti ünnep és Bállá Ignác felolvasása alkalmától a milánói magyarbarát olaszok társasága kül­dötte, a másikat pedig a milánói magyarok. A nagygyűlés végén Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház művésze, a Petőfi-Társaság kültagja eLszavalta Petőfi Talpra magyar!, Szeptem­ber végén és az Örült című verseit, majd a közönség tapsai után az Egy gondolat bánt engemet című Petőfi-'verset. A nagygyűlés Pékár Gyula zárószavaival ért véget. A Petőfi társaság ünnepi lakomája A Petőfi-Társaság nagygyűlése után ün­nepi lakomát rendezett a Dunapalotában. Az első pohárköszöntőt Pékár Gyula mondotta, a kormányzóra, majd Almásy Lászlót, József Ferenc, kir. herceget és Gulácsy Irént éltette. Végül felkérte a királyi herceget, hogy a Petőfi-serleggel az első bestédet ő mondja. József Ferenc kir. herceg a;jzai kezdte be­szédét, hogy a Petó’fi-serleget érinteni annyi, mint a magyar szabadságot, mint a magyar nemzeti szellemet érinteni. Hangsúlyozta, hogy a magyar szellem dolgozott ezen a föl­dön ezer éven át és teremtett kultúrát, A magyar nyelv; volt az a hatalmas erő, mely a magyar egységet megszerezte. A modem tanítás a világnyelvről utópia, A keletről fenyegető veszedelem a rabszolgaság, a rot­hadás tüze és ez dien küzdenünk kell. Be­széde végén meghívta a társaság tagjait a júniusban Alcsúton rendezendő helikoni ün­nepre. Végül a magyar-olasz barátságról be­szélt & arra emdte a Petőfi-serleget. A köszöntő után a Petőfi-Társaság elnök­sége üdvözlő táviratot intézett Mussolinihoz. Havas István pohárköszöntőjében Tóth Kálmánról emlékezett meg, akinek most tdt be születése századik és halála ötvenedik év­fordulója, Almásy László Herczeg Ferencre, Kiss Menyhért az újonnan megválasztott tiszteleti, rendes és kültagokra emelte poharát. Szath- máry István a nagygyűlésen szerepeltek elő­adásait méltatta. Herczeg Ferenc pohárköszöntőjében utalt arra, hogy a világháború után a világon min­den megváltozott, sok minden összeroppant, dinasztiák és népek tűnték él, csak egyetlen dinasztia nem szenvedett változást, ez a Pala- tinus-csaldd, amely száz év előtt belopódzott a magyar nép szívébe s amikor nehéz idők jöttek, a Palatínus-család velünk érzett s ennek a családnak jelenlevő tagjára emelte poharát. Beszédet mondott még Ádám Éva & az új tagok nevében Harsányi Zsolt. Chaplin Bécsben Budapestre is eljön a világhírű filmszínész BÉCS. márc. 16. Charlie Chaplin délután félkettőkor az éj­szakai berlini gyorsvonattal megérkezett a Fe­renc József-pályaudvarra. Már órákkal a vonat megérkezése előtt többezer főnyi embertömeg gyűlt össze a pályaudvaron, hegy üdvözölje a híres filmszínészt. A perronon mozogni sem le­hetett. Amikor a vonat befutott a csarnokba és Chaplin megjelent az egyik kocsi ablakában, hatalmas hurrá fogadta. Tisztelői vállukra vették a filmszínészt és végig vitték a pálya­udvar előtti nagy téren. Egészen a tér másik sarkába hurcolták Chaplint, úgy hogy a rend­őröknek kellett közbelépniük, mert csak így tudtak utat vágni a pályaudvar főize járata e’ótt álló autóhozz A tömeg annyira körül­vette a kocsit, hogy az autó csak közel ne» gyedórai várakozás után tudott végre elin« dúlni az Impexial-szálló felé. Az Imperial-szállodát, ahol Chaplin megszál­lott, nagy embertömeg lepte el Chaplint, akit mindenütt lelkesen üdvözöltek, valósággal meg­rohanták a riporterek. A filmszínész kijelentette, hogy pihenni jött Bécsbe. Tagadta azonban azt, hogy különle­ges terveket követne. Azt nem tudja megmon­dani, hogy hány napig marad Bécsben. Lehet­séges, hogy több várost felkeres, de erről sem nyilatkozhatik még. Lehet az is, hogy ismét visszajön Bécsbe, hogy résztvegyen a City Lights című filmjének premierjén. Természetesen sok kérdést intéztek hozzá, arról is, hogy milyen álláspontot foglal el a filmekkel kapcsolatban. Chaplin kijelentette, hogy a néma film határozott híve és kétségtele­nül hű marad hozzá. Sosem vállal szerepet ban. gos filmbon, az azonban lehetséges, hogy egy ilyen filmet rendez majd a jövőben. Hír szerint Chaplin Becsből Budapestre is megy. Utazás: 50.000 dollár, leírás: 50.000 dollár A Wiener Allgemeine Zeitung közli egyéb­ként az első interjút Chaplimicl. A lap tudó­sítója a határig eléje utazott a művésznek, aki ezekkel a szavakkal fogadta: — Glad to meet you! (örülök, hogy lát­hatom.) A bécsiek címére mondott szokásos bókok után Chaplin első kérdése az volt, melyik Becs legnagyobb fogháza? A tudósító elmon­dotta, hogy ez Steinben van, Becstől egy órá­nyira. Csak ezután érdeklődött Chaplin Bécá műkincsei iránt. Arra a kérdésre, hogy európai útja menny? költséggel jár, Chaplin ezt válaszolta: 50—100 ezer dollár között. A költségek azonban meg­térülnek, mert európai utazásom leírásáért egy amerikai kiadó máris 50 ezer dollárt Ígért. Chaplin elmondotta még, hogy se nem iszik, se nem dohányzik, majd azt is, hogy pod- gyásza nőttön-nő, mert érdekes dolgokat vá» sárolgat. így Berlinben megvásárolta Ncfre* tető volt egyiptomi királynőnek legújabb kis ásott csodaszép szobrát.

Next

/
Thumbnails
Contents