Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-26 / 22. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK 3 Meciar Budapesten Miután a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással fogadták a hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett szlovák miniszterelnököt, a Vladimír Meciar és Horn Gyula vezette tárgyalóküldöttség kétórás megbeszélést folytatott tegnap délelőtt az Országházban. Értesülésünk szerint szó esett többek között a dunai vízmegosztásról is, és nem kizárt, hogy valamilyen kompromisz- szumos egyezségre jutottak. A kormányfői megbeszélés után Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a szlovák miniszterelnököt. Vladimír Meciar mostani látogatása a józan ész egyértelmű győzelmét jelenti a két ország kapcsolatában — hangsúlyozta a találkozó után újságírók előtt az államfő. — Annak felismerését, hogy egymás nélkül nem tudnak meglenni; hogy a kisebbségek összekötik Magyarországot és Szlovákiát, és hogy mindkét ország útja Európába vezet — mondotta többek között Göncz Árpád. Szlovákia prioritásként kezeli a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok fejlesztését, és nem véletlen, hogy első hivatalos útja Magyarországra vezetett — hangsúlyozta Vladimír Meéiar. Magyar fiatalok is hallgatták a pápát Próbáljunk szeretetben élni Két nappal a szentmise előtt a pápa találkozott Manilában az V. nemzetközi ifjúsági fórum résztvevőivel (Folytatás az 1. oldalról) Az ifjúsági fórum befejezése után ugyanis ' természetesen mindnyájan ott maradtunk Manilában, így a szentatya január 13-án külön nekünk, fiataloknak tartott egy misét, amelyen az a megtiszteltetés ért, hogy a fórum nevében én köszönthettem. Számomra talán ez volt a legnagyobb élmény az egész út során. Másnap közös virrasztás keretében együttes imádságot tartottunk, amelyen körülbelül kétmillió fiatal vett részt. Ekkor tapasztaltam meg, hogy őszintesége — idős kora ellenére — lelkileg mennyire fiatal. Aztán 15-én eljött az a nap, amelyet mindannyian arty- nyira vártunk: ekkor tartotta őszentsége a szentmisét. Hatalmas tömeg, mintegy négymillió ember előtt — amelyből legalább hárommillió volt a fiatal — hirdette a szeretetet, a megbékélés fontosságát és azt, hogy az egyház reménye legfőképpen az ifjúságban van. — Milyen emlékekkel tértél haza? — Nekem — de gondolom a többi fiatalnak is — óriási élmény volt ez az út, csak kellemes emlékeim vannak. Természetesen sok új barátot szereztem, hiszen rengeteg fiatallal volt alkalmam találkozni, akik közül remélem, minél többel találkozhatom majd a két év múlva Párizsban megrendezendő VI. nemzetközi ifjúsági fórumon. Számomra ennek a néhány napnak az volt a legfőbb üzenete, hogy próbáljunk meg szeretetben élni és próbáljuk mindig a dolgok jobbik oldalát nézni. Ha ez a kettő megvalósul, biztos vagyok benne, hogy az egész világot boldogabbá tehetjük. F. R. Police alapítvány Civilek a közbiztonságért Első kuratóriumi ülését tartotta tegnap a BM Duna-palotában a „Police” Magyar Köz- biztonsági Alapítvány. Az eseményen részt vett Kuncze Gábor belügyminiszter, aki beszédében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a civil társadalom áldoz a közbiztonságért. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Móczár Péter, titkára Dancsó Béla négyéves időtartamra szóló megbízással. A „Police” jelenleg 12 milliós tőkével rendelkezik, s sikeres vállalkozók köréből várható a további gyarapodás. A kuratóriumi ülésen részt vett a Postabank Rt., a Mer- co-Project Kft., az MB-Autó Magyarország Kft., a Helios Rt., a Signalmik Kft., az Elegant Inform Stúdió Kft., az Ivanits és Bárkány Kft., az ISD Kft., a PÁK Rt., a For- con Trade Kft., a Bébiker Kft. és a Vegyépszer Rt. képviselője, valamint több vezető beosztású rendőr, köztük Komáromi István ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány. A szakmai irányítást, illetve a támogatások megfelelő felhasználását az alapítvány kuratóriumán belüli rendőri szervek képviselőinek 51 százaléka biztosítja. A KDNP-nek fiatalítania kell Az európai szellemiségű püspök „A demokrácia csak lelkileg művelt és fegyelmezett emberek között működik jól. A demokrácia nagy nehézsége minden más rendszerrel szemben éppen abban van, hogy erkölcsi érettséget követel meg a társadalom minden