Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
1927. március 22. győzni lehet arró], hogy a királykérdés legitim megoldásává! a magyar királyság alkotmányos királyság lesz, amelyik kizárólagosan csak a békés fejlődés útját keresi. Ha ebben a kérdésben rejlik veszedelem, sokszorózodott módon jelentkezik az éppen a szomszéd államok állásfoglalásából eredően akkor, ha nem az alkotmányos módon döntünk a királykérdés megoldásánál, hanem akár kalandos u.on. szavazással választunk királyt, mert vajon nem történhetik-e meg akkor sokkal inkább az, hogy a választott király népszerüsitési, vagy egyébb okokból, amelyeknél a saját személyes érdekének pressziójával el fogja nyomni a nemzet érdekét, hogy igy nem viszi-e bele ezért a népszerűsítésért az országot beláthatatlan Idövetke- zésü kalandokba, me yek veszélyt rejtenek az országra, és veszélyt a szomszéd államok békéjére és életére is. A legitimista gondolatnál, a királykérdés legitimista megoldásánál ez a szempont nem jö- hets számításba, mert a legitimitás gondolata az alkotmányból meríti erejét és ez vezeti az alkotmányos király működését is, ami kalandokban soha nem bocsájtkozhatik. Ha a sza- badkirálvválasztás alapján akarják a királykérdést megoldani, az ország nem fog tudni választani, ha az alkotmánytól a nemzet eltér, ez egy olyan hosszú átmeneti állapot bekövetkezését fogja maga után hoznia ami talán beleplántálja a nemzet életébe a villongásokat és mint a magyarság legyöngitésére a legbiztosabb módszer, ez célja szomszédainknak, amikor a legkizárólagosabb belügyeinkbe való avatkozással a királykérdés választás utján való megoldását mondják célszerűnek. A királykérdés öelügy. Erre az álláspontra, amellyel beléletünkbe avatkoznak, azt mondja, hogy a mai korban nem állhat meg egy ilyen politika, amelynek ez a célja. Ez, a más államok beiügyeibe való avatkozás lehetett célja száz évvel ezelőtt a szent szövetségnek, de nem tudja elképzelni, hogy a mai demokratikus korban és éppen a szomszéd államok által is hirdetett demokratikus be- rendezkedettségben ezt az álláspontot a szomszéd államok fenntarthassák. A szomszéd államok ezzel szemben azt hangoztatják, hogy a magyar királykérdés megoldása nemzetközi ügy, ez nem áll, ez a kérdés közelről sem nemzetközi ügy, ez kizárólagosan a magyar alkotmány- jog, a magyar államiság idegen beavatkozást nem tűrő legbelsőbb ügye. (Helyeslés.) Mindazonáltal igyekeznünk keli a kültia- talmakkal az egyetértést keresni. Meggyőződése, hogy ez a királykérdés olyan, mint a csalán: ha félénken nyu! hozzá az ember: megmarja a tüskéivel, azonban, ha bátran, nyugodtan: akkor nem lesz semmi baj! (Taps és helyeslés.) Ha mi a demokratikus külálamokhoz fordulunk és igyekezünk őket nyugodtan, egyenesen az alkotmány alapjain meggyőzni, akkor ők éppen demokráciájuk folytán be fogják látni az alkotmányos álláspont helyességét. Megrendithetetlen hite, hogy ez az állapot el fog következni, hogy a királykérdés megoldása a jó érvekre támaszkodó legitimista gondolat alapján simán lesz lehetséges. A király nem jelent személyt a nemzet életében, hanem alkotmányos fogalom, de a király személye is olyan, hogy feltétlenül érdemes apái trónjára. Ki kell tartani emellett a legitimista gondolat mellett mindvégig, mert csak ezeken az utakon járva juthatunk el arra az egyedüli helyes útra, amelyet minden magyar ember áhítozva vágyakozik és amelyik a boldogabb, haladóbb, gazdagabb, nagy Magyarországhoz vezet A közel egyórás beszédet a közönség tüntető lelkesedéssel éljenezte Huszár Károly felszólalása. Most Huszár Károly vbtt., v. miniszterelnök emelkedett szólásra a közönség hosszantartó éljenzése közben. Boldog, mondotta — hogy hitvallást tehet a királykérdésben hü legitimista érzelmei- j ről és élesztgetheti ebben a fényes társaságban a nemzet lelkiismeretét. A tapasztalat az, hogy ! az igazság győzelme bizonytalanná vált, ha hívei háttérbe engedték magukat szorítani. A magyar királyság ügye szent ügye val-
