Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK 3 Meciar Budapesten Miután a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással fogad­ták a hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett szlovák miniszterelnököt, a Vladimír Meciar és Horn Gyula vezet­te tárgyalóküldöttség kétórás megbeszélést folytatott teg­nap délelőtt az Országházban. Értesülésünk szerint szó esett többek között a dunai vízme­gosztásról is, és nem kizárt, hogy valamilyen kompromisz- szumos egyezségre jutottak. A kormányfői megbeszé­lés után Göncz Árpád köztár­sasági elnök fogadta a szlo­vák miniszterelnököt. Vladi­mír Meciar mostani látogatá­sa a józan ész egyértelmű győzelmét jelenti a két ország kapcsolatában — hangsúlyoz­ta a találkozó után újságírók előtt az államfő. — Annak fel­ismerését, hogy egymás nél­kül nem tudnak meglenni; hogy a kisebbségek összekö­tik Magyarországot és Szlová­kiát, és hogy mindkét ország útja Európába vezet — mon­dotta többek között Göncz Ár­pád. Szlovákia prioritásként ke­zeli a Magyarországhoz fűző­dő kapcsolatok fejlesztését, és nem véletlen, hogy első hi­vatalos útja Magyarországra vezetett — hangsúlyozta Vla­dimír Meéiar. Magyar fiatalok is hallgatták a pápát Próbáljunk szeretetben élni Két nappal a szentmise előtt a pápa találkozott Manilában az V. nemzetközi ifjúsági fórum résztvevőivel (Folytatás az 1. oldalról) Az ifjúsági fórum befejezése után ugyanis ' természetesen mindnyájan ott maradtunk Ma­nilában, így a szentatya január 13-án külön nekünk, fiatalok­nak tartott egy misét, amelyen az a megtiszteltetés ért, hogy a fórum nevében én köszönthet­tem. Számomra talán ez volt a legnagyobb élmény az egész út során. Másnap közös vir­rasztás keretében együttes imádságot tartottunk, amelyen körülbelül kétmillió fiatal vett részt. Ekkor tapasztaltam meg, hogy őszintesége — idős kora ellenére — lelkileg mennyire fiatal. Aztán 15-én eljött az a nap, amelyet mindannyian arty- nyira vártunk: ekkor tartotta őszentsége a szentmisét. Hatal­mas tömeg, mintegy négymil­lió ember előtt — amelyből legalább hárommillió volt a fia­tal — hirdette a szeretetet, a megbékélés fontosságát és azt, hogy az egyház reménye legfő­képpen az ifjúságban van. — Milyen emlékekkel tértél haza? — Nekem — de gondolom a többi fiatalnak is — óriási él­mény volt ez az út, csak kelle­mes emlékeim vannak. Termé­szetesen sok új barátot szerez­tem, hiszen rengeteg fiatallal volt alkalmam találkozni, akik közül remélem, minél többel találkozhatom majd a két év múlva Párizsban megrendezen­dő VI. nemzetközi ifjúsági fó­rumon. Számomra ennek a né­hány napnak az volt a legfőbb üzenete, hogy próbáljunk meg szeretetben élni és próbáljuk mindig a dolgok jobbik oldalát nézni. Ha ez a kettő megvaló­sul, biztos vagyok benne, hogy az egész világot boldo­gabbá tehetjük. F. R. Police alapítvány Civilek a közbiztonságért Első kuratóriumi ülését tartot­ta tegnap a BM Duna-palotá­ban a „Police” Magyar Köz- biztonsági Alapítvány. Az eseményen részt vett Kuncze Gábor belügyminiszter, aki beszédében hangsúlyozta an­nak jelentőségét, hogy a civil társadalom áldoz a közbizton­ságért. Az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke Móczár Péter, tit­kára Dancsó Béla négyéves időtartamra szóló megbízás­sal. A „Police” jelenleg 12 milliós tőkével rendelkezik, s sikeres vállalkozók köréből várható a további gyarapodás. A kuratóriumi ülésen részt vett a Postabank Rt., a Mer- co-Project Kft., az MB-Autó Magyarország Kft., a Helios Rt., a Signalmik Kft., az Ele­gant Inform Stúdió Kft., az Ivanits és Bárkány Kft., az ISD Kft., a PÁK Rt., a For- con Trade Kft., a Bébiker Kft. és a Vegyépszer Rt. képviselő­je, valamint több vezető be­osztású rendőr, köztük Komá­romi István ezredes, Pest me­gyei rendőrfőkapitány. A szakmai irányítást, illet­ve a támogatások megfelelő felhasználását az alapítvány kuratóriumán belüli rendőri szervek képviselőinek 51 szá­zaléka biztosítja. A KDNP-nek fiatalítania kell Az európai szellemiségű püspök „A demokrácia csak lelkileg művelt és fegyelmezett em­berek között működik jól. A demokrácia nagy nehézsé­ge minden más rendszerrel szemben éppen abban van, hogy erkölcsi érettséget követel meg a társadalom min­den tagjától, vagy legalábbis annak döntó' többségétől. A közösség ügye tehát a demokráciában a társadalom minden tagjának személyes ügye.” E sorokat Márton Áron volt gyulafehérvári római katolikus püspök 1946-ban kibocsátott körleveléből idéztük. A nagy formátumú egyházi vezetőről a jövő év­ben emlékezünk meg szüle­tésének 100. évfordulóján. A centenáriumi rendezvé­nyek előkészületi munkái­ról kérdeztük Soós Károly teológust, a Márton Áron Társaság titkárát, a Magya­rok Világszövetségének munkatársát. — Bizonyára nem téve­dek, ha azt mondom, Már­ton Áronról idehaza csak fe­lületes ismereteink vannak. Ki volt ő valójában? — Márton Áron a ma­gyar történelem egy olyan kritikus időszakában — 1938—1979 között — volt az egyházmegye püspöke, amikor az erdélyi magyar­ság a kisebbségi lét szorítá­sában kellett megőrizze hi­tét és méltóságát. Tudta és hirdette, hogy Trianon kö­vetkezményeit csak az er­kölcseiben szilárd, magasz­tos eszményeket követő nép lesz képes elviselni. A magyar történelem kivéte­les egyénisége ő, boldoggá avatása a Vatikánban épp ez idő tájt van folyamatban. — Akárcsak a püspök úr, a Marton Áron Társaság te­vékenysége is népszerűsítés­re szorul. — Az egyesületet 1988- ban alapítottuk azzal a cél­lal, hogy a magyar társada­lomnak eszményi példakép­ként mutassa meg név­adónk szellemi nagyságát, társadalomépítő erényeit. Pártoktól függetlenül, öku­menikus alapon szerveződ­tünk. Olyan szellemi mű­hely kialakítása volt a cé­lunk, ahol a keresztényde­mokrácia elvei elsajátítha­tók, gondolva a későbbi po­litikai változásokra. A sors erre kevés időt adott szá­munkra, mégis e műhely volt szellemi forrása a ké­sőbb újjászerveződő Keresz­ténydemokrata Néppártnak. De hangsúlyozom, az egye­sület pártsemleges. — Hogyan szándékoznak a millecentenárium évében névadójuk 100. születésnap­ját megünnepelni? — A nagy püspök szemé­lyéhez méltón, azaz szeré­nyen, feltűnés nélkül, ele­gánsan. Tervezzük, hogy Budapesten emlékülést és tudományos konferenciát szervezünk, de Gyulafehér­váron és Csíkszentdomon- koson is lesznek megemlé­kezések. Több kiadvány is szerepel terveink között, hogy az európai szellemisé­gű, az evangélium tanításá­ra figyelő, azt mozgósító, hitvalló püspök ismert és so­kak számára eszményt adó, követendő példa legyen. — Imént a keresztényde­mokráciát említette, milyen­nek ítéli e szellemi arcvonal magyar változatát? Egyálta­lán tagja ön a KDNP-nek? — A KDNP alakulásakor a háttérben működtem érte, formálisan 1991 óta vagyok tagja. Úgy ítélem meg, hogy Magyarországon a ke­reszténydemokrácia ad egyedül esélyt a nemzeti fel- emelkedésre, s ez az ismert alapelvekből következik, hi­szen itt központi helyen áll az ember tisztelete és meg­becsülése, akár csak a kö­zösségek egymás kisegítésé­re irányuló törekvése. Vé­gül harmadik elvünk az em­berek szolidarizmusa. E há­rom alapeszmét foglalja ke­retbe a keresztény jelző, ami persze ennél sokkal több, ez ad helyes ember- és társadalomképet, erköl­csi értékrendet, emberi tar­tást, szellemi távlatot, és nem utolsósorban belső erőt. — Ha már a pártról esett szó, mit vár a hét végi tisztújító közgyűléstől? — Meggyőződésem, hogy most sorsdöntő kérdések so­rozata előtt áll a párt. Remé­lem, a KDNP nagyválaszt­mánya elég merész lesz, hogy végre stratégiát vált­son. Azt hiszem, ezen a hét­végén nemcsak a magyar kereszténydemokrácia sor­sa dől el ebben a pártban, de következményeit tekint­ve az egész közép-európai térséget is érinti. Hitem sze­rint akkor járna el helyesen a választmány, ha fiatalíta­na, ez lendületet vinne a párt életébe. Arra is gondol­ni kell, hogy sikerül-e egy új, jó alapszabályt elfogad­ni, az a jövő szempontjából ugyancsak fontos. Ha sike­rül elindulni a megújulás út­ján, a KDNP előtt fáradsá­gos, nehéz, de szép út áll. Azt kell megértenünk, hogy a jövőben a keresztényde­mokratáknak arra kell töre­kedniük, hogy olyan szelle­mi látókör szintjén gondol­kozzanak a nemzet sorsá­ról, amelyet Teleki Pálnál vagy legutóbb Antall József miniszterelnöknél láthat­tunk. — Ön életkorát tekintve fiatal ember. Vállalna-e sze­repet a párt megújításában? — Nézze, ez bizalom kér­dése, köszönöm, hogy ön gondolt rám, nem hiszem azonban, hogy szóba kerül­nék. Kevéssé vagyok is­mert. Hogy ez így alakult, annak sok oka van. Ha vé­letlenül mégis bizalom irá­nyulna felém, valószínűleg elfogadnám, bár óriási kihí­vásnak érezném. Én szolgá­latnak tekinteném, és Már­ton Áron szellemében igye­keznék következetesen azt tenni, amit meg kell tenni. Paizs Tibor Adózni okosan Vagyonok értékesítése Az egyéb jogcímen meg­szerzett jövedelmek közé tartozik az ingatlanértékesí­tésből származó jövedelem, az ingó vagyontárgy értéke­sítéséből származó jövede­lem, és a vagyoni értéki jog átruházásából származó jö­vedelem. Ebben a blokkban szerepel az a devizaellát­mány, amit valaki az önálló tevékenységére való tekin­tettel kapott. — Az ingatlanértékesítés­nél a fő szabály az, hogy az adózónak a jövedelem meg­állapításánál az adásvételi szerződésben megjelölt ösz- szegből kell kiindulnia, mert az szja-törvény ezt te­kinti forgalmi értéknek, s ez a bevétel — adta a tájé­koztatást Magas Árpád, a Pest megyei APEH ügyfél- szolgálati és áfa-visszatérí- tési osztályának vezetője. — Ebből levonható a meg­szerzéskor képviselt forgal­mi érték, ami valamilyen módon valószínűleg doku­mentált, ugyanakkor levon­ható a szerzéskor megfize­tett illeték, és a számlával igazolt, a szerzésre vagy az értékesítésre vonatkozó ki­adások költsége. Ilyen lehet például az ügyvédi költség, hirdetési költség — mond­ta. Jó tudni: ha az ingatlant 1982. január 1. előtt szerez­ték, és most értékesítik, ak­kor az abból származó jöve­delem úgy ahogy van, adó­mentes. Ha az ingatlannak nincs írásos dokumentum­mal bizonyítható forgalmi értéke, akkor meg lehet azt tenni, hogy a bevételnek — amennyiért most értékesíti az illető — a huszonöt szá­zalékát számítja jövedelem­nek, s ennek a fele összevo­nandó az adóalappal. Ha ’92. január 1. után szerezte meg az ingatlant, akkor a szerzéskori forgalmi értéket mindenképpen dokumentá­ció alapján kell megállapíta­ni. Ha ilyen nincs, mert mondjuk megsemmisült vagy elveszett, akkor nincs mit levonni, vagyis a teljes bevétel fele után kell adózni. — Az ingó vagyontárgy értékesítésénél is hasonló a helyzet — folytatta Magas Árpád —, vagyis az értéke­sítéskori bevételből le lehet vonni a szerzéskori értéket, azzal a különbséggel, hogy ilyenkor a jövedelem első százezer forintja adómen­tes. Az ezen felüli rész már teljes egészében adