Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

a

BoBlKSfflm*p i7. w

1923 já'nuar 23.

gos, véres temetésnél csak’ áldjuk Petőfi bölcsőjét és áldjuk azt az áldott édesanyai kezet, mely magyarnak ringatott.

A munkások képviselője, Horvátit Gergely vasmunkás szólott ezután egyszerű, lélekből fakadó szavakkal.

A Petőfi-Társasán elnökének zárásiak ai,

A magyar ifjúság nevében Nagy Iván mondott még rövid, lelkes beszédet. Végül Pékár Gyula, a Petőfi-Társaság elnöke záróbeszédében a többi között igy emlékezett meg Petőfiről:

— Ötször csókolta homlokon a kisded Petőfit a múzsa. Az elsővel költővé avatta, a másodikkal látnokká, a harmadikkal apostollá, a negyedikkel hőssé, az ötödikkel mártírrá... Az öttel együtt pedig Petőfi Sándorrá! Princeps poetarum! Szent hagyományaid őre, a rólad elnevezett társaság nevében köszöntőm a Néked hódoló magyar társadalmat a nemzet fenségétől megszentelt e kupola alatt. Koronás Te, a szoborként őrködő koronások közt lánglelked oltártüzként bennünk lobog s ml oly hivő Ós hivó sóváran nézünk erre az oltártüzre. Látnok voltál... És igaznak kell lennie annak is, a mit Te mondtál: A magyarnak élnie kell örökké!... A költő mondta, a próféta mondta, Petőfi mondta... s én hallom a szavát, az újjászülető Petőfi is ezit dörgi nekünk. Hisz ezért született ujjú, hogy, ezt ismételje nekünk. S én azzal a szent hittel záróm a szavam: Igaznak kell lenni — mi hiszünk benne, mi hiszünk Petőfinek.

Még harsog az éljenzés Pékár Gyula szavai után, a mikor a Budai Dalárda a Himnuszt kezdi énekelni, az ünneplő közönség feláll és ezzel a lélekemelő akkorddal ér véget a magyar társadalom országos Petőfi- hódolása*

A Pelőfi-Társasáff ülése,

" Vasárnap délelőtt tartotta' a PetőfL- 'Társasáa januári felolvasó-ülését Ferenczi Zoltán eln'öklésével.

Az elnök megnyitójába!:! emelkedett szavakkal emlékezett meg Madách Imréről, a ki 1823. január 21-én, éppen száz esztendővel ezelőtt látta meg a napvilágot. Életének ismertetése után méltatta örökbecsű muictkásságát és foglalkozott remekművével, A- ember tragédiájá-va). Ferenczi elnök azután a harmadik közelgő centenáriumról szólt, január 23-án lesz ugyanis századik évfordulója annak, hogy a magyar nemzeti imádság, a Himnusz, Köl- c-seu Ferenc halhatatlan költeménye megszületett. Szávaii Gyula főtitkár jelenítette ezután, hogy az üléssel egyidőben tizenegy helyen képviselik tagok a Petőfi-Tár- saságot Petőfi-ünnepscgeken. Császár Elemér a bécsi ünneplésen van jelem, a társaság nevében. Bejelentette továbbá, hogy a Buíuouíík(/-pályázat diját nem adták ki. A Grümvald-pátyázat diját három ágra osztotta a bizottság és három egyformán érdemes jutalmazandó költemény között osztotta föl: Sánta Károly 82 éves evangélikus lelkész, az ismert poéta, Nusbeck Sándor dr. királyi ügyész és Nagy Lajos evang. lelkész közötí.

Az első felolvasó Petri Mór volt, a ki Petőfiről '.szóló öt szonettjét mutatta be. (I. Csapó Etelka, 2. Mednyánszky Berta'. 3. Kpitó, 4. Segesvár, 5 Petőfi egy utszóÜ csárdában.) A szonettek általános tetszést arattak. — Jakab Ödön bemutatta Fáy Horn« novelláját: Petőfi és Mednyánszky

Az ember tragédiája.

