Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-30 / 25. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1995. JANUÁR 30.,' HÉTFŐ Korszerűsítette alapszabályát a KDNP Giczy György az új elnök (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelte a budapesti főpolgármesteri pozícióért indított polgári szövetség eredményét, és azt, hogy Latorcai János személyében a főváros első emberének majdnem sikerült egy kereszténydemokrata politikust megválasztani. Surján László beszédére Giczy György, aki akkor még alel- nök volt, úgy válaszolt, az országos választmány tétje a megújulás és az, hogy a KDNP ne legyen a nagy lehetőségek elmulasztásának a pártja. A kereszténydemokrácia ugyanis hazánkban sokszor került felszálló ágba, „repülni mégsem tudott”. Kiemelte, hogy az ön- kormányzati választások eredményei a helyi szervezetek munkáját és nem a központi vezetést dicsérik. Véleményem szerint a polgári szövetségbe a KDNP a budapesti főpolgármesteri kampány során került. Azt pedig nem tartja hihetőnek, hogy az MDF ezt a pozíciót ingyen adta volna át. Az első nap további részében az új alapszabályról döntöttek, majd a tanácskozás tegnap az elnök megválasztásával kezdődött. A választmány tagjai 211-189 arányban Giczy Györgynek szavazott bizalmat, Surján László ellenében. Mivel az új elnök kijelentette, hogy Latorcai Jánossal nem tudna együttműködni, a volt ipari miniszter erre visszalépett az ügyvezető elnöki címért indított szavazás előtt, így Füzessy Tibor 191 szavazatot kapott, míg Gáspár Miklós az egyetlen talpon maradt ellenfele 137-et. A szavazást követő sajtó- tájékoztatón Giczy György kijelentette, hogy pártja sorsdöntő pillanatokat élt át. Továbbra is jobbközép politikát fognak folytatni, de kiegyenlített és kiszámítható módon. Azokat az embereket is meg szeretné hódítani, akik eddig még távol maradtak a politikától, amit az országos választások szomorú tanulságának nevezett. Füzessy Tibor, az új ügyvezető elnök is kudarcnak értékelte a KDNP májusi eredményeit. Kifejtette, hogy az akkor elmaradt arculatváltást és megújulást most mindenképpen végre kell hajtani. Giczy György a polgári szövetségről ezután úgy nyilatkozott, hogy számára ennek célkitűzései elég homályosak. A Fidesz és az MDF között ugyanis megkezdődtek a tárgyalások, amelyből a KDNP-t eddig kihagyták. Ezért nehéznek tartja egy „már mozgó autóba a beszállást”. Konkrét állásfoglalást addig, amíg e tárgyalássorba nem kapcsolódhat be, nehéz kialakítani. Az erőt és figyelmet ehelyett ő egyelőre saját pártja megerősödésére kívánja fordítani. Füzessy Tibor is nagy hangsúlyt helyezett az önálló arculat megteremtésére, az eredményesebb sajtókapcsolatok kialakítására és a párt fiatalítására. Elmondása alapján az új alapszabály széles körű önállóságot adott a megyei szervezeteknek. A sajtótájékoztató végén Békési László pénzügyminiszter lemondását Giczy György úgy értékelte, hogy ezt a kormány rossz gazdaságpolitikájának következményeként kell értelmezni. Jezsó Ákos Gyomról levél Alulírottak, Gyömrő nagyközség polgárai tiltakozásunkat fejezzük ki az elmúlt napokban a román hivatalos körök által tett éles támadások miatt, mely a romániai magyarok törvényes szervezete — az RMDSZ — ellen irányul. Követeljük, hogy honfitársaink kapják meg az Európában elfogadott és a román külpolitikában oly sokat hangoztatott jogokat, melyekre a romániai magyarság már háromnegyed évszázada vár, melyekkel a mindenkori romániai politikai vezetés adós maradt. Követeljük, hogy az RMDSZ továbbra is rendelkezzen mindazokkal a jogokkal, melyek minden európai pártot megilletnek. Ezen jogait senki soha ne csorbíthassa! Meggyőződésünk, hogy a román propaganda támadása az RMDSZ ellen árt a magyar—román viszonynak és lehetetlenné az RMDSZ-ért teszi azt, hogy a Kárpát-medencében békés, európai körülmények alakuljanak ki. Kérjük országunk, fővárosunk és megyénk vezetését, tegyen meg mindent azért, hogy az RMDSZ legitim szervezet maradhasson Erdélyben. Forduljunk együtt az ENSZ-hez és az európai szervezetekhez a tudatos diszkrimináció, az RMDSZ betiltásának veszélye és a kisebbségi jogok megsértése miatt! Gyömrő, 1995. január 28. Garádi