Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)

1995-02-02 / 28. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Törvényt sértő miniszter Kulturális diktatúra Jelenleg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban nem szakemberek, nem hozzáértű személyek dolgoznak, Fodor Gábor dilettantizmusa pedig egyenesen példátlan a magyarországi kultuszminiszterek sorában, beleértve a kommunista rezsim embereit is —jelentette ki tegnapi saj­tótájékoztatóján Fekete György, a Magyar Demokrata Fó­rum országos elnökségének tagja, országgyűlési képviselő. Mint mondta, kezd végze­tesen elválni egymástól az elmélet és a gyakorlat, ami annak köszönhető, hogy a minisztérium munkatársai teljes mértékben sztálinista módszerekkel dolgoznak. A kulturális diktatúra leglátvá­nyosabb akciójaként emlí­tette a nemzeti intézmények elleni támadássorozatot, a hatalmas méretű politikai tisztogatást. Leszögezte to­vábbá, hogy Fodor Gábor az utóbbi időben néhány ügyben konzekvensen nem mond igazat még a minisz­terelnöknek és a parlament­nek sem. Ilyen eset volt pél­dául Fekete György szerint, amikor a miniszter magá­hoz rendelte a Nemzeti Színház igazgatóját, és ulti­mátumot adott neki, misze­rint a következő évadtól már más vezetést akar látni az intézmény élén. Szintén ködösített Fodor Gábor a miniszteri rezidenciára köl­tött pénzzel kapcsolatban. Egyenesen törvénysértő­nek nevezte a képviselő Ke­serű Katalinnak, a Műcsar­nok igazgatónőjének elbo­csátását. A lépést a mai na­pig nem indokolták meg, utólag kreálnak érveket, utó­lag írják az indoklást, ezért ezt az intézkedést minden­képpen vissza kell vonni, hi­szen teljesen abszurd és tör­vénytelen. Furcsának tartot­ta továbbá, hogy most ép­pen azok állítanak fel műve­lődéspolitikai főosztályt, akik az elmúlt években a leghangosabban tiltakoztak, ha valaki véletlenül kiejtette a száján a művelődéspoliti­ka vagy kultúrpolitika szava­kat. Hangsúlyozta, hogy az új államháztartási törvény újabb komoly támadás lesz a nemzeti intézmények el­len, ezért ha ezeket nem vé­dik meg törvényekkel, ak­kor elsöpri őket az a kultúr- mocsok, ami már tíz éve tá­madja az országot és a ma­gyar kultúrát. Végezetül Fekete György leszögezte: megkezdődött a minisztérium részéről az au­tonóm intézmények műkö­désébe történő beavatkozás, eluralkodott az otromba stí­lus. Fodor Gábor azonban nem egyedül dolgozik, ott áll mögötte a Mérleg utca, amelynek segítségével vég­rehajtotta a szellemi műhe­lyek totális elfoglalását saját embereik számára. F. R. Százharmincmillióval tartoznak a fogyasztók Nem irigylik a díjbeszedőt Az Elektromos Mű­vek Részvénytársa­ság Dél-budai Üzemigazgatósága mintegy 120 milliós beruhá­zása készült el, amikor a na­pokban ünnepélyes külsősé­gek közepette átadták ren­deltetésének az érdi kiren­deltség felújított épületét. Az esemény jelentőségét mutatta az ezen megjelent vendégek személye, akik között ott volt Harmat Béla Érd, Spéth Géza Diósd, Roz- bora Andor Tárnok, Kum­mer János Béla Sóskút és Tátrovics Benedek Pusztazá- mor polgármestere is. — A régi, többször toldo- zott-foldozott épületben to­vább már nem végezhették embereink a munkát. Az utolsó cseppet a pohárban a díjbeszedéssel kapcsolatos összes teendő átvétele jelen­tette, ezután már nem lehe­tett tovább halogatni a szá­munkra komoly feladatot je­lentő beruházást — tájékoz­tatott Bajor Péter üzletigaz­gató. — Mostantól kezdve viszont kultúrált körülmé­nyek között dolgozhatunk, fogadhatjuk ügyfeleinket, akik Érd és Százhalombat­ta, továbbá Diósd, Sóskút, Pusztazámor, Tárnok fo­gyasztói. — Az Elektromos Művek Rt. tevékenységének egyik sarkalatos pontja a díjbesze­dés. — Már 1993 őszétől fog­lalkoztat minket is a fo­gyasztás leolvasásának, a számlakészítésnek és a be­hajtásnak hármas, cseppet sem irigylésre méltó felada­ta, ami az 1994-es esztendő legnehezebb tevékenységi körét jelentette számunkra — folytatta az üzletigazga­tó. — Területünkön jelenleg még mindig 130 millió fo­rintnyi a behajtásra váró kinnlevőség, ami — bár­mily furcsa — javuló ten­denciát mutat, s jobb az Elektromos Művek Rt. egész területét jellemző át­lagnál. A fizetési morál javu­lása örvendetes, bár ezekkel az összegekkel sem tudjuk finanszírozni a hálózat kar­bantartását, illetve fejleszté­sét. Ezért csak az rt. privati­zációja hozhat érdemi meg­oldást anyagi gondjainkra. Ha már a pénz került is­mét szóba, Bajor Péter azt is elmondta, hogy a Dél-budai Üzemigazgatóság területén, a XXII. kerületben német és belga beruházók Budapark néven egy olyan létesít­mény megépítését tervezik a közeljövőben, amelyben bevásárlóközpont, iroda- és művelődési ház is helyet kap majd a beruházás kereté­ben. — A jövő év tavaszán el­sőként a bevásárlóközpon­tot vehetik majd birtokba a körzet lakói — mondta. — Nekünk fel kell készülnünk az épületkomplexum 19 megawattos energiaigényé­nek kielégítésére. A Nö­vény utcában az év végére elkészülő, rózsakerti alállo- más 800 millió forintba ke­rül, amiből 500 milliót a he­lyi önkormányzat magára vállal. (k) Az IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. (Iklad) németnyelv-ismerettel rendelkező munkatársat keres, anyagbeszerzői munkakörbe Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet Ecker Józsefnél, az IMI Kft. gazdálkodásvezetójénél. Telefon: (28)-330-440, (28)-310-775 (460-as mellék). Traktoros úttorlasz Alsónémediben Az alsónémediek csoportokba verődve tárgyalták a földárve­réssel kapcsolatos bonyodalmakat Talum Attila felvétele (Folytatás az 1. oldalról) — Nem túlzás ez egy ki­csit? — kockáztattam meg. — Egyáltalán nem — szö­gezte le Györgyövics Balázs. — Karfiolból például messze környéken nálunk terem a leg­több. De mi visszük fel a nagy­bani piacra az első burgonyát is. — Jöjjön ki egyszer a nagy­banira — szólt az időközben a csoporthoz csatlakozott György Balázs polgármester —, ugyanezekkel az arcokkal' fog találkozni. — Miért éppen mostanra időzítették a tüntetést? — kér­deztem a falu vezetőjét. — Ez nem tüntetés, hanem demonstráció, vagyis a szó ere­deti értelmében: bemutató. A némediek bemutatják, hogy müyen felszerelésük van an­nak a területnek a megművelé­séhez, ami egyelőre még nincs a birtokukban. De hogy a kér­désére, válaszoljak: éppen önöknél, a Pest Megyei Hírlap­ban jelent meg december 23-án egy hirdetés arról, hogy a tangazdaság bérbe akaija adni az áporkai réten lévő föld­területet annak, aki megveszi a rajta lévő tehéntelepet A né­mediek ezen igencsak felhábo­rodtak, ugyanis régóta kérjük ennek a területnek a rendelke­zésünkre bocsátását kárpótlási célra. ígéretet is kaptunk erre még az előző kormány idején. Az ígéretből azonban sürgeté­seink ellenére nem lett semmi. Pontosabban lett: az említett hirdetés... — Tiltakozásunkra — vette vissza a szót Györgyövics Ba­lázs — az ÁVÜ felfüggesztette a pályázatot, és megígérte az ügy kivizsgálását. A Földműve­lésügyi Minisztérium pedig feb­ruár 9-re egyeztető tárgyalásra hívta az érdekelt feleket. Ezt azonban csak részeredmény­nek tartjuk, ezért döntöttünk a demonstráció mellett. A későbbi sajtótájékoztató és a falugyűlés között — mind­kettőn a már leírt helyzetről tá­jékozódhattak a jelenlévők — végigsétáltam a kilométernyi traktorsor mellett. Mindenütt ugyanaz a kép fogadott, mint a polgármesteri hivatal előtt: a gazdák, a falubeliek csoportok­ba verődve tárgyalják az ese­ményeket. Ismét odaléptem az egyik társasághoz. — Valamennyi haszonjár­mű a némedieké? — kérdez­tem. — Valamennyi, sőt ez csak egy töredéke annak, amivel a földjeinket műveljük — vála­szolja az egyik gazda. — Tudja — magyarázta egy másik —, bennünket nem kényszerítettek téeszbe, mert tudták, hogy az nem bírná olyan mértékben biztosítani Budapest ellátását, mint a ma­gángazdák, illetve a szakszö­vetkezet, amelynek megalakítá­sával megelégedtek ott fenn... A főváros ellátását pedig nem merték kockáztatni... — S mit tesznek, ha ered­ménytelen lesz a 9-ei egyezte­tés? — fordítottam a beszélge­tésen. — Hogy mit? — kérdezett vissza. — Nagyon egyszerű. Kimegyünk szépen az igényelt területre, és elkezdjük meg­munkálni. Ha nem adják a föl­dünket, elfoglaljuk. Hardi Péter Törvényszerű Békési bukása (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyminiszter le­mondásával kapcsolatban Torgyán József hangsú­lyozta: annak törvényszerű­en be kellett következnie. A Békési László nevével fémjelzett program tulaj­donképpen nem létezik, hi­szen az általa képviselt gazdasági vonal már húsz évvel ezelőtt megbukott. A pártelnök emlékezte­tett, hogy Göncz Árpád ko­rábban helyeselte a köztár­sasági elnök közvetlen vá­lasztását. Ezért — mintegy Göncz Árpád kívánságá­nak eleget téve — átnyújt­ja neki pártja aláírásgyűjtő ívét: járuljon hozzá ő is a közvetlen választás érdeké­ben egy ezt célzó népszava­záshoz. (nádai) Felgyújtotta önmagát Tegnap a Parlament épüle­te előtt, a XVII. kapunál egy miskolci 30 év körüli férfi felgyújtotta önmagát. Indítékának okáról a rend­őrség illetékese lapzártáig nem tudott felvilágosítást adni. Szintén lapzártánk­kor az elkövető még élt, bár nagyon súlyos égési se­bekkel szállították kórház­ba. Hogyan lett a médiapolitika médiagazdaság? Már nem állt szándékomban, hogy ezen a hasábon a Pest Megyei Hírlap ügyével foglalkozzak, de kényte­len vagyok. Kénytelen, mert több szerkesztőségből is keresnek mostanában telefonon, s kérdik a kollégák, mi lesz az újsággal most, hogy adósságai rendezetle­nek, nincs kifizetve a nyomda, az MTI... Az engem fölhívó kollégákat meg szoktam kérdezni, vajon mi­ért gazdasági tönkremenetelről beszélnek, amikor egyértelmű, hogy a gazdasági tönkretétel egy politi­kai határozat értelmében zajlott le. Ők már arra sem emlékeznek, hogy a május 8-i választásokat kö­vetően milyen gyorsan határozott a Pest Megyei Ön- kormányzat MSZP-s hangadója, Erdélyi főjegyző ar­ról: el kell venni tőlünk a megye címerét. Elvették, holott azért még csak fizetniük se kellett. S a címert azon nyomban átadták egy akkor még nem is létező, csak tervezett újságnak, az amerikai VICO cég által kiadott Pest Megyei Híreknek. (Igen, MSZP-t emlí­tettem, méghozzá nem véletlenül, hiszen Erdélyi fő­jegyző az önkormányzati választásokon az MSZP lis­tavezetőjeként futott be mint önkormányzati képvi­selő.) Ugyanez a társaság különös módon nemcsak a címert játszotta át a Pest Megyei Híreknek, hanem a hirdetéseket is, no de tudjuk, a Hírlapkiadó Rt. ve­zérigazgatója és a címert végül is elvonó önkormány­zati bizottság vezetője egykoron kollégák voltak. A dolgok tehát összefüggnek, és ezek hátterében egyál­talán nem a gazdaság, hanem igenis a kőkemény po­litika áll. Kedves pályatársaink, az újságírók ezt nem tévesztették szem elől akkor, amikor a 129 rá­diósért lobogtatták kék szalagjaikat. Akkor tele száj­jal lármáztak arról, hogy mi mindent csinál a politi­ka, s a kormány miképpen telepszik rá a sajtóra. Itt, a Pest Megyei Hírlapnál 40-en kaptuk meg a felmon­dásunkat előre jelző levelet, és az igen tisztelt „szak­ma” gazdaságról beszél. Vegyük tudomásul, ez épp­úgy hazugság, mint ahogyan nem hazugság volt a rengeteg kék szalag, s engem ebben a helyzetben csak némiképp nyugtat meg, hogy ugyanezek a szala­gok értünk nem lobognak. De ezek a kékek ne is lo­bogjanak! (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents