Posner, Yochanan Dov (szerk.): Peszáchi hágádá - Klasszikus zsidó művek magyarul 6. (Budapest, 2001)
A szédereste forgatókönyve
12 RÍMES EMLÉKEZTETŐ A TEENDŐK SORRENDJÉRE-----------------הדגה לש חספ-----------------.שדק .ץחרו .ץח?.ספרכ .דיגמ .הצחר ־ * T : T .איצומ .הצמ • ־ T .רורמ .ךרוכ T ־• 1: ןחלזע .ךרוע :1 •• It: .ןיפצ •לוב .ללה .הצרנ Kádés, Urchác. Kárpász, Jáchác, Mágid, Rochco, Mojci, Máco, Morojr, Kojréch, Sukkon ojréch, Cofun, Bérách, Hálél-Nirco. A SZÉDERESTE FORGATÓKÖNYVE rabszolgaságból emlékezetes maltert jelképezi. A széder lényeges része a négy pohár bor. Az elsőt mindjárt az elején, a kidus után isszuk ki. Kádés: Akárcsak péntek esténként, kidusí esinálunk: áldást mondunk a borra. Ezután a szék bal karfájára támaszkodva - mint annak idején a szabad római polgárok tették - kiisszuk a pohár bort. Urchác: A széder rendezője kezet mos a zöldségeués előtt, de nem mondja el a szokásos áldást. Kárpász: Eszünk egy darabot a zöldségből, uagyis a krumpliból, amely azért szerepel a tálon, hogy a gyerekek elcsodálkozzanak és rákérdezzenek. A kárpászt sós vízbe mártva esszük, és a bojré pri hoádomo áldást mondjuk rá. Jáchác: A széderrendező kettétöri a szédertá- Ion lévő három pászka közül a középsőt. A kisebbik felét visszateszi a helyére, a nagyobbikat elrejti. Ez lesz az áfikojmon (afikojmen), amelyet a vacsora után fogyasztunk el. Mágid: A széder lényege, a szabadulás történetének elbeszélése, dokumentálása, kommentálása. A széder levezetője felemeli a szédertálat, rámutat a kettétört maceszra, és elmondja: ״Ilyen volt a nyomorúság kenyere, ezt ették őseink Egyip-A mai napon a világon mindenütt zsidók milliói ünnepük meg Peszáchot, és vesznek részt az ősi rítus szerint a széderestén. Az est ״forgatókönyvét” mindenki azon a nyelven olvassa, amelyet ért. A széder lényege az elbeszélés, a hagyomány továbbadása: az egyiptomi kivonulás, a rabszolgasorból való szabadulás története, a zsidó nép nemzetté válását, a Tóra elfogadását megelőző események elmondása. A széder két főpillére a jelképek felvonultatása és az események előírásos sorozata, amely a szimbólumokat az elbeszélés különböző mozzanataival ötvözi. Ezt az alábbi tizenöt pontban foglalja össze az est forgatókönyvének, a Hágádána/c ismeretlen szerkesztője: Kádés, Urchác, Kárpász, Jáchác, Mágid, Rochco, Mojci, Máco, Morojr, Kojréch, Sulchon ojréch, Cofun, Bérách, Hálél-Nirco. A szédertálon az est jelképei szerepelnek. Három pászka a zsidó nép három rétegét, a kohánitákat, lévitákat és Jiszráélt, az egyszerű zsidókat jelzi. Egy keménytojás a Szentély idejében szokásos Chágigo áldozatra emlékeztet. Ezzel átellenben foglal helyet a zrojá, a sült csirkenyak, a Peszách-bárányál- dozat szimbóluma. Ott van még a kárpász (főtt krumpli vagy egy hagyma), valamint a morojr és a cházeresz -a kétféle keserű gyökér, rendszerint reszelt torma és fejes saláta - mega chárojszesz, a gyümölcspépbői készült keverék, amely az egyiptomi