István polgármester A fenti levelet, melyhez már háromszázan csatlakoztak aláírásukkal, eljuttatják Göncz Árpádhoz, Horn Gyulához, Kovács Lászlóhoz, Schmidt Gézához, Demszky Gáborhoz, Pest megye polgár- mestereihez, s tájékoztatásul Tőkés László püspökhözMegalapozott magánosítást (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt fél év ugyanakkor bebizonyította, hogy mégis szükség van privatizációs miniszterre. A megalapozott magánosítást kell gyorsítani. A szocialista politikusok a működőtőke-bevonást hasonlóan fontosnak tartják. Békési László utódjául Medgyessy Péter és Kémé ne s Ernő személye kerül szóba, de erről a kormányfő még egyikükkel sem beszélt, mondván, hogy Siófokra készülve nem számolt a pénzügyi tárca vezetőjének lemondásával. VÉLEMÉNY Életünket életünk árán? Laptól a papírt elvenni any- nyi, mint élőlénytől a levegőt. Nos, ha nyolc oldal, hát nyolc oldal. Akkor rövi- debbre fogjuk mondandónkat. Pest megyére katasztrófa árnyéka borul: Léva alatt, Esztergomtól 50 km-nyire szlovák atomerőművet terveznek, szlovák összeszerelésben. Egy baleset Csemo- bil-kömyékké változtatná Budapestet, Pest megyét, sőt, Nógrád és Heves megyét is, de ha a szélirány általános voltát tekintjük, Bor- sod-Abaúj-Zemplént is. A beruházást az EBRD (Európai Fejlesztési Bank) finanszírozná, amelyhez a történelem fintoraként, most került Bőd Péter Ákos, hogy együtt és egyszemélyben képviselje Magyarországot és Szlovákiát. A megvalósulásnak azonban feltételei vannak: a szomszédos országok beleegyezése. Éspedig nemcsak a kormányoké: települési önkormányzatoké és polgári szervezeteké is. Ausztria már tiltakozik. Magyarország hallgat, holott: a légáramlást tekintve, bennünket nagyobb veszély fenyeget. Információk szerint a kormány elküldte jegyzékét a szlovák félhez, amelyben közli, hogy Magyarország meghallgatást kér. A közvélemény háta mögött szakértői testületet állítottak ösz- sze, s ez február 9-én összehív egy népgyűlésszerű meghallgatást, de a helyszínt titokban tartják. Más információk szerint ide csak szakértők lennének hivatalosak, mert „szakmai álláspontot” kell kialakítani. Véleményünk szerint nincs szó szakmai kérdésekről. Arról van szó, hogy nem engedhetjük meg egy új Csernobil telepítését északi határunkra. Ez nem szakértők, hanem Magyarország lakosságának dolga, pártkü- lönbség nélkül. Tudjuk, hogy a kérdés bonyolult. Megértjük, hogy a szlovák alapszerződés szükséges, mint egy falat kenyér. Ám életünket nem védhetjük meg életünk árán. Nem állhatunk a miniszterelnök mögé sem a dunakiliti fenékküszöbig való hátrálásban, sem további hátrálásban a mohi (mohovcei) nukleáris erőmű esetleges elfogadásáig. Hiszen ezt az atomerőművet vegyes nyugati és orosz berendezésekkel szlovákok szerelnék ösz- sze: ez már maga képtelenség. Nehéz helyzetben vagyunk. Minden oldalról és belülről is szorongatnak. Ugyanakkor az európai integráció feltétele a szerződésben biztosított harmónia a szomszédokkal. Ám azt senkitől sem lehet követelni, hogy öngyilkos legyen, csak azért, mert szomszédai csak úgy tudnak harmóniát elképzelni, ha ő eltűnik a föld színéről. Sándor András Az általam szeretve tisztelt Sándor Andrással legnagyobb sajnálatomra vitába kell szállnom. Erre már az is kötelez, hogy tisztelem őt. Ha nem tisztelném, nem vitatkoznék vele. Ilyen egyszerű. Mert sehogyan sem megy a fejembe Sándor András Hom-apologetikája. Világos, hogy Sándor nem a ,jó cár” szemlélet rabja, és az sem kétséges, hogy nincs az égvilágon semmi oka arra, hogy Hornról valami olyan jóságot és tisztaságot tételezzen fel, ami a miniszterelnöktől távol áll. Azt kell hát hinnem, hogy Sándor András tud valamit Hóm Gyuláról, amit mi többiek e honban nem tudunk. És ha így van, tisztelettel kérem, kösse az orrunkra, mi az a rendkívüli adat, információ, netán titkos értesülés, amit ő megszerzett a mai kormányfőről, ami számunkra, egyszerű magyar szabad újságírók, választók, kormány- pártiak és ellenzékiek számára hétpecsétes titok. Gumiparagrafusok a törvényjavaslatban Kézi vezérlésű kultúra? Ülést tartott szombaton a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója, amely után az illetékesek sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat az új privatizációs törvényjavaslatról, valamint a kulturális tárca eddigi tevékenységéről. Szabó Iván frakcióvezető elmondta, hogy ez a törvény- javaslat szinte a totális korrupciót vonhatja maga után. Véleménye szerint a privatizációs folyamatok nem lesznek sem áttekinthetők, sem ellenőrizhetők. Mint mondta, az új törvény tulajdonképpen legalizálná az olyan ügyleteket, amelyek ugyan eddig is előfordultak, de amelyeket az emberek többsége etikátlannak minősített és elítélt. A törvényjavaslat további hibájaként említette, hogy az tele van „gumi- paragrafusokkal”, amelyeket mindenki a maga szája íze szerint alkalmazhat. Hangsúlyozta továbbá, hogy ez a javaslat az állami vagyon teljes elértékteleníté- sének a „garanciája”, így természetesen nem szolgálja az ország érdekeit, ezért mindenképpen vissza kellene adni a kormánynak alapos átdolgozásra. Fekete György, a kulturális tárca eddigi tevékenységét elemezve elmondta, hogy a minisztérium vezetése nyolc hónap alatt tizenkét súlyos baklövést követett el. Ezek közé sorolta a nemzeti intézmények ellen indított támadássorozatot, kiemelve a Nemzeti Filharmónia, a Műcsarnok és a Nemzeti Színház elleni támadásokat. Mint mondta, Sík Ferenc, a Nemzeti Színház igazgatója bele is halt Fodor Gábor intézkedésébe, így ő tekinthető a miniszter első halálos áldozatának. További baklövésként említette, hogy a minisztérium művelődéspolitikai főosztályt állított fel, amire szerinte még a legsötétebb bolsevik időkben sem volt példa. Végezetül hangsúlyozta, hogy meglátása szerint „kézi vezérlésű” irányítást kívánnak bevezetni a kultúrában, ami a magyar társadalom és a magyar kultúra nyílt arculcsapása. F. R. Adórendszerváltást! Az APEH Üldözöttéinek Szövetsége (APÜSZ) szerint Békési László pénzügy- miniszter bukását elsősorban az okozta, hogy a gazdasági reformok hangoztatása ellenére érdemben nem nyúlt hozzá az adórendszerhez. Elődeihez hasonlóan a költségvetési hiányt ő is az adóprés fokozásával, az üldözéses adórendszer szigorításával kívánta finanszírozni. Ugyanakkor az APÜSZ álszent demagógiának tartja az MDF sajnálkozását amiatt, hogy növekedtek a lakosság adóterhei. Hiszen az általa vezetett kormánykoalíciónak négy éve volt arra, hogy véghezvigye az adórendszerváltást. Nem tette meg! Mint ahogyan sajnos a jelenlegi kormányzat sem mutat hajlandóságot erre, és lényegében az előző kormány adópolitikáját folytatja — mutat rá a szövetség tegnapi közleménye. Várva a revelációt, nem merek már most részletekbe menően vitába szállni Sándor Andrással. De addig is hadd kérdezzem meg: 1. Mire alapozza a szombati Pest Megyei Hírlapban megjelent ama véleményét, hogy Hóm „vergődik a fasiszta hálóban?” Mert nem látom be, hogy a hazánkban alkotmányosan legerősebb kormányzati személyiség kifejezetten „vergődik” és nem irányít. Ha háló van, akkor talán helyénvaló lenne az a költői kép, hogy pók gyanánt az általa (is) szőtt háló kellős közepén ül és várja az áldozatokat. 2. „Csak mi állunk ki Hornért, akik ellene szavaztunk” — úja Sándor András. Bocsánat, de a többes szám használata ellen halkan tiltakozni merészelek. Engem legalábbis szíveskedjék kihagyni a Hóm úrért „kiállók” közül. 3. Hogyan értsem, hogy a „kábított nép mindinkább benne ismer önmagára”? 4. Mi bizonyítja holmi ködös megérzéseken kívül, hogy Hóm „borsszem-Bo- tonddá, magányosan improvizáló nemzeti hőssé” válik? 1956-ban Kádárról azt írta egy francia lap, hogy ő is magányosan vergődik, ő a Le canard enchainé (a leláncolt kacsa) mintájára a Kádár enchainé. Most higgyük el, hogy miniszterelnökünk gúzsba kötve táncol... a nemzetért? őszinte érdeklődéssel várom Sándor András válaszát. Mert sajnos egyelőre azt kell hinnem, hogy Hom-apologetikája kizárólag azon alapul, amit megkapó stilisztikai bravúrral így írt le szombati cikkében: ,A két szemünknek, saját égő bőrünknek, fülünknek, fájdalmainknak hiszünk.” Én azért a tényekre is kíváncsi volnék. Mert az én égő bőröm, fülem, fájdalmam nem éppen azt súgja, amire illusztris idősebb kollégám utal. Bizonyosan bennem van a hiba, és szeretném, ha felvilágosítanának. Sugár András Mi állunk ki?
