Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

Jl PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK 3 A MUK nyilatkozata A Tőkés László ellen indított romániai sajtótámadások egyértelmű politikai célokat szolgálnak, és azzal is em­lékeztetnek a Ceausescu-korszak módszereire, hogy ed­dig nevük se volt magyarokat bérelnek föl a legnagyob­bak besározására. Temesvár hősének lejáratásával még védtelenebbé és megfélemlítettebbé kívánják tenni a Romániában élő magyarságot. Része ez a hadjárat annak a háborúnak, amely a magyarság értékeinek két­ségbe vonásáért, megsemmisítéséért folyik más orszá­gokban, így az anyaországban is. 1989—90-ben a magyar közszolgálati média műso­rai, mindenekelőtt a Panoráma riportjai megmentették Tókés László életét. Elvárjuk, hogy a mai magyarorszá­gi média — tájékoztatási kötelezettségének jegyében — lehetővé teszi, hogy Tőkés László ország-világ előtt megvédhesse a becsületét. Magyar Újságírók Közösségének ügyvezető elnöksége Új adórendelkezések Göncz Árpád a Parlamentben fogadta a diplomatákat Isten áldását Magyarországra Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke tegnap az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai és más nemzetközi képviseletek vezető­it, akik az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. A fogadáson részt vettek: Kovács László külügy­miniszter, Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke, a Külügyminisztérium politikai és közigazgatási államtitkára, valamint az Ország- gyűlés külügyi bizottságának alelnökei. Az idén január 15-ig kifize­tésre kerülő decemberi bé­rek még a múlt évi szabá­lyok szerint adóznak. Ott, ahol a 13. havi béreket ez ideig kifizetik, az a közal­kalmazottak esetében tava­lyi jövedelemnek számít. Á köztisztviselőknél azon­ban a 13. havi bér már az idei jövedelemhez adódik hozzá. Az adóelőlegeket is ennek megfelelően kell szá­mítani, vagyis egyes ese­tekben az új szja-törvény rendelkezéseit kell figye­lembe venni. A legnagyobb változás a személyi jövedelemadó te­rületén, hogy az eddigi adó­alapcsökkentő kedvezmé­nyek többsége az adóból le­vonható tétellé vált. Ugyan­akkor továbbra sem számít bevételnek a levont munka- vállalói járulék, a munka- vállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére fi­zetett tagdíj, valamint az önálló tevékenység hiányá­ban költségként el nem szá­molható kamarai tagdíj. Mentes az adó alól számos szociális juttatás, ha azt az állami szociális rendszer keretében kapja az adózó, és több esetben a karitatív, érdekvédelmi szervezetek­től, illetve a munkáltatótól kapott bizonyos támoga­tás, mint például a temeté­si segély. A munkáltatótól kapott étkezési hozzájáru­lás, amennyiben azt kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában kapja a dolgozó 1200 forintig, ha pedig meleg étkeztetésként kapja a juttatást a dolgozó, akkor 1600 forintig. Szin­tén nem kell adózni a lakás- vásárlásra nyújtott önkor­mányzati támogatás, lakás- építési kedvezmény, vala­mint az e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része után. Ez vonatkozik a válla­lati támogatásra is, a vétel­ár vagy az építési költség igazolt összegének 30 szá­zalékáig, de legfeljebb öt­évenként egy alkalommal 500 ezer forintig. Nem számít bevételnek a kifizető által állami és egyházi ünnephez, továbbá családi eseményhez kap­csolódóan adott ajándék, ha annak értéke nem halad­ja meg az 500 forintot. A másfajta hitelek esetében azonban, ha a nyújtott hitel kamata nem éri el a 20 szá­zalékot, akkor a kamatkü­lönbözet bevételnek számít. Új kedvezmény, hogy a munkáltató által az önkén­tes kölcsönös biztosító pénz­tárakba a dolgozó nevére befizetett összeg nyugdíj- pénztár esetén 50, egészség- pénztár esetén pedig 25 szá­zaléka, de együttesen legfel­jebb 100 ezer forint szintén levonható az adóból. A diplomatákat köszönt­ve a magyar államfő az el­múlt esztendőt áttekintve hangoztatta: 1994 fontos év volt Magyarország életé­ben. Több olyan esemény zajlott le, amely hosszabb tá­von hatással van az ország jövőjére. Az országgyűlési- képviselő-választásokon a polgárok hitet tettek a rend­szerváltás és a parlamenti demokrácia folyamatossága mellett. Ezzel kapcsolatban a köztársasági elnök hangsú­lyozta: Magyarország nap­ról napra közelebb kerül a politikai Európához, tevé­keny részese az európai in­tegrációs folyamatnak. Az Országgyűlés által el­fogadott költségvetés sze­rint ez évre 3 milliárd 695 millió forint támoga­tást kap harminchat ma­gyarországi egyház. A rendelkezésre álló ösz- szeget — kisebb módosí­tással — a korábbi parla­menti ciklusban elfoga­dott keretszámok alapján osztották el az egyházak között. A kapott pénzt a különböző vallási feleke­zetek alapintézményeik, közgyűjteményeik, iskolá­ik, valamint szociális léte­sítményeik működtetésé­re, felújítására fordíthat­ják. A legnagyobb össze­gű támogatást a történel­mi egyházak kapták. A magyar katolikus egyház 1 milliárd 277 millió 438 ezer forintot, a magyar re­formátus egyház pedig több mint 381 millió fo­Nagy előrelépés volt az önkormányzati válasz­tás, illetve a félezernyi nemzetiségi önkormány­zat létrejötte. E testületek remélhetően jól képvise­lik majd közösségük érde­keit, erősítik a hazánkban élő kisebbégek nemzeti identitását, és ezáltal kö­tődésüket Magyarország­hoz. A határokon túlra te­kintve a köztársasági el­nök meggyőződését fejez­te ki, hogy következetes, nyugodt párbeszéd ered­ményeként sikerül ki­egyensúlyozott, jó kapcso­latokat megalapozni, épí­rintot. Ez a két egyház va­lós számarányaihoz ké­pest kisebb támogatásban részesül, miután a két nagy történelmi egyház vezetői a magyarországi izraelita felekezet javára lemondtak támogatásuk egy részéről. Az Ország- gyűlés határozata értelmé­ben kis létszámú felekeze­tek átlagosan félmillió fo­rint körüli összeghez jut­nak hozzá. A támogatási keretösszegek felhaszná­lásáról a vallási közössé­geknek pontos kimuta­tást, elszámolást kell majd benyújtani a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium egyházi kap­csolatok főosztályára. Az elszámolásról az év vé­gén a minisztérium tájé­koztatja az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságát. Választási csalás? A Munkáspárt választási csa­lásra gyanakszik Kazáron, ahol a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Keresztény- demokrata Néppárt közös je­löltje győzött a december 11-ei önkormányzati válasz­táson a jelenlegi munkáspár­ti alpolgármesterrel szem­ben. Mint ismeretes, a Nóg- rád Megyei Bíróság — arra hivatkozva, hogy a választó- polgárok számánál több sza­vazatcédula került az urnák­ba — megsemmisítette a vá­lasztás eredményét, és a sza­vazás megismétlését rendel­te el. Thürmer Gyula tegna­pi sajtótájékoztatóján kije­lentette: nem zárható ki, hogy ilyen manipulációkra máshol is volt példa. Thür­mer elfogadhatatlannak tart­ja az MSZP vezetőinek hall­gatását az ügyben. teni szomszédainkal, és a kölcsönös bizalom légkö­rében megfelelően rendez­ni tudjuk a még nyitott kérdéseket, köztük a ki­sebbségek helyzetét. Az államfő utalt arra is, hogy az idén Magyaror­szág tölti be az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet soros el­nöki tisztét. Ez nagy lehe­tőség Magyarország szá­mára, hogy bizonyságot tegyen elkötelezettségéről az európai értékek és nor­mák iránt. E tisztségében Magyarország a lehető legtevékenyebben, de bár­miféle részrehajlás nélkül kíván majd eljárni. A köztársasági elnök megemlékezett két törté­nelmi jelentőségű évfordu­lóról is. Utalt arra, hogy az idén ünnepeljük az ENSZ megalakulásának 50. évfordulóját. Ugyan­csak az idén ünnepeljük a II. világháború befejezésé­Várhatóan még januárban a kormány elé kerül a média- törvény tervezete — tájékoz­tatta Török András, a művelő­dési tárca helyettes államtit­kára tegnap az MTI-t. Elmondta: jelenleg az Igaz­ságügyi Minisztériummal egyeztetnek. Az igazságügyi nek 50. évfordulóját. Ez jó alkalom arra, hogy az öreg kontinens megmutas­sa a világnak: Európa már túllépett azon, hogy ideo­lógiai blokkokban gondol­kozzék. Az új közös hori­zont az egységes, de sok­színű Európai Unió. Az európai országok versen­gése nem zárja ki, hanem feltételezi együttműködé­süket. Ami pedig szűkebb régiónkat illeti, a közép­európai államok euro-at- lanti integrációjának nincs alternatívája. Integ­rációjuk terheit vállania kell valamennyi érintett­nek — hangoztatta a ma­gyar államfő, a diploma­ták segítségét kérve az in­tenzív kapcsolatépítéshez. A diplomáciai testület nevében a Szentszék kép­viselője, Angelo Acerbi nuncius válaszolt a köztár­sasági elnök jókívánságai­ra, Isten áldását kérve Ma­gyarországra. tárca több módosító észrevé­telt is tett — jegyezte meg a helyettes államtitkár. A tör­vénytervezetet így valószínű­leg január 17-én terjesztik a közigazgatási államtitkári ér­tekezlet elé, a kormány pedig legkorábban január 26-án tár­gyalja majd. A tizenharmadik napja áll ostrom alatt Buda­pest. A folytogatott város a vég óráit éli. A külső ke­rületek már feladták, az öl­döklő csata már a belváro­sért folyik. Mindenkit pá­nik és rémület fog el. Ta­lán az egyetlen, aki e rette­netben nem veszíti el fejét, egy robusztus szellem: Szabó Dezső. Ott ül az egyik körúti bérház II. emeletén és az életein dol­gozik. Életeim című hatal­mas, összegző alkotásán. Nem tehet másként, dol­goznia kell, s milyen igaza van: akinek egy élet ada­tott, s eközben ezret él, an­nak számára nem lehet megállás. Az ostrom ideje alatt ez a nap az első, hogy hagyja magát lepa­rancsolni az óvóhelyre. Amikor kora délután fá­A fajvédő' radtan-törődötten feltámo­lyog a belső udvarra, amit elsőként megpillant, azok az óriási hópelyhek, ame­lyek kilőtt lakásának abla­kából szállnak alá: a kéz­irat lapjai. Azon a napon ért véget életeivel együtt egyetlen és megismételhe­tetlen élete is. Az egyik legnagyobb ha­tású közíró, kora egyik leg­nagyobb nemzeti gondol­kodója volt, a szó pozitív értelmébe vett magyar faj­védő. Tanítása szerint a ma-, gyarságnak egyformán tra­gédiája a liberalizmus, a kapitalizmus, és a szocia­lizmus, amelyekre — mint vallotta — e faj alkatánál fogva alkalmatlan. Gyönyörűen írt, műveit ötlet és képgazdaság jel­lemzi, vitatkozó cikkeiben a gúny határtalan nyelvi asszociációkra késztette. Fő műve, Az elsodort falu című regénye, amelyben azt bizonygatja: a magyar népet a magyar faj urai ki­szolgáltatták a szellemisé­gétől idegen zsidó és né­met kizsákmányolásnak. Úgy vélte, a magyar társa­dalom vezető erejévé a pa­rasztból kinevelt új közép- osztályt kell megtenni. TT'zemyi teljes életet élt, Ej s ezek által számos alakban még ma is közöt­tünk van. Sok az ellensé­ge, sokak számára patás- ördög képében jelenik meg. Mi ötven év múltán is kitartóan keressük a ba­rátságát. Paizs Tibor Címeres elképzelés A nagykőrösiek, mint a megye más településein élők, tudják — ha olvassák lapunkat —, hogy városuk, községük címerét a Pest Megyei Hírlap miképpen alkalmazza. Tudják, hogy ha váro­suk, községük címere egy-egy cikk előtt megjele­nik, akkor ránézésre fölismerik, e sorok egészen szűkén vett hazájával foglalkoznak. A települé­sek címereit ily módon azért alkalmazzuk, hogy ezek a fontos jelképek ismertté váljanak, már- csak azért is, mert többségük kifejezetten szép, s miért lenne az ártalmas, ha egy megye lakossá­ga megismeri azokat. Most persze nem akarok említést tenni arról az ügyről, amelynek követ­keztében lapunktól megvonták Pest megye címe­rének használati jogát, de az előbb leírtak alap­ján még ennek is volt haszna. Amikor Pest-Pi- lis-Solt-Kiskun vármegye címerét kezdtük alkal­mazni fejlécünkben, sokan felhívtak telefonon azzal, hogy be kell látni, ez a Pest megyei címer­nél régebbi, nekik sokkal jobban tetszik, s ko­rábban ezt nem is ismerték. Sajnálatos azon­ban, hogy ezt az ügyet nem szolgálják úgy, mint mi a Pest Megyei Hírlapnál. Bizonyításul min­denhol közlöm azt a levelet, amelyet január 4-én kaptunk Nagykőrösről: „Tájékoztatom, hogy Nagykőrös város címerének a Pest Megyei Hírlapban való megjelenésére irányuló ingyenes engedély 1994. december 31-én megszűnt. Ameny- nyiben a címert a továbbiakban is szeretné meg­jelentetni, úgy írásbeli kérelmet előterjeszteni szíveskedjen. Szívélyes üdvözlettel: Kosa István polgármester.” Természetesen a polgármester úrhoz írásbeli kérelmet benyújtani nem áll szán­dékunkban, csupán tudatjuk Nagykőrös lakossá­gával, hogy a későbbiekben milyen okokból kifo­lyólag hiányolhatják címerüket a Pest Megyei Hírlapban. A polgármester úrnak tiszta szívből kívánjuk, hogy jól sáfárkodjon Nagykőrös címe­rével, de mi ebben a sáfárkodásban nem tudunk társai lenni. (Vödrös) a Állami támogatás az egyházaknak Hamarosan a kormány előtt a médiatörvény-tervezet

Next

/
Thumbnails
Contents