tagjától, vagy legalábbis annak döntó' többségétől. A közösség ügye tehát a demokráciában a társadalom minden tagjának személyes ügye.” E sorokat Márton Áron volt gyulafehérvári római katolikus püspök 1946-ban kibocsátott körleveléből idéztük. A nagy formátumú egyházi vezetőről a jövő évben emlékezünk meg születésének 100. évfordulóján. A centenáriumi rendezvények előkészületi munkáiról kérdeztük Soós Károly teológust, a Márton Áron Társaság titkárát, a Magyarok Világszövetségének munkatársát. — Bizonyára nem tévedek, ha azt mondom, Márton Áronról idehaza csak felületes ismereteink vannak. Ki volt ő valójában? — Márton Áron a magyar történelem egy olyan kritikus időszakában — 1938—1979 között — volt az egyházmegye püspöke, amikor az erdélyi magyarság a kisebbségi lét szorításában kellett megőrizze hitét és méltóságát. Tudta és hirdette, hogy Trianon következményeit csak az erkölcseiben szilárd, magasztos eszményeket követő nép lesz képes elviselni. A magyar történelem kivételes egyénisége ő, boldoggá avatása a Vatikánban épp ez idő tájt van folyamatban. — Akárcsak a püspök úr, a Marton Áron Társaság tevékenysége is népszerűsítésre szorul. — Az egyesületet 1988- ban alapítottuk azzal a céllal, hogy a magyar társadalomnak eszményi példaképként mutassa meg névadónk szellemi nagyságát, társadalomépítő erényeit. Pártoktól függetlenül, ökumenikus alapon szerveződtünk. Olyan szellemi műhely kialakítása volt a célunk, ahol a kereszténydemokrácia elvei elsajátíthatók, gondolva a későbbi politikai változásokra. A sors erre kevés időt adott számunkra, mégis e műhely volt szellemi forrása a később újjászerveződő Kereszténydemokrata Néppártnak. De hangsúlyozom, az egyesület pártsemleges. — Hogyan szándékoznak a millecentenárium évében névadójuk 100. születésnapját megünnepelni? — A nagy püspök személyéhez méltón, azaz szerényen, feltűnés nélkül, elegánsan. Tervezzük, hogy Budapesten emlékülést és tudományos konferenciát szervezünk, de Gyulafehérváron és Csíkszentdomon- koson is lesznek megemlékezések. Több kiadvány is szerepel terveink között, hogy az európai szellemiségű, az evangélium tanítására figyelő, azt mozgósító, hitvalló püspök ismert és sokak számára eszményt adó, követendő példa legyen. — Imént a kereszténydemokráciát említette, milyennek ítéli e szellemi arcvonal magyar változatát? Egyáltalán tagja ön a KDNP-nek? — A KDNP alakulásakor a háttérben működtem érte, formálisan 1991 óta vagyok tagja. Úgy ítélem meg, hogy Magyarországon a kereszténydemokrácia ad egyedül esélyt a nemzeti fel- emelkedésre, s ez az ismert alapelvekből következik, hiszen itt központi helyen áll az ember tisztelete és megbecsülése, akár csak a közösségek egymás kisegítésére irányuló törekvése. Végül harmadik elvünk az emberek szolidarizmusa. E három alapeszmét foglalja keretbe a keresztény jelző, ami persze ennél sokkal több, ez ad helyes ember- és társadalomképet, erkölcsi értékrendet, emberi tartást, szellemi távlatot, és nem utolsósorban belső erőt. — Ha már a pártról esett szó, mit vár a hét végi tisztújító közgyűléstől? — Meggyőződésem, hogy most sorsdöntő kérdések sorozata előtt áll a párt. Remélem, a KDNP nagyválasztmánya elég merész lesz, hogy végre stratégiát váltson. Azt hiszem, ezen a hétvégén nemcsak a magyar kereszténydemokrácia sorsa dől el ebben a pártban, de következményeit tekintve az egész közép-európai térséget is érinti. Hitem szerint akkor járna el helyesen a választmány, ha fiatalítana, ez lendületet vinne a párt életébe. Arra is gondolni kell, hogy sikerül-e egy új, jó alapszabályt elfogadni, az a jövő szempontjából ugyancsak fontos. Ha sikerül elindulni a megújulás útján, a KDNP előtt fáradságos, nehéz, de szép út áll. Azt kell megértenünk, hogy a jövőben a kereszténydemokratáknak arra kell törekedniük, hogy olyan szellemi látókör szintjén gondolkozzanak a nemzet sorsáról, amelyet Teleki Pálnál vagy legutóbb Antall József miniszterelnöknél láthattunk. — Ön életkorát tekintve fiatal ember. Vállalna-e szerepet a párt megújításában? — Nézze, ez bizalom kérdése, köszönöm, hogy ön gondolt rám, nem hiszem azonban, hogy szóba kerülnék. Kevéssé vagyok ismert. Hogy ez így alakult, annak sok oka van. Ha véletlenül mégis bizalom irányulna felém, valószínűleg elfogadnám, bár óriási