Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)

1995-02-03 / 29. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. FEBRUÁR 3., PÉNTEK Megakadályozott alkotmányellenesség Megbukott a földrendező és földkiadó bi­zottságok működéséről szóló törvényter­vezet, melyet Bogárdi Zoltán MDF-es képviselő indítványára szerda este soron kívül tárgyalt az Országgyűlés alkotmá­nyügyi bizottsága — adta hírül az MDF- frakció sajtóirodája. A bizottság egyhan­gúlag igazolta a képviselő azon aggálya­it, miszerint a mezőgazdasági bizottság egyes, a kormány által is támogatott mó­dosító indítványai alkotmányellenesek. A törvényjavaslat tárgyalását elhalasztot­ták és szakértők bevonását határozták el. Bogárdi Zoltán kérdésünkre elmondta: felszólalt a mezőgazdasági bizottság előtt és a parlament plenáris ülésén is, ám észrevételei nem nyertek meghallga­tást. — Ekkor határoztam úgy, hogy az al­kotmányügyi bizottsághoz fordulok — hangsúlyozta —, mivel a törvény a ma­gyar jogban mindeddig ismeretlen fogal­makat használ: a földhasznosító közössé­get és a birtokilletőséget. Egyúttal érde­kes helyzetet kreál, ugyanis a földhaszno­sító közösségbe történő belépéssel — kényszerpályán ugyan — létrejönne a birtokilletőség is. Ez utóbbi olyan közös tulajdoni forma, melyet leginkább a je­lenlegi termelőszövetkezeti földtulajdon­hoz lehetne hasonlítani. A legkomolyabb jogi akadály ezzel kapcsolatban az — mutatott rá Bogárdi Zoltán —, hogy a törvénytervezet sze­rint többségi szavazással lehetne va­gyont bevinni a földhasznosító közösség­be. Például öt ember megszavazhatná, hogy másik négy belépjen. Ilyen helyzet nem teremtődhet egy jogállamban, ez a magyar jogrendbe beilleszthetetlen. A törvényjavaslatban egyébként szerepel az is, hogy a földkiadó bizottság által visz- szakapott földjével belép a földhasznosí­tó közösségbe, elveszíti jogát az adott földre, s csak részaránytuíajdont kaphat a földhasznosító közösség által birtokolt területből. T. Á. Szétolvad a dollártartalék? Nem stabil a kormányzat Az országnak gyakorlati­lag nincs pénzügyminisz­tere, nem áll senki a Ma­gyar Nemzeti Bank élén, a privatizációs folyama­tok pedig átértékelésre szorulnak. Mindez arra utal, hogy instabil a kor­mányzat — jelentette ki Ferenci Csaba alelnök az MDF székházában teg­nap megtartott sajtótájé­koztatón. Értékelése sze­rint mindez rossz üzenet a világnak, amely elbi­zonytalanítja, elriasztja a külföldi tőkét, ilyen tekin­tetben pedig felvetődik mindkét koalíciós partner felelőssége. A politikus úgy látja, az elmúlt hóna­pok során az SZDSZ nem tudta megvalósítani saját érdekeit, s ez vezetett a belső konfliktushoz. Meg­említette, az Antall-kor- mányzat idején 7 milliárd dollárnyi tartalék jött ösz- sze, amely most átmeneti­leg segíthet, de félő, hogy ez az összeg szétol­vad. A lényeg az, hogy az 1993 közepétől növe­kedést felmutató gazdasá­got nem lenne szabad megszorító intézkedések­kel visszafogni. Csáti György ország- gyűlési képviselő külpoli­tikai témákat elemezve fi­gyelmeztetett arra, hogy Vladimír Meőiar szlovák kormányfő legutóbbi bu­dapesti látogatása alkal­mával olyan elképzelések­ről igyekezett meggyőzni magyar tárgyaló feleit, amelyek szöges ellentét­ben állnak a szlovák par­lament döntéseivel. Ket­tősség látszik meghúzód­ni a román belpolitikában is, ahol mind erőteljesebb és veszélyesebb támadá­sok érik az RMDSZ-t. Csóti szerint mindez meg­kérdőjelezi a kilátásba he­lyezett alapszerződések aláírását, s azt nem is len­ne szabad megtenni mind­addig, amíg a dokumentu­mokban nem érvényesül­nek kellőképpen a hatá­ron túli magyar legitim szervezetek elvárásai. S. P. Kényelmesebben utazhatunk Tegnap indult próbaútra az egyik Ikarus 435-ös abból a ti­zenhatból, amelyet a megye nyert el az autóbusz-rekonstruk­ciós program keretében. A legkorszerűbb fékberendezések­kel ellátott és kényelmes utasterű buszokból Szigethalom egyelőre kettőt kapott A képünkön lévő busz