Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
# TOSS jannSr 3. Bompesti Him» a. 8 Megalakult az erdélyi Egységes Magyar Párt. mn magyarság Őszintén kereste részét a konszolidáció munkájában, de csak gyanúra, megértetlen- ségre és a kisebbségi Jogok tervszerű tagadására talált." — fiz Egységes Magyar Párt kolozsvári alakuló nagygyűlése. Kolozsvár,'----------- —, jan. 3. f X Romániai Egységes Magyar Párt de- jcemfber 2&-án tartotta alakuló gyűlését Kolozsvárott. A nagygyűlést Kecskemétiig István, a volt néppárt elnöke nyitotta meg, * ki után Grandpierre Emil. a volt nem- ati pért elnöke fejtette ki a magy% párt messzearvezésének sízükségét. Hajdú István jnaxosvásárhelyi kiküldött üdvözölte a ma- Kyarság ni szervezetét és beszédében egyebek között ezeket, mondotta: — Mi kiálltuk a számadást önmagunkkal és az állammal szembon is, mert hivek maradtunk faiunkhoz, kultúránkhoz. Őszintém, becsületesen kerestük ui államidéi helyzetünkben azt. a mit nekünk a világ és a romája nép Ígért, őszinte munka- készséggel kerestük részünket a konszolidáció munkájában és nem találtunk ed gebet. mint kisebbségi jogainknak következetes, tervszerű tagadását, a guanu és a meg- 'értetlenség méla szakadélcait. Sürgették tőlünk a politikai aktivitást s mikor ráléptünk az aktivitásra, jelöltjeinket visszauta- sitották és véghezvittek olyan választást, a melyről a román ellenzék helyettünk is elmondta az ítéletet. — Itt, a romániai magyarság demokratikus alapon összehívott gyűlésén kell ismételten és nyomatékosan megállapítanunk azt, is, hogy a parlamentben a magyarságot kizárólag csak azok a képviselők és szenátorok képviselik, a kik a Magyar Szövetség, a mai naptól kezdve pedig a Magyar Párt megbízásából vannak ott. A liberális pártban levő magyar nemzetiségű képviselőkről ugyanaz a mi véleményünk, a mi volt az erdélyi román nemzeti párt véleménye azokról, a kik a magyar szabadelvű pártban foglaltak helyet s tőle kaptak mandátumot. Beszéde végén a következő határozati Javaslatot terjesztette elő: — A Romániában élő magyar nemzetiségű magyar állampolgároknak 1922. december 28. napjára Kolozsvárra összehívott képviselete örömmel veszi tudomásul fe Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Néppárt egyesülését s a romániai magyar nemzetiségű állampolgárok egységes és egyetemes politikai szervezeteként megalakítja a Magyar Pártot, melynek elnökévé közfelkiáltással Jósika Sámuel báró urat hívja meg. A határozati javaslatot a nagygyűlés, melyen háromszáznál több vidéki pártszervezet volt képviselve, egyhangúan elfogadta. Jósika Sámuel bárót küldöttségben hívták el a nagygyűlésre, a hol rövid beszédben megköszönte megválasztását és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nép fajszeretete és igazságérzete a magyarság politikai érdekeit diadalra fogja juttatni. Jósika báró után Várady Aurél felolvasta á párt programmját és a szervezeti szabályokat, amelyekhez Ugrón Zoltán és Sebestyén Miklós dr. szólt hozzá. Sándor József a következő határozati javaslat elfogadását ajánlotta: — Mondja ki a Magyar Párt alakuló nagygyűlése, hogy az erdélyi választójogi törvénymegszüntetése és az egyenlőség nevében az ókirályságbeli lajstromos választójogi törvénnyel való helyettesítése, nemkülönben a választók jegyzékének évenként való összeírása és kijavítása tárgyában a párt törvényes utón minden lehetőt elkövet. Kapcsolatban a fenti alapon erőszakosan létrejött s ezért is alkotmányozónak nem tekintett jelenlegi országgyűlésen az alkotmányreformba a párt alkotmányjogi jellegű programpontjait, a gyulafehérvári határozatok és a párisi különegyezmény vonatkozó intézkedéseivel együtt felvétetni kívánja. Kovács Kálmán a felekezeti iskolák terén fennálló sérelmekre és törvénytelenségekre mutatott rá, majd beterjesztette a következő határozati javaslatot: A Magyar Párt alakuló közgyűlése kimondja. hogy a felekezeti iskolák fentartá- tához rendületlenül ragaszkodik, ezeknek, Valamint a társulati és a községi iskoláknak nyilvánosság jogát az iskolától elválásztha- tallannak tekinti, e nyilvánossági jog korlátozására vagy éppen megszüntetésére irányuló minden törekvés ellen a leghatáro- tottahban óvást emel. Kimondja a közgyűlés, hogy a felekeli iskolák autonómiáját, és tanszabadságát minden törvényes eszközzel a legvégsőkig védelmezi, bárminő csorbítása ellen tiltakozik. A közgyűlés megütközéssel látja, hogy a magyar felekezeti iskolákat a magyar kisebbségi állampolgárok adópénzeiből őket megillető állami támogatásból következeteken kizárják, ez ellen a nyilvánvaló igazságtalanság ellen, melyben a kormánynak a magyar kisebbség teljes lerontására törö szándéka a legszembetűnőbben nyilvánul, ünnepélyesen tiltakozik s az aránylagos államsegély kiutalását süngeti minden felekezeti iskola részére. Végül kimondja a közgyűlés, hogy minden lehetőt elkövet, minden illetékes tényezőnél arra nézve, hogy. a felekezeti iskolák autonómiája, illetve a gyulafehérvári határozatnak, valamint a kisebbségi egyezségnek erre vonatkozó rendelkezései a román alkotmány pontjai közé kifejezetten felvétessenek. A közigyülés utasitija a pártvezetőséget, hogy ezt a határozatot a kormánynak s a törvényhozás mind a két házának haladéktalanul küldje meg, közölje a párthoz tartozó szenátorokkal és képviselőkkel, valamint a magyar egyházi főhatóságokkal, kérve, hogy a parlaaneniben történő fölsorolásokon kivül a királyhoz és a kormányhoz e tárgyban minél előbb megfelelő na- gyobbszámu küldöttséget v®zesáüiek és az összes sérelmek haladéktalan orvoslását követeljék.“ Zágopi István javaslatára a következő határozatot hozták: gyár Part középponti és vidéki szerveret6- nek, hogy a személyes szabadság sérelmeivel szemben a törvényes eraközök igénybevételével a leghatásosabb védelmet nyújtani igyekezzenek. 2. Tiltakozik a nagygyűlés a törvénytelen és jogtalan kiutasítások ellen. Követeli az állampolgárságnak a békeszerződés alapján o'yan törvényerejű tisztázását, hogy senkinek a megszerzett állampolgárságát semmilyen hatósági közeg intézkedése vitássá ne tehesse. A községi kötelékbe való fölvételt, vagy e kötelékbe tartozás elismerését az illetékes közigazgatási hatóságok meg ne tagadhassák senkitől, a ki az érvényben levő törvények alapján ezeket jogosan igényli. Senki se legyen illetőségi helyéről kiutasítható, de minden állampolgár számára egyformán és teljes egyenlőséggel biztositaujló a szabad költözködés joga. A jogrend követelményei szerint birói igazságszolgáltatás nyújtson megfelelő elégtételt az állam teljes kártérítési kötelezettségével mindazoknak az állampolgároknak. a kiket az ország területéről vagy e területen belül állandó tartózkodási helyükről jogtalanul kiutasítottak. 3. A nagygyűlés a párt föladatává teszi annak követelését, hogy félrcmagy arázlía- taitlanul világos törvények biztosítsák mindenkivel szemben az állampolgárok számára a szabadságjogokban való i egyenlő részesedést. Senkit nemzetéhez, felekezetihez tartozása miatt e jogoktól megfosztani ne lehessen. 4. A nagygyűlés a Magyar Párt elsőrangú feladatai közé sorozza az állásukat veszitelt vagy nyugdíjazott magyar tisztviselők ügyének felkarolását s a kormányzattól a tisztviselőkkel szemben fennálló állami köteleJ 1 .................................. 1. A nagygyűlés föladatává teszi a Ma- I zettségek teljesitését kívánja. Fekete Nagy Béla a Magyar Párt nevében tiltakozott az eilen, hogy a nacionalzáláa jelszava és ürügye alatt a kisebbségekhez tartozókat a jogegyenlőség sérelméved ipari termelő vagy kereskedelmi munkásságukban akadályozzák, és újabb vállai'kosisohat vagy alapításokat lehetetlenné tegyenek. Jakabffy Elemér Kiss Géza dr. parlamenti magatartását bírálta. Beszéde folyamán a gúnyos közbasgélás oknak egész özönével illették Kiss Gézáik A je Ölő bizottság javaslatára ezután aa Egységes Magyar Párt tisztikarát a következőképpen alakították meg: Elnök Jósika Sámuel báré. alenSkSlá Amrbózy Andor báró, Barabás Béla, Bér- nády György, dr., Grandpierre Emil dr„ Haller Gusztáv dr.. Jakabffy Elemér dr., Kecskeméthg István dr., Szabolcska Mihály. Sándor József. Szenfkereszlu Bélá báró. Túri Kálmán dr.. Ugrón István, Pénztáros Bocsánczy László- ellenőrök Gombos Benő. Hubay Károly. Intéző- bizottsági tagok Apáthíj Árpád dr.. Asztai los Kálmán dr.. Albrecht Lajos dr.. B.éldi Kálmán gTÓf, Bethlen György gróf, Bene Ferenc dr.. Berkes Salamon dr.. Bélteki Lajos, Czifra Kálmán dr.. Fekete Nagy Béla, Gabángi Imre dr., Gyárfás Elemér dr.* Hajdú István dr.. Issiekutz Viktor dr., Ignác Lázár, Lőrinci Dénes- Morvái Zsig- mond dr.. Nagy János dr.. Nagy Jenő dr.. Paál Gábor dr., Pé°si Imre dr., Róth Húgé dr., Sebesi János, Szakács Péter, Szathmári Ákos. Szele Béla dr.. Székely László, Szó- boszlay László dr.. Váradi Aurél dr-. Vasa Béla gróf, Veterány Viktor dr.. ZágonLJsU ván dr. A nagy választmány 68 tagjának megválasztását rábízzák a megyékre. Petőfit ünnepelte az egész ország. Pékár1 Gyula ős Rákosi Jenő ünnepi beszéde. - Petőfi ssilelésésíek ős halálának misztériuma. - Petőfi nagyságánakalapja: igazmondása Az 1922. esztendő utolsó napja őrökké emlékezetes dátuma lesz nemzeti életünknek. A magyarság legsötétebb korszakában, a mikor hazafiui bánattal a szivünkben, elviselhetetlen gondokkal a vállunkon, botorkálunk a reménytelenül gyászos éjszakában, — a magyar égen egyszerre megjelenik egy fényes üstökös: Petőfi. Jött, hogy felrázzon rezignációnkból, hogy reményt, hitet oltson a szivünkbe, hogy leikével melegítsen, szavával világot gyújtson ebben a sivár, kihalt magyar világban. És a tündöklő égi vánlornak, a magyar ég visszatérő üstökösének fényénél megtaláltuk önmagunkat. Éreztük, láttuk, hogy tudunk még ünnepet ülni, tudunk lelkesedni, tudunk bízó lélekkel hinni egy szebb, dicsőbb jövendőben. Lelkünket még nem fertőzte meg teljesen a gondtierhes élet szülte anyagias gondolkodás, vannak még közös eszményképeink és vannak nemes, feníkőlt nemzeti céljaink. , Alább beszámolunk arról, hogy milyen külső fénnyel s bensőséges rajongással ülte meg a magyar nemzet Petőfi születésének századik évfordulóját. Ugyanazon a napon, ugyanabban az órában.— egy magyar lángész születésének órájában — megszólaltak a harangok mindenütt e csonka hazában, költői szóra, dalra nyilottak az ajkak és lelkes tűz gyuladt ki a sápadó arcokon. És a magyar sziveknek ezt a hatalmas össze- oobbanását meghallotta az egész világ; testvéreink olt túl a trianoni határokon — a hol csak titokban szabad dicsőíteni azt, a mi magyar — éppen úgy, mint szenvedő társaink, a legyőzött népek és leigázóink, a győztesek. És ennek a hatamas nemzeti életnyilvánulásnak, a melyet Petőfi emlékezete váltott ki a magyarságból, kell, hogy meglegyen a maga üdvös hatása. Hisszük, hogy Petőfi emlékezetéből megértés, testvéri szeretet fakad idebent az országban; a külföldön pedig megbecsülés és kímélet az iránt a nemzet iránt, a mely nagyjait igy tudja tisztelni. SS Pefüfi-Tápsaság diszlctlzgyiilése. A Petöfi-ünnepség délelőtt fél 11 órakor a Zeneakadémiában kezdődőit. Itt tartotta ünnepi - diszgyülését a Petőfi-Társa-' ság, a mely ebben az évben ezúttal harmadszor idézte föl ünnepi fényben Petőfi halhatatlan szellemét. A diszgyü’ésen hatalmas közönség jelent meg, megtöltve a terem minden talpatnyi helyét. Az előadó- emelvénv fölött jobboldalt lévő nagy páholyban Horthy Miklós kormányzó és családja foglalt helyet, a szemközti páholyban pedig József kir. hea^eg helyezkedett el a családjával. Az eme vényen a Pet.őfi-Tár- saság tagjai foglaltak helyet, körülövezve az elnöki asztalt, a mely mellett a Petőfl- Társaság tagjai ültek. A diszgyülésen a minkzterenököt Bárczy Isiyán á lamtitkár, a beteg kultuszminisztert Petri Pál államtitkár. a nemzetgyűlést Szcitovszku Béla elnök képviselte. A Tudományos Akadémia képviseletében Berzeviczy Albert elnök és Balogh Jenő főtitkár jelent meg, a Kisfaludy-Társaságot Szász Kárölv titkár képviselte. Ott láttuk a közönség spraiíban a többi között Apponyi Albert grófot, id. Wlassics Gyulát, Némethg Károly volt államtitkárt. Blaha Sándor és Tóth Lajos államtitkárokat, Raffay Sándor ev. püspököt. Breyer István pápai pré’-átust és közéletünknek még számos más előkelőségét. A kormányzó megérkezése után azonnal megkezdődött a léekemelő ünnepség, a melyet a Budai Dalárda nyitott meg a nemzeti Hiszekegy eléneklésével. Petrái* Gyula elnöki megnyitó beszéde. Azután Pékár Gyula, a Petőfi-Tárvaság elnöke mondotta el megnyitó beszédét, a melyben plasztikus képet adott Petőfi élete folyásától, lelkivilágáról nemzeti és világirodalmi nagyságáról. A többi között Így jellemezte Petői! nagyszerű egyéniségét: — Költő, látnok, apostol, hős és mártír! Ötszörös isteni felruházás ... ez adja meg a Petőfi fölényének azt a színjátszó, rejtelmes, dús ragyogást, melyet, még külön bűvkörrel von he az ifjúság aureolája. De az öt közül vájjon melyik a fö-attributum? Én úgy érzem. Petőfi mindenekelőtt és minde- nekfeetf, látnok. Hisz csoda az ö egész élete: csoda, a mii rövid huszonhat éve alatt érzett, szenvedeti;, alkotott, de a legérdekesebb csoda tátn mégis az, hogy ő mindent előre lát. mindent előre megjósol . Meggyujti'a magiban a „sejtés tündéri tüzet“ s a mit a „sötét mélvtitku jövendő fátyolén“ át lát. mindaz döhhentöen betü- ről-betüre teljesedik. A látnok benne költővé lesz. épp hogy e jóslásait feljegyezze (hisz legszebb költeményei mind megannyi jövendő esek!) — a költő aztán apostollá erősödik, a szabadság márciusi apostolává. De mindezt benne a látnok igazgatja: a látnok ad utóbb, mikor kell. kardot az apostol kezébe, hogy hőssé legyen s e hős, ugyancsak a át nők ihletéből ugyanekkor tudja már, hogy mártírrá kell lennie. íme, ez pár sorban Petőfi élete ... Tudatos vcgzetszerüséggel halad a pályáién torony- irányt a segesvári csata fe é. hói a költeményeiben rögzített jóslások szerint a látnok i ihlette költő-apostol végre hős mártírrá I lesz és . . . eltűnik. EL. mint Rotmulus . . . | Nincs sírja, de tán jobb is igy. Í2v minden § széígörgatte magyar rög őt a magáénak! yallhatja s ma e szilveszteri napon minden- magyar porszemből ő támad fe.. És nézze-* tek körül a magyar porszemek élednek, a. dicsőség vihara fújja őket világgá s Petőfi feltámad köröskörül az egész planétán! A nagybatást tett megnyitó beszéd után Móra Ferenc, Szeged költője olvadta föl ünnepi költeményét. A dé.ibábos rónai ág napsugarának melegét, az alföldi magyar nép szive dobbanását néztük ki a szép ódából, a melyet őszinte tapssal fogadott a közönség. BSSíosi Jessó bsszétie. Most a közönség lelkes ó vációja közben Rákosi Jenő lépett az előadóasztalhoz. A műsor Petőfi-tanulmányt Ígért, e helyett azonban Rákosi Jenő az ő közvetetten modorában azt mondta el> hogy mi az. a mi őt a Petőfire való emlékezés éráiban különösképpen érdekeli. Mikor Petőfivel szembekerülök1 —< mondotta — két nagy misztériumot látok: az egyik a születésének, a másik a halálának a misztériuma. Születésének misztériuma inkább az irodalomtörténészeket, halálának a misztériuma pedig a költőket foglalkoztatja. Csodálatos dolog, hogy a mikor a magyar nemzet fölébredt, hogy küzdelembe induljon a maga életéért küzdelembe. a mely még ma is tart, — akkor adta nekünk a gondviselés Petőfit, a ki inkarnációja a magyar géniusznak. Honnan jött ez a tünemény? Az irodalom- történész elmondja, hogy anyja egyszerű tót cselédleány, apja pedig egv szerb mészáros volt. Hogyan lehet az, hogy ebből a forrásból keletkezeit a magyar nemzet legnagyszerűbb inkarnációja. A mikor a csecsemő megszületik, lelke, agya érintetlen szűz talaj, a melybe — mint a termőföldbe a mag — beltplántálódik a -szó. A fejlődő agy mind több és több benyomást, fogalmat szerez a szavak utján és a végént kialakul benne az a szervei valami, a minek a neve a nyelv. Az agyvelőt a nyelv átalakítja és áiiel megformálja a test és lélek egész habitusát. A nyelv kialakítja az embert. A nyelvből alakul ki a természete, temperamentuma, gondolkozása, érzésvilága, szóval a tipus, a faj. Az egyetlen fajképző erő: a nyelv, a hány nyelv van, annyi a faj. Ha valaki egy nyelv hatáskörébe kerül az egy fajhoz is csatlakozik. Azért olyan fontos, hogy a nemzeti nyelvet a gyermekünkbe tisztán, minden idegen nyelvi hatás nélkül plántáljuk bele. A legnagyobb hazaáruló és fajáruló az, ha gyermekeinket különböző idegen nyelvek, idegen hatások alá helyezzük, mielőtt megtanulja és öntudatlanul magáévá teszi a magyar nyelvet. — A második misztérium — igy folytatta beszédét Rákosi Jenő — Petőfi halála. Meddő kérdés, hogy mi lett volna be-