Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK Akit igazolt Nehéz Kultúrostrom, az idő évek avagy: légy piszok Makkai János írása következnek Isten kardján (12. oldal) (5. oldal) (8. oldal) • • Otven éve hunyt el Ötven éve, 1945. január 5-én hunyt el Szabó Dezső, a XX. század egyik leghatásosabb magyar prózaírója. Pályája hatalmas ív Kolozsvár (itt született 1879. június 10-én) és Budapest között — az elorzott magyar kultúrközpont és a világháború szagatta, de mégis létező főváros között, ahol éhhalál végzett vele. Az ötven éve halott Szabó Dezsőre emlékeztető írások a 3. és 8. oldalon találhatók. Mellékelt képünk Szervátiusz Tibor nemrég Budán felállított Szabó Dezső-szobrát ábrázolja még a szobrászművész műhelyében. Vimola Károly felvétele Nem lehet mindent a vevőre hárítani Az energiaárak emelkedése hat az élelmiszerek árára is, hiszen megnövekednek az előállítási költségek. Milyen mértékű költségnövekedéssel kell számolniuk, s hogyan befolyásolja ez az árakat? — erre a kérdésre kerestünk választ néhány vállalatnál, amelyek alapvető élelmiszereinket állítják elő. — A villamos energia 21, a földgáz kilenc százalékkal emelkedik átlagosan — mondta Furulyás János, a Vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke. — Gyártási költségeink nem emelkednek ilyen nagy mértékben, de mindenféleképpen meg kell emelnünk a termelői árat 20-25 százalékkal. A Galgatej a múlt évben egy liter 3,6 százalékos zsírtartalmú tejért 25 forintot fizetett, s ehhez kapott egy forint ötven fillér támogatást. Idén ugyanekkora a támogatás, de csak akkor, ha 30 forintot fizetünk a tejért. Más kérdés, hogy a termelők 30 forint fölötti árat kérnek. A tejüzemek egymással versengve minél kedvezőbb árat ajánlanak. hallottam már 34 forintos felvásárlási árról is. Erre rájön még a literenkénti mintegy hatforintos feldolgozási költség. Mivel a támogatás nem emelkedett, így nincs más választásunk, mint hogy & fogyasztóra hárítsuk át a kü- lönbözetet. (Folytatás a 4. oldalon) Óriási lehetőség Beiktatták George Patakit New York Állam, az Egyesült Államok harmadik legnagyobb tagállama már korábban is fontolgatta saját képviselet megnyitását Budapesten. Most jó reményeink lehetnek arra, hogy ez a terv hamarosan megvalósul — mondta a 18 milliós amerikai állam új, magyar származású kormányzójának, George Patakinak beiktatásáról beszámolva László Balázs, New York-i magyar főkonzul. A főkonzullal az Amerika Hangja rádió készített interjút. László Balázs rámutatott: Magyarországnak nagy haszna lehet Pataki megválasztásából. E jelentős gazdasági és szellemi súlyú amerikai országrész — George Pataki révén —- közelebb kerülhet Magyarországhoz, mint a történelem során bármikor, és az új kormányzó szűkebb pátriája — gazdasági potenciljával — a jövőt illetően óriási lehetőségeket kínál a növekedőben lévő magyar gazdaság számára is. A magyar főkonzul szerint az új kormányzó erősen kötődik ősei szülőföldjéhez. Varrónőkre várnak A fővárosból ment Sóskútra Szabó Istvánná vállalkozó, hogy varróüzemet alakítson, álláslehetőséget kínálva néhány munka nélküli nőnek. A bedolgozói hálózatban működő munkahely még legalább 15 embert tudna alkalmazni Vimola Károly felvétele Hogy telel az őszi vetés? Az eddigi téli időjárási tapasztalatok és a hosszú távú meteorológiai előrejelzések egyaránt azt igazolják, hogy az idei téli időszak a sokéves átlaghoz képest enyhébb s csapadéksze- gényebb lesz. A gazdák aggódnak amiatt, mi lesz így az őszi vetésükkel. A meteorológus azonban bizakodik: ha nem jön tartós fagy — mondja —, akár hó nélkül is kibírja a vetemény. Bussay Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai osztályának tudományos munkatársa lapunk kérdésére adott válaszában összefüggésbe hozta az immár évek ótá, szezonról szezonra, az átlagos időjárástól eltérő hazai hőmérsékleti és csapadékviszonyokat. (Folytatás a 4. oldalon) Síszabadságon? Az vesse rájuk az első követ, akinek még meglepetést tudnak okozni. A jól végzett munka után fizetés és szabadság jár, ez alól senki sem lehet kivétel. A kormány feje sem, aki, a csak látszólag nehezen érthető modernizációs program szerves részeként, most síszabadságra ment. (A korszerű Nyugaton ilyentájt az szokott lenni.) Emiatt, miként ezt tegnapi számunkban megírtuk, elmarad ma a kormányülés. A polgár a hírt fegyelmezetten tudomásul veszi, hiszen ő is modernnek akar mutatkozni. Elhessegeti magától a sehova nem vezető gondolatot, miszerint szabadságra akkor szokás menni, amikor rendben állnak körülötte a dolgok. Márpedig, ha hinni lehet a miniszterelnöknek vagy a pénzügyminiszternek, akkor nálunk cudar világ van. Rosszabb, mint az előző kormány idején volt. Ők, ’90-es hivatalba lépésüket követően, évekig nem is mentek szabadságra, nem maradt el a kormányülés. Viszont nem voltak modernek. A polgár megnyugszik. De mennyi fizetett pihenőnap jár fél év után? Biztosan nem sok, pár nap. Nosza, hívjuk fel a miniszterelnöki hivatalt, biztosan készségesen megmondják. A vezető hivatalnokok — a hír szerint — szintén szabadságra mentek. (Nem telefonálunk). Kollektiven, talán egy helyre is utaztak. Szo- csiba? Csudákat, síszabadság van... Tényleg jól látszik a különbség. Az ország helyzete katasztrofálisnak van lefestve, amiből az élet- színvonal csökkenése következik, közben a parlament asztalán nincs elegendő kormánybeterjesztés, aminek oka lehet, hogy foghíjas a testület, és úgy egészében is átszervezés előtt áll a kormány, nincs elnöke a Magyar Nemzeti Banknak. A maradi Antall és hivatala nem mert volna szabadságra menni. Lám, politikája követői a múlt év tavaszán jégre is mentek. Hornék inkább a hóra. Csak egyszer kell a tetőre kapaszkodni, aztán kezdődhet a siklás, a lejtme- net. Azt viszont tényleg nem lehet tudni, hogy mit szól ehhez a koalíciós helyettes, Kuncze úr, aki a kosarazást jobban szereti. Németh Zsolt Frakciójavaslat címerügyben Állásfoglalás lapunkért Levelet juttatott el szerkesztőségünkbe Csurka Endre, Pest Megye Közgyűlésének képviselője. Ebben kifejti, hogy a képviselők közül nagyon sokan aggódnak lapunk sorsáért, s ezen aggodalmuknak hangot is adtak. Szorgalmazták, hogy a közgyűlés hozzon határozatot, amelyben tiltakozik a Hírlapkiadó Rt.-nek a Pest Megyei Hírlapot szüneteltető döntése ellen, s ezt juttassa el a Hírlapkiadó Rt.-hez. Ez a határozat megszületett. A megyei közgyűlés FKGP—MIÉP frakciója január 3-án ülést tartott, s ezen felhatalmazták Csurka Endrét, terjessze elő a következő közgyűlésen azt a határozati javaslatot, amely szerint a jövőben a megye címerét a Pest Megyei Hírlap fejlécében állandóan használhatja. Ha ezt a határozati javaslatot a közgyűlés elfogadja, ezzel módosítja az 1/1994. (I. 25.) PM számú rendeletet, amely lapunktól a címer használatának jogát megvonta. Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Magyar Demokrata Fórum ceglédi szervezete 1995. január 3-án tartott közgyűlése az alábbi nyilatkozatot fogadta el: Örömmel üdvözöljük, hogy a Pest Megyei Hírlap a továbbiakban is meg fog jelenni. Sajnálatosnak tartottuk volna, ha az objektív tájékoztatás eme szigete eltűnik a közéletből. Véleményünk szerint a lap megszüntetése esetén súlyos vereség érte volna a sajtószabadságot és a demokráciát Magyarországon. Megragadva az alkalmat, engedje meg, hogy szervezetünk nevében a lap összes munkatársának eredményekben gazdag, áldásos új esztendőt kívánjak. Csáky András elnök