Tököl és Cse­pel között közlekedik a jövőben Erdó'si Ágnes felvétele Megköszönte Százhalombatta a gyilkos elfogását (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követte Kun János, a Mól Rt. Dunai Finomítójá­nak igazgatója, aki — a la­punkban is ismertetett bűn­ügyben — a kiemelkedő nyomozói, illetve felderítői szerepet játszó rendőrségi munkatársaknak adott át er­kölcsi és pénzbeli elisme­rést. Dr. Király László alez­redes, dr. Bányai András alezredes és dr. Pálfy József alezredes vehette át a jutal­mat. Hasonlóan nagy taps köszöntötte Pintér Mihály pilisi polgármestert, aki a rendőrség munkáját segítve fogta el az iratait eltulajdoní­tó tolvajokat. Pintér Mihály dísztőrt kapott elismerésként. Vezér Mihály, Százha­lombatta polgármestere ju­talommal fejezte ki a helyi önkormányzat és a város la­kóinak köszönetét a me­gyei rendőröknek azért, mert a lapunkból is ismert­té vált módon, gyorsan s eredményesen jártak el a többszörös leánygyilkos fel­derítésében. A polgármes­ter, miután átadta 10 rendőr­tisztnek a megérdemelt elis­merést hangsúlyozta: Száz­halombatta egész lakossága köszöni azt az érdemi mun­kát, amelynek eredménye­képpen a megyei rendőrök megszabadították a környé­ket a lidércnyomástól. Mailár Éva Agrárfórum Gödöllőn t Néma felállással adóztak Petrasovits Imre professzor em­lékének szerdán a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az Agrárutunk című előadássorozat résztve­vői. Az intézmény napok­ban elhunyt korábbi rektora az egyik létrehozója volt az Agrár Nemzetközi Kapcsola­tok Alapítványnak, amely a fenti programot is szervezte. A vendégelőadó, Romány Pál, egykori mezőgazdasági miniszter annak összefogla­lására is vállalkozott, hogy milyen politikai mozgáste­ret szabott az agrártermelés­nek az egypártrendszer. Több évtizedes tapasztala­tai alapján megállapította, hogy az ágazat iránti bizal­matlanság napjainkig vissza­köszön. Az 1945-ös földre­form, a szövetkezetesítés és az 1990-es évekbeli tulaj­donviszony-átrendezés is tő­kehiányos helyzetben való­sult meg. Kocsis Károly rektor kér­désére — miért szorgalmaz­ta Gödöllő agrárközponttá fejlesztését, melynek révén itt a legerősebb ma a hazai mezőgazdasági felsőoktatás — kifejtette, hogy az alapo­kat Darányi Ignác teremtet­te meg kutatóintézetek idete­lepítésével. Meggyőződése szerint, ha egy településen található több műhely, ak­kor a tudás jobban értékesül­het, s természetesen ez költ­ségmegtakarítással is jár. B. G. Orvoslátogatókat keres az EGIS Ne sózzuk a vevőre, amink van! Ha nem is közvetlenül, de bizonyos áttétellel az utóbbi években az egészségügyben beindult változá­sok kísérőjelensége, hogy a hazai gyógyszergyártók megpróbálnak új módszerekkel, s formában is köze­ledni a felhasználókhoz. Természe­tesen az előállítók ilyen szándékait számtalan jogi rendelkezés szabá­lyozza. Hétköznapi nyelvre lefordít­va talán ezt dr. Mueller Otmár, az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyógyszer­információs osztályának vezetője fo­galmazta meg legközérthetőbben, amikor azt mondta: úgy kell a gyógyszereket eladni, hogy ne sóz­zuk rá a vevőre azt, amink van! Orvoslátogatókat keres az EGIS Gyógyszergyár. Mint azt dr. Muel­ler Otmártól megtudtuk: nemcsak náluk, de szinte valamennyi, a ha­zai piacon részt vevő gyártó alkal­maz az utóbbi években ilyen dolgo­zókat. Az EGIS esetében talán any- nyiban fajsúlyosabb ez a munkakör, mert ez a cég a legnagyobb forgal­mazó a hazai piacon, ahol — éves 8,5 milliárd forintot elérő teljesítmé­nyével — mintegy 13-15 százalék­ban van jelen. Mit csinál az orvoslátogató? — kérdeztük a szakembert. Dr. Muel­ler Otmár annak érdekében, hogy a széles körű nyilvánosság számára is ismertté váljon ez a mai piacgazda­ságban nélkülözhetetlen tevékeny­ség, nem titkolta el: a gyógyszer- gyártó cégek számára az elsőrendű, hogy fogyjon a termék. — Kik a fogyasztók? — teszi fel magának a kérdést az osztályvezető. — Nos, a beteg és az orvos. Szigorú jogszabályok rendelkeznek arról, ki­ket szólíthatnak meg, s milyen termé­kekkel a gyógyszergyártól. Eszerint: a vényköteles készítményeket nem etikus a betegeknek reklámozni. Ugyanakkor a szabad forgalmazású gyógyszerek, készítmények esetében is vannak eltérések, ami a széles körű ismertetésüket illeti. Hiszen azok a szerek, melyeknek esetleges káros hatásai még nem ismertek, al­kalmasabbak a szakemberek tájékoz­tatására. Az orvosoknak kell megadni elsősorban a választhatóság szabad­ságát. Itt lép(het) közbe az orvoslátoga­tó. Ő ugyanis az a személy, aki rend­szeresen felkeresi a szakembereket, s tájékoztatja őket egy-egy új gyógy­szer megjelenéséről, egy már ismert készítmény új formátumú, illetve más hatást kiváltó adagolásáról, vagy ugyanannak a készítménynek új formában (például a korábban na­ponta többször szedhető folyékony szer helyett egy napi egyszeri adago­lással ajánlott tablettaformában) tör­ténő megjelentetéséről. — Jelen esetben az a kérdés: első­sorban szakmai vagy üzleti megfon­tolás vezérelje-e az orvoslátogatót, amikor a fenti ügy érdekében felkere­si a kollégát — mondotta az osztály- vezető. — Leegyszerűsítve azt mond­hatjuk, hogy az előbbiek tevékenysé­gében 50-50 százalékot tesz ki a ta­nácsadó, felvilágosító, ismertető jel­leg, illetve az eladást ösztönző szán­dék. — Sokak számára talán kevéssé meggyőző az az üzleti felfogás, melyben egy 50 százalékos hatékony­sággal dolgozó orvoslátogató is ele­gendő hasznot hoz a gyártónak — so­rolja az érveket az osztályvezető. — Nos, alapvető kiindulópont az előállí­tók részéről az a szándék, hogy ter­mékeikkel megismertessék a felhasz­nálókat. Bizonyított tény, hogy egy- egy új készítmény bevezetése mind­össze egy esztendeig tartó orvosláto­gató munkával országosan is elérhe­tő. Ami pedig az ügy üzleti részét il­leti: ma ez a leghatékonyabb marke­tingmódszer arra, hogy a gyártó ajánlja, s a vevő vásárlói szokásai közé iktassa termékét. A fentiek indították arra az EGIS-t, hogy az idén tovább bővítse orvoslá­togatói hálózatát. Azt szeretnék elérni ezzel, hogy szakembereik eljussanak az ország minden pontjára, sőt az or­vosok mellet a klinikákat és a gyógy­szergyárakat is folyamatosan tájékoz­tassák készítményeikről. (mé) Lesz-e rendszerváltozás Alsónémediben? Ország-világ láthatta a tévében, s lapunk is be­számolt arról, hogy Alsónémediben földfoglalá­son gondolkoznak a gazdák. Azt kell monda­nom, hogy tökéletesen igazuk van, s ha meg me­rik tenni, hát foglalják vissza az ősi földet, és erő­sen nézzenek szembe azzal, aki azt állítja: az a terület nem az övék. Magyarországon klikkek és csoportok el tudnak foglalni Magyar Televíziót és Magyar Rádiót, klikkek és csoportok banko­kat magukévá tenni, klikkek és csoportok egyko­ri nagyvállalatokat tudtak privatizálni, csak ér­dekes módon a magyar paraszt — aki végül is év­századokon át a hatalom mostohagyermeke volt — eszi most is e mostohaság keserű kenyerét. Nem egy alkalommal beszámoltunk róla, hogy a termelőszövetkezeti vezetők, a „zöldbárók” jog­szerűen bár, de erkölcsileg teljesen elfogadhatat­lan módon privatizáltak téeszeket és téeszüzletré- szeket, kihasználták volt hatalmukat, jelenlegi tájékozottságukat, s az említett hatalomból szár­mazó gazdagságukat. Csak azt tudom üzenni az alsónémedi gazdáknak, hogy határozottan tartsa­nak ki álláspontjuk mellett, és szerezzék vissza azt, ami őseiké volt, a némedi határt. Tökélete­sen igazuk van abban, amit transzparenseiken is hirdettek, vagyis, hogy nem kell nekik a munka­nélküli-segély, ők a saját földjeiket kívánják megművelni. Amennyiben ez nem sikerül, úgy tu­domásul kell venniük: semminemű rendszervál­tozás nem volt Magyarországon, ugyanazok kí­vánnak fölöttük uralkodni, ugyanazok akarják őket bérmunkásokká tenni, akik negyven eszten­dőn át a szocializmus évtizedeiben uralkodtak raj‘"k- (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents