Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1995. JANUAR 4., SZERDA Még mindig az import vezet Külkereskedelmünk mérlege A külkereskedelmi áruforgalom vámstatisztikai egyenlege 3 milliárd 435 millió dolláros passzívu­mot mutatott múlt év november végén, amiből 2687 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. Az év első 11 hónapjában a magyar kivitel értéke elér­te a 9 milliárd 469 millió dollárt, míg a behozatal csaknem 13 milliárd dollárt tett ki. Az export az előző év azonos időszakához képest 17,8 százalék­kal, az import pedig 19,3 százalékkal növekedett — tájékoztatott az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium sajtóosztálya. Kivitelünk 73 százalé­ka a fejlett országokba irányult, és az előző évi­nél ez 5 százalékponttal magasabb részarány. Csökkent viszont az ex­portból a volt szocialista és a fejlődő országok ré­szesedése. Az előbbi 23 százalékot tett ki, míg az utóbbi országoké 4 száza­lék volt. Az export a fej­lett országokba 25 száza­lékkal, a volt szocialista országokba pedig közel 3 százalékkal haladta meg az előző évi mértéket. A fejlődő országokba vi­szont 11 százalékkal ke­vesebb magyar árut adtak el, mint 1993 első 11 hó­napjában. Az összes magyar im­port 70 százaléka a fej­lett országokból, 25 szá­zaléka a volt szocialista országokból, míg 5 száza­léka a fejlődő országok­ból származott. A behoza­tal növekedése a fejlett országokból elmaradt a kivitel növekedésének mértékétől, míg a többi országcsoport tekinteté­ben ez a mutatószám el­lenkező előjelű. Az Európai Unió orszá­gaiba a magyar kivitel 52 százaléka irányult, míg beszerzéseink 45 százalé­kának forrása e térség. Legnagyobb kereskedel­mi partnereink: Németor­szág, Ausztria, a volt szovjet köztársaságok, va­lamint Olaszország. Az összes export 77 százalékát az ipar, 23 szá­zalékát pedig az agrár- gazdaság adta. Minden ágazat kivitele — ha je­lentős eltérésekkel^ is, de —- emelkedett. Átlagon felüli volt az export növe­kedése a gép- és a köny- nyűiparban, átlag alatti vi­szont a mezőgazdaságban. Az aktív bérmunka ará­nya az összes exporton belül 23 százalékos volt, növekedési üteme pedig elérte a 35 százalékot. A legnagyobb mennyiségű bérmunkát a könnyűipar­ban végezték, míg a legdi­namikusabban a gépipar­ban, a kohászatban és az élelmiszer-gazdaságban nőtt ez a tevékenység. Kormánygaranciával Hitel gázra A bihari térség 41 települé­se gázellátásának megindí­tásához folyósít 1,2 milli­árd forint hitelt a Real­bank. A kölcsönszerző­dést, amely szerint a hitel visszafizetéséért a kor­mány garanciát vállal, Bé­kési László pénzügymi­niszter is aláírta. A nagy­szabású beruházás teljes költsége hárommilliárd fo­rint. A lakosság és az ön- kormányzatok pedig 420 millió forinttal járultak hozzá a munkákhoz, a Te­rületfejlesztési Alapból pe­dig 400 millió forintos tá­mogatást nyertek el. A fej­lesztés megvalósításához további lakossági befizeté­sekre és a Területfejleszté­si Alap újabb hozzájárulá­sára is számítanak. Az aszódi telepre szállítanak Hulladéklerakó Marcaliban Marcaliban üzembe helyez­ték a Dunántúl legnagyobb szigetelt, a környezetvédel­mi előírásoknak minden megfelelő hulladéktároló­ját. Megépítése a részben osztrák érdekeltségű Rum- pold-Hungária Kft. harma­dik ilyen jellegű magyaror­szági vállalkozása az eszter­gomi és a bicskei tároló után — amelyre a cég Mar­calival, valamint két szom­szédos községgel, Kéthely- lyel és Somogyvámossal — 1993 végén hozott lére egy közös kft.-t. Mostanra — 80 millió forintért — a beru­házás első üteme készült el, ami által 200 ezer köbméter hulladék elhelyezése vált le­hetővé. A lerakóhelyet igény szerinti ütemben to­vább bővítik, s a végleges — kétmillió köbméteres — befogadóképességgel 100- 150 ezer lakos háztartási hulladékának elhelyezését oldják meg mintegy 50 évre. Az üzemeltetők felveszik a kapcsolatot a környező te­lepülések önkormányzatá­val, hogy ismertessék velük a kft.