__ Madách-ünnep a Nemzeti Színházban, —

A Nemzeti Szinház is kivette ma részét Madách születése századik évfordulójának ünnepléséből. Uj szconirozással s u.i díszletekkel előadta Az ember tragédiáját Az uj szóenirozásnak, Hevesi Sándor kiváló müvének főerénye, hogy a szövegcsonkitás, mely; sajnos, elkerülhetetlen, most nem zavarta a "hallgatót. Ügyes kézzel, művészi ízléssel ugv tudta intézni a kihagyásokat, hogy nem bántotta a Madáoh-isme- rőt. A rendezésein valóban meglátszott egv kiváló stilusérzékkel livó — írót és müvét az őket megillető becsülésben tartó — ember művészi munkája;. Az előadásnak lendületet adott az ünnepi este. Odry Adámja régi ismerősünk, még pedig n. legértékesebbek közül való. Odrv minden szerepében beleviszi azt a kissé kemény férfiasságot, egyenességet, a dolgokat és embereket felülről néző intelligenciát, a mi az ő művészi karaktere. Erősnek, hatalmasnak lenni, mindenkin felülkerekedni, — néha még saját sorsunk»» is — ezek az Odry legjobb szerepei. Lira alig van bonne. lágyság talán semmi, ezek a dolgok Ádúrdjából is hiányoztak s ezt főként a 'fankród-jelenetben nélkülöztük. Ellenben' kiválóan előkelő Miltiadcsz és fölötte mély Kepler tudott lenni. Paulay Erzsi Évája káiútóan szép és benső mélységben és tartalomba.» is sokat nyert, mióta utoljára láttuk. Márkus Émmf Hippia kis szereipi-.

Berta. Végül Bán Aladár Petőfi diadaiutja északi rokonainknál címen beszámolót tartott a Ifinn- és észtországi Petőfi-ünnepsé- gekről, melyeken jelen volt és a Petőfi- Társaságot képviselte. A jelenlevő nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte az előadóikat.

Félefft/háza küldöttség« Petőfi szobránál.

Kif&uniélegyii'áza ötventagu küldöttsége, a mely az országos Petőfl-üiődolásra jött Budapestre, vasárnap délelőtt felvonult a Pető literre is ás mogjkoszoruzta Petőfi szobrát. Porst Kálmán dr. kistunfélegylházai gimnáziumi igazgató mondott emelkedett hangú beszédet a szobornál.

— (Mi a kiskunság földjéről zarándokoltunk Hozzád — mondotta, a többi között — és midőn bronzszobrod talapzatára leteszem e

izevény koszorút, — a melynek fenyői Erdélyt juttatják eszünkbe, a hol csontjaid porladnak — azzal a hittel teszem le, hogy megszólal egyszer még ez a bronzszobor és akkor háborúk viharában megedzett haragos kunok íniut egv szív, egy lélek állnak Temelléd és .«ennek, hogy visszafoglalják az ősi haza vérrel áztatott minden szent rögét

A félegyjhfizi nagy Petőli-ünuepségre, már- *i/us lő-ikére tegnap délelőtt liivta meg a Küldöttség a kormányzót, a kihez Szerelem- hegyi Károly dr. intézett lelkes szavakat.

— Pőméltóságod példát mutat nekünk. — mondotta — miként kell hazánkat szeretni és

Í

rette dolgoznunk. Ez a neme? példa növeli nbizalmunkat, a jobb jövőbe vetett reményünket.

L A kormányzó meleg szavakkal köszönte meg a meghívást és kilátásba helyezte megjelenését a fél egyházi Peíöfi-ünnepen.

Cl német nemzet éSef«taisiitai*en.

a franciák YoIgtaftJűSc uraimnk kiferjjsssféséf. —

Németország; Franciaorsnfágrsi Ifsárit minsSes» f©g<s- IGsségef. — Nags$ áremelkedés a KuSir°o£«SéB«@SB.

A Ruhr-vidéken a franciák folytatják uralmuk kiterjesztését és fokozzák megtorló intézkedéseiket abban a hiszemben, hegy ez a kettős nyomás végül is meg fogja tűnni a német ellenállást, melynek köszönhető, hogy Poincaré politikája eddig a legparányibb sikerre sem hivalkozhatik. A franciák által végzett letartóztatások és a másfajta erőszakosságok csak még jobban tömörítik a német népet, á mely minden bámulatra méltó magatartással, teljes egységben hiúsítja meg a nyers erő érvényesülését, Sok helyütt már a sztrájk fegyveréhez kellett a németeknek folyamodniok és bizonyosra vehető, hogy az általános sztrájk sem fog elmaradni, ha a franciák feszitik a hurt. A legnagyobb izgatottsággal várják, mi lesz a letartóztatott bányaigazgatók sorsa, a kiket a franciák egyszerűen hadi- törvényszék elé állitoltak. Mindeneseire egészen egyedülálló dolog, hogy a franciák akciójuk katonai jellegét még most is tagadják, ellenben haditörvényszékkel operálnak. Szó és tett igy kerülnek ellentétbe, de a szó nem kábíthat úgy, hogy a tett észrevétlen maradjon. A mára kitűzött haditörvényszéki tárgyalást a franciák szerdára halasztották, a mi mindenesetre csak örvendetes hiszen szerdáig még sok mindenféle történhetik. Mert tudni kell, hogy a haditörvényszék marasztaló itclcle lenne az a jeladás, a melyre a német lakosság a legádázabb harccal felelne.

A német nép most igazán élef-hulál- Iiarcot folytat, hiszen Németországban nincsen senki, » ki ne tudná, hogy itt nem jóvátételről van szó, hanem. Németország politikai és gazdasági függetlenségét keT a francia ostrom ellen megvédeni. A kancellár ezt nyíltan hangoztatta is legutóbb, mikor kijelentette, hogy Ponicaré most készül megvalósítani az általa nemrégiben tanulmányútra Németországba küldött Duriac szenátor tervét, a mely a Ruhr- vidék kihasználásával az egész német termelés feletti ellenőrzésben csúcsosodik. A mit a franciák most véghezviszcek. az, tehát nem egy múló intézkedés, a mely megszűnik, mihelyst a jóvátételi összegek a franci» Pénztárba befolytak, hanem egy intézkedés, a mely állandóságra törekszik. A ki fölteszi, hogy Paincaré csak egy pillanatra is képzelhette, hogy a» Ruhr-vidék katonai megszállásával jóvátételi fizetéshez fog jutni, mondja a német kancellár, az nagyon alábecsülné Poincaré intelligenciáját. A márka értéke az első francia katona bevonulásával annyira lemorzsolódott, hogy a márka stabilizálásáról többé beszélni sem lehet, e nélkül pedig Németország jóvátételi fizetése teljesíthetetlen áaránd. Németország az egész felelősséget áthárítja Franciaországra és nem tehet egyebet, mint hogy egységesen és szikla- szilárdan kitart eddigi utján.

Franciaország természetesen mindebben nem hisz és váltig hirdeti, hogy a kezdet nehézségiéi után célját el fogja érni. A kérdés az. meddig fog ez a kezdet tartani, mert, ha mondjuk, egypár (hétre is terjedne ez- a kezdet, akkor a franciák meglesznek lepetve attól, hogy mit tesz az, a Ruhr-vidék gazdásági szükségleteit kielégíteni. Mert igaz ugyan, hogy a német ipar a llnhr-vid'ékfcől cl, de nem kisebb igazság, Jaoígiy a ruhrvidéki lakosság meg a többi Németországból él. Ez a Ruhr-vidék Európának egyik legsűrűbben lakott területe, a mely gabona, liszt, hús . és zsír dolgában erős bevitelre szorul, hogy a lakosság étien ne haljon. A készletek máris fogyóban vannak, a francia katonásáig rekvirálásai a hiányt fokozzák és az előbbi amúgy is alig ■1 viselhető áruk a franciák uralma óta már eUTtíg is ölven százalékkal emelkedtek. Hozzájárul mindehhez, liogv a rulu-vidéki munkásság egy napi munkabére két milliárd kétszáz millió papirniárka. a mit most a franciáknak kell előteremteni. A franciák teíhát, ha elfelejtették volna, meg fogják megint tanulni, hogy mit jelent, ha több millió embertől a munkabért és eledelt megvonják, főképpen, ha mindez egy ellenséges hatalom imperialisztikus céljaiért történik,

«I «saSasSiáíí t»esaetBB®ís is® ss ffspssBBciáfc a SEahs»«wi*SéSeen.

Bées, jan. 22.

A Scchsuhi\blaft jelenti Berlinből: A Ruhr-vidéken a franciák által tervezett uj valuta bevezetése állítólag február 1-én fog megtörténni. Ez az uj valuta lesz az egyetlen fizetőeszköz a megszállott területen. A 1 «níkjegvlorgaImát egyelőre eau milliárd frankra korlátozzák.

Len megint az tudott leimi, a mi — abszolút művészet. Az ünnepi szereposztásból meg kell említeni Gyenes kitűnő Luciferjét, Pethes markáns vonásokkal megrajzolt demagógját, Gált, Burtost, Bajor Gizit, Mihály fit, Feliért. Ligeti Juliskát és Abo- nyit.

Az ember tragédiája Madách százéves ünnepén ujra megkezdi diadalmas útját. Eddig is legerősebb erkölcsi és anyagi támasza volt a repertoárnak. És itt eltűnődhetünk egy kicsit.

Madách tragédiája a legmagasabb horizontok felé törekvő gondolatok és a legmélyebb, legöszintébb, legemberibb érzések összeházasodásának gyermeke. Apja egy merész, beláthatatlan magaslatokat ostromló titán és anyja, a legmélyebb óceán — az emberi szív —• mélyére lemerülő érzés. Óriási perspektívája, nagy históriai távlata, az egész egyetemes világhistóriát átfogó történet filozófiája mellett azért marad mindig egyéni és emberi és hozzánk közelálló az ő Ádámja és Évája minden uj alakulásban. A világirodalom kevés olyan szerencsés frigyet ismer, mint a milyenből Az ember tragédiája megszületett.

És talán itt lelem', meg a színházi hatás titkát. A színpadon tudvalevőleg nem mindig a nagy, a művészi, a szép dolgok aratnak sikert. Ha gonoSznyclvü akarnék leírni, azt mondanám: a közönség esetleg megnézi a jó darabot is. De minden gonoszság nélkül megállapítható, hogy a közönség nem szereti, ha fárasztják, ha gondoiko- zásrá; serkentik,, ha túlontúl erősen és keményen szembb kell nézni saját magával, életének okával, küldetésével, céljával és rendeltetésével. Ilyesmit inkább eltűr, ha könyvet olvas szobájában, mert minden ember jobb, különb, emélkcdettebb, ha egyedül van, mintha tömegbe verődik.

Mi lehet hát annak oka, hogy Az ember tragédiájához, a legmélyebb szántásu dolgok egyikéhez mindig nagy közönség tódul. Igaz, hogy a ki igazán érteni akarja Ma- dáchoí, az nem a nézőtérről ismerkedik meg vele, de még igy, a színpadnak átformálva Se tartozik a könnyebb dolgok közé. Nincs egységes meséje, bonyodalma, meglepetés’. Előre tudjuk, liogv Adóm minden jelenet végén elveszti a csatát Luciferrel szemben. A végkifejlés, az Ur kegyelme sem titok a legfiatalabb karzati látogató előtt sem. A hatás titka csak abban lehet, hogy Madách, mikor tekintete beláthatatlan messzeségeket ölel át, akkor is mindig velünk marad és rólunk, « férfiról,.meg az asszonyról beszel. Ez pedig mindig,'' mindenkit érdekel, ki-ki azt veszi ki belőle, a mi korának, helyzetének, műveltségének megfelel, de valamit mindenki kivesz. Ádám akár mint Faraó, Miltiadcsz, Tankréd, Kepler vagy Danton jelenik meg, mindig ember, és Éva, ha rabszolganő, ha görög nemes hölgy, ha zárdái szűz vagy utcák leánya, mindig asszony. Ha minden históriai alátámasztástól és minden filozófiától megfosztjuk a darabot, még mindig ottmarad a közönség lázas érdeklődésének legfőbb témája: a férfi és nő egymást keresése, egy- i

YuaSésifás a helyzet peuffihivülS siessedeimeFöl,

— Líidentíopff Kititsiterben. —

London, jan. 22.

A Daily Mail esszeni különtojósitója azf túviratozta lapjának, hogy a Ruhr-vidéken

a helyzet rendkívül veszedelmes. A franciák intézkedéseket teltek, hogy magakadályozzák a munkások általános sztrájkját, a melynek igen súlyos következményei lennének. A lakosság hangulata igen izgatott és a közhivatalnokok passzív rezisztenciát tanúsítanak. A megszállott állami bányáknál őrt álló francia katonákat a megtámadás veszedelme fenyegeti. A németeket különösen az keseríti el, hogy csütörtök ófa a francia hatóságok 23 bányatulajdonost és bányaigazgatót tartóztattak le azon a címen, hogy a megszálló hadsereg rendeletéinek nem engedelmeskedtek. Ludendorff. Hermes és Simon Miinszterben tárgyaltak a ruhrvidéki bányász- és iparos-szakszervezetek megbizottaivaí.

Páriából érkező hirek szerint a franciák arra az esetre, ha az általános sztrájk csakugyan kitör, vámhatárral és katonai kordonnal fogják elválasztani a Ruhr- és a Rajna-vidéket Németország többi részétől. Sem szenet, sem vasat nem engednek ki többé a Ruhv-vidékről és az utasforgalmat is erősen korlátozzák. Újabban ismét több vasúti mérnök, vámtiszt és egyéb tisknikaí szakember kapott utasítást, hogy siessen Esszenbe, illetve Diisszeldorfba.

Szesiaatdon bocsátották sa Ipaüciáh Hhpestsst és társát.

— Egt?ezsSg QiisszeSdopiban n mnnhäsol« és a ipanciáh között. —

Berlin, jan. 22.

Recklinghausenből jelentik, hogy áz ál" lami bányák üzemi tanácsa százezer, ili letve ötvenezer márka óvadék e1 lenében ki« eszközölte Ahrens föLányatanácsos éS Borít szénexpeditor szabadonbocsátását.

Düsszeldorfban a dortmundi déli pályaudvar üzemi tanácsa és a franciák között egyezség jött létre, a mely szerint a fratu erűk felszabadítják a biztosság/ herendi« zéseket és beleegyeznek abba, hogy a csa-t patszálÜtó vonatokat nem bocsátják ki és a szénszállitó vonatok útirányát nem vtín íoztatják meg. Nem szabad továbbá na« ' gyobb állású tisztviselőket letartóztatni. A3 egyezség megkötése után a dortmundi dél? ‘ Pályaudvaron ismét megindult a forgalomy

A dortmundi nagybankok ma. délelőtt megszüntették működésüket, mert a fran*.. ciá'k a birodalmi bankfiókot még mindig, lefoglalva tartják. Degoutte tábornok ugjg intézkedett, hogy a bokhumi fővámhivataS legyen Wcsztfália megszállott részének országos pénzügyi hivatala és a bokhumi pénzügyi pénztár a megszáUott terület. főpénztára.

II frandáii újabb vérengzése.

— SÍ német kormány tiltakozó

iegyzéke. —

Berlin, jan. 22. t

(Wolff.) A párisi német ügyvivő utasi- tűst kapott, hogy a francia kormánynak a . következő jegyzéket nyújtsa át: A bokhumi vérengzést, a mely tegnapi jegyzékem tárgya volt, nem kevésbé súlyosabb véres tett követte. Január 19-én este 9 óra 30 perckor Kowalski betegszállítót Langen• dreerben a bírósági épület előtt egy francia őrség agyonlőtte. Kowalski a bírósági

mást üldözése, az egymásban való bukása vagy fölemelkedése.

Ezt aztán mindenki megérti magyarázat nélkül és mindenkire hat esztétikai rábeszélés nélkül. Saját magunkról szól. hogyne hallgatnánk hát figyelmesen. Ez az. 3 mit soha meg nem un az ember. Mint a hogy mindig hatni fog Rómeó és Júlia históriája., inért hiszen mindnyájan voltunk valaha fiatalok és volt életünknek órája, mikor inkább akartunk a koporsóban feküdni, mint kedvesünk ölelése nélkül élni. És mindig fog hatni Lear király, mert mindnyájan szülök vagyunk és ha nem üldöz ki Gonerü és Regan vad gonoszsága a viharija, a Vészbe, a villámcsapások közé, akkor Kordíélia makacssága, önfejűsége, konok-, sága kerget bennünket a kétségbeesésbe. Almi általánosan emberi, az mindig közel áll hozzánk. És azok a halhatatlanok, egyben népszerűek, a kik mindenkihez tudnak szólni. Kor. nem. társadalmi helyzet műveltség itf nem számit. Minden koriát keresztül lesz törve és mi mindnyájan szolgái leszünk annak, a kinek az Ur a lelkünk felett való hátaimat kezébe adta.

A magyar föld a múlt században olyan termést adiott, hogiy káprázó szemmel bámul ránk a világ. így lett ünnepi évünk: ez az évforduló. A titánok egyiké»--k ma este hódolt a Nemzeti Színház. És száll a nagy név hegyekről le a rónákon át *, végtelen mezőkre, örök dicsőségére és büszV keségére nemzetének, mely őt az emberi* sí cftveicmrs kultúrájának ajándékozta.

Dánielné Lengje! Laura/