kihívásnak érezném. Én szolgálatnak tekinteném, és Márton Áron szellemében igyekeznék következetesen azt tenni, amit meg kell tenni. Paizs Tibor Adózni okosan Vagyonok értékesítése Az egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek közé tartozik az ingatlanértékesítésből származó jövedelem, az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem, és a vagyoni értéki jog átruházásából származó jövedelem. Ebben a blokkban szerepel az a devizaellátmány, amit valaki az önálló tevékenységére való tekintettel kapott. — Az ingatlanértékesítésnél a fő szabály az, hogy az adózónak a jövedelem megállapításánál az adásvételi szerződésben megjelölt ösz- szegből kell kiindulnia, mert az szja-törvény ezt tekinti forgalmi értéknek, s ez a bevétel — adta a tájékoztatást Magas Árpád, a Pest megyei APEH ügyfél- szolgálati és áfa-visszatérí- tési osztályának vezetője. — Ebből levonható a megszerzéskor képviselt forgalmi érték, ami valamilyen módon valószínűleg dokumentált, ugyanakkor levonható a szerzéskor megfizetett illeték, és a számlával igazolt, a szerzésre vagy az értékesítésre vonatkozó kiadások költsége. Ilyen lehet például az ügyvédi költség, hirdetési költség — mondta. Jó tudni: ha az ingatlant 1982. január 1. előtt szerezték, és most értékesítik, akkor az abból származó jövedelem úgy ahogy van, adómentes. Ha az ingatlannak nincs írásos dokumentummal bizonyítható forgalmi értéke, akkor meg lehet azt tenni, hogy a bevételnek — amennyiért most értékesíti az illető — a huszonöt százalékát számítja jövedelemnek, s ennek a fele összevonandó az adóalappal. Ha ’92. január 1. után szerezte meg az ingatlant, akkor a szerzéskori forgalmi értéket mindenképpen dokumentáció alapján kell megállapítani. Ha ilyen nincs, mert mondjuk megsemmisült vagy elveszett, akkor nincs mit levonni, vagyis a teljes bevétel fele után kell adózni. — Az ingó vagyontárgy értékesítésénél is hasonló a helyzet — folytatta Magas Árpád —, vagyis az értékesítéskori bevételből le lehet vonni a szerzéskori értéket, azzal a különbséggel, hogy ilyenkor a jövedelem első százezer forintja adómentes. Az ezen felüli rész már teljes egészében adóköteles. Tehát ha valaki értékesíti most az autóját egymillió-háromszázezer forintért, és annak idején egymillióért vette, akkor kétszázezer forint lesz az értékesítésből származó jövedelme — magyarázta. V. Cs. Odaadtuk az iskolát... A Művelődési és Közoktatási Minisztérium élén álló miniszter egyértelmű, hogy olyan nagytakarítást hajt végre, amilyet valaha azok követtek el, akik — mint afféle kommunisták — átvették hazánk irányítását. A miniszter vádolható azzal, hogy hozzájárult egy ember halálához, hiszen a Nemzeti Színházat ért vádaskodása példátlan, s egyértelműen arra ment a játék: kikészíteni az intézmény élén álló vezetőket. Fodor Gábortól ezt a fellépést meg kell tanulnunk, még akkor is, ha leírhatatlanul undorodunk ettől a fajta magatartástól. De tisztában kell vele lennünk, hogy az 1990-es szabad és demokratikus választásokat követően sokan maradtak pozícióban olyanok, akiknek a kisöprűzése kötelező lett volna. Természetesen én megértem azokat, akik akkor a választások győzteseiként nem akarták azokat a módszereket elővenni, amelyektől egy egész nemzet, egy egész világ borzongott, vagyis azokat, amelyeket most Fodor Gábor elővett. Az 1990-ben színre lépett hatalom jóhiszeműen azt gondolta, a diktatúra után a demokrácia jó hatással lesz Magyarországra, s hogy a demokráciával a nemzet élni tud. Közben sajnos bebizonyosodott: a negyven éven át félelemben tartott magyarok képtelenek voltak bilincseiktől megszabadulni, közülük ma sokan tán még tisztelettel is adóznak annak a mészárosnak, akinek a választásokon győztes Magyar Szocialista Párt eléggé el nem ítélhető módon odaadta a templomokat, az iskolákat, a színházakat, a könyvtárakat, a múzeumokat... Napjainkban a zenei élet is retteg. Tudják jól, a Rákosi-mód- szereket kitűnően elsajátító Fodor Gábor rájuk vetette tekintetét. Kíváncsi vagyok, hogy a magyar nemzet mikor veszi észre: súlyosan megalázzák. Ha nem veszi észre, tudomásul veheti, iskolái és templomai rosszabb kézbe kerülnek, mint amilyenben az erdélyi magyar falvak és városok templomai és iskolái voltak a legsötétebb Ceau^escu-dikta- túra idején. (Vödrös)