-hez való csatlakozás feltételeit. A kommunális hulladék mellett ipari és ve­szélyes hulladék begyűjté­sét, átmeneti tárolását, illet­ve az aszódi telepre azok el­szállítását is vállalják. A tervek között szerepel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és az újrahasz­nosítás körének bővítése; ez utóbbi tevékenységre hosszú távú szerződéseket kötöttek hazai felhasználók­kal. A pozsonyi Slovnaft Rt. sikersorozata Az évszázad vállalkozása Az idén ünnepli megalaku­lásának századik évfordu­lóját Szlovákia második legnagyobb vállalata, a po­zsonyi Slovnaft Rt. Elődjé­nek alapjait még az Oszt­rák—Magyar Monarchiá­ban rakták le, időközben több jelentős átalakulást is megért, de az olajiparban kiharcolt vezető pozíció­ját Szlovákiában mindvé­gig megőrizte. A közel­múlt történetéhez tartozik már, hogy az 1989-es vál­tozások után besorolást nyert a vagyonjegyes pri­vatizáció első hullámába, a részvények 80 százaléká­val a Nemzeti Vagyonalap rendelkezik, a fennmaradt 20 százalékon 27 befekte­tési alap és több mint 50 ezer egyéni befektető osz­tozkodik. A pozsonyi mamutvál­lalat folyamatosan nyere­séges. 1991-ben 1,21 mil­liárd korona, két évre rá már 1,61 milliárd korona után adózott, a tavalyi esztendőt pedig várható­an a 3 milliárd koronát is meghaladó nyereséggel zárja. Össztermelésének a felét külföldön értékesí­tik, mindenekelőtt Cseh­országban, de jelentős mennyiségű termék kerül Magyarországra, Ausztri­ába, Svájcba és Németor­szágba is. A 740 hektárnyi terüle­tet elfoglaló cégnek a ’89-es változásokat meg­előző korszakban közel 10 ezer alkalmazottja volt, a szerkezeti átalakí­tások folytán ez négyezer­rel csökkent, viszont az ott dolgozók átlegbére jócskán meghaladja az or­szágos átlagot: már 1993 végén megközelítette a 8 ezer koionát. A nagyvállalat közgyű­lése a közelmúltban fo­gadta el azt a tervezetet, amely a nehézkőolaj-szár- mazékok további feldol­gozására, elsősorban a mi­nőségi benzin és gázolaj előállítására szolgál. A 2000-ig beszerelésre kerü­lő technológia az előze­tes számítások szerint 3,3 milliárd korona befekte­tést igényel. A cég törté­netének legnagyobb vál­lalkozását 1000 koronás egységáron kibocsátott részvényekből kívánják fedezni. (s. p.) Acélunk a világpiacon Jól hegeszthető, növelt szilárdságú, 5 százaléknál ala­csonyabb széntartalmú acélcsaládot fejlesztettek ki a Dunaferr Kutatóintézetnél. A Dunai Vasmű hajda­ni kutatási osztályának utódaként három éve lét­rehozott kutatóintézet tu­dományos vizsgálatainak nagy része van abban, hogy a Dunaferr korsze­rű, új termékekkel van je­len a világpiacon, hogy gyártmányai, gyártási struktúrája megfelel az európai szabványoknak, s hogy az elmúlt években jelentősen sikerült növel­nie a nagyobb hozzáadott értéket megtestesítő kohá­szati másod- és harmad­termékek arányát. A most soron levő kuta­tások célja a különféle anyagok hegeszthetőségé­nek vizsgálata, az acélfel­dolgozás területén ugyan­is mind nagyobb jelentő­sége van ennek a műsza­ki tulajdonságnak. Az in­tézményben programozot­tan, a vállalatcsoport stra­tégiájának alárendelve végzik a kutatásokat. A célfeladatokat saját költ­ségvetéssel rendelkező szakmai csoportok végzik. A vállalatcsoport ki­emelt feladatnak tartja a kutatóintézet folyamatos fejlesztését: tavaly a fém- tani részleget korszerűsí­tették, a közeljövőben pe­dig a hegesztéstechnikai és a mechanikai laborató­rium van soron. Új termékkel a piacon Laktózmentes tej Új termékekkel igyekszik az áremelések nyomán vár­ható átmeneti keresletcsök­kenést elkerülni a váci Naszálytej Kft. Fülöp Ár­pád, a napi 80 liter tejet feldolgozó üzem ügyveze­tő igazgatója elmondta, hogy megjelentek a piacon a hosszan eltartha­tó ultrapasztőrözött laktóz­mentes tejjel, amely a tej­cukorérzékenyek — hozzá­vetőleg kétmillió ember — számára is lehetővé te­szi ezentúl a rendszeres tejivást. A Magic Milk el­nevezésű dobozos tejből egyelőre napi 10 ezer liter­nyit szállítanak a kereske­delemnek. Hamarosan ké­szítenek majd laktózmen­tes gyümölcsjoghurtot is különböző ízesítésekben, továbbá kakaót és pudin­got. E termékeket a hazai szakemberek elgondolása alapján a Naszálytej né­met partnerének laboratóri­umában kísérletezik ki. Változtak az áfaszabályok Jó lehetőséget biztosít majd a magyar és ameri­kai cégek közvetlen üz­leti kapcsolatfelvételére is a január 12-én és 13-án Clevelandben megrendezendő, befekte­tési és kereskedelemfej­lesztési konferencia, amelynek célja a kö- zép-kelet-európai orszá­gok gazdasági átalakulá­sának és az amerikai be­fektetői tőke beáramlá­sának elősegítése. Megújul és jórészt meg­fiatalodik az idén a leg­nagyobb és legerősebb japán vállalatok vezér­kara. A csúcsvezetői tisztségeket érintő válto­zásoktól a vállalatok gazdasági teljesítmé­nyük látványos javulá­sát remélik a március 31-én véget érő 1994-es pénzügyi évben. Drasztikus intézkedése­ket tartalmazó, s 18 mil­liárd dolláros külföldi támogatást is feltétele­ző csomagtervvel kíván véget vetni a Mexikót több mint egy hónapja sújtó pénzügyi válság­nak Ernesto Zedillo ál­lamfő. Nem igényelhetnek vissza a lakásépítők Számos ponton változtak január 1-től az áfafizetés sza­bályai. A leglényegesebb közülük az adókulcs emelkedé­se, amelynek értelmében az eddigi 10 százalékos ked­vezményes kulcs 12 százalékra emelkedik a múlt évi pótköltségvetési törvény alapján. A kedvezményes kulcs köréből kikerül a távközlési szolgáltatás, vagyis ezentúl a szolgáltatás után 25 száza­lékos áfát kell fizetni. Ezen­kívül jelentősebb változás a kedvezményes körbe tarto­zó termékeknél nem tör­tént. Tehát 12 százalékkal adóznak majd azok, akik élelmiszerek és tartósítóipa­ri termékek, az egészség- ügyi cikkek, az energia, az orvosi segédeszközök, a könyvek és folyóiratok for­galmazásával foglalkoznak, mint ahogy ilyen mértékű általános forgalmi adót kell fizetniük a vendéglátás és kereskedelmi szálláshely­szolgáltatást nyújtóknak, a mezőgazdasággal foglalko­zóknak, valamint a kultúra, a verseny- és élsport megha­tározott területein működők­nek. Jelentősebb változás az adóalanyok számára az áfa­visszaigénylés rendszerének módosulása. Eszerint az adót általában csak azok igényelhetik vissza, akik­nek bevétele meghaladja az egymillió forintot, illetve a tárgyi eszközök beszerzése miatt az általuk visszaigé­nyelhető áfa összege megha­ladja a 100 ezer forintot. Visszaigénylésre a halmozó­dás figyelembevételével is lehetőségük van a megszű­nő cégeknek, valamint a kül­földi utasok áfa-visszaigény­lését végzőknek. Új lehető­ség az áfa-visszaigénylés különleges rendszerében a Vöröskeresztéhez hasonló tevékenységet végző szerve­zeteknek nyújtható visszaté­rítés, illetve az a különleges áfa-visszaigénylési lehető­ség, amelyet nemzetközi se­gélyek felhasználásával en­gedélyezhet az APEH. Az áfabevallás rendszere is átalakulóban van. Idén havi bevallásra azok kötele­zettek, akiknek tavaly az el­számolandó általános for­galmi adójuk nettó értéke pozitív előjelű volt, és meg­haladta az egymillió forin­tot. Ezalatt az adózóknak a negyedéves bevallás lehető­sége áll rendelkezésre. Bizo­nyos esetekben az APEH ezeknél az adózóknál is en­gedélyezheti a gyakoribb áfabevallást és -elszámo­lást, ha annak megalapozott indokai vannak. Ilyen in­dok lehet az például, ha va­laki nagy exportőr, illetve ha nulla kulcsos terméket forgalmaz. Kellemetlen előjelű válto­zás lehet többek számára, hogy megszűnik az apport­ként behozott importtermé­kek áfamentessége. Ugyan­akkor némileg bővül az ala­nyi adómentesség választá­sának lehetősége, hiszen az idei évtől egységesen egy­millió forintig vehető igény­be. Új elem az is, hogy a könyvtárak is bekerültek abba a körbe, akik választ­hatnak az adómentesség, il­letve az adózás között, hi­szen ez utóbbi gyakran ked­vezőbb lehet számukra. A lakásépítők áfa-vissza­igénylésének lehetősége megszűnt. Azok azonban, akik 1992 után kezdték meg az áfa-visszaigénylést, még az idén is igényelhet­nek vissza áfát, például az általuk vásárolt építőanya­gok után. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a visszaigénylést még 1995. január 1. előtt meg­kezdte az építkező, és ha még nem töltötte ki az enge­délyezett visszaigénylési ösz- szeg határát.

Next

/
Thumbnails
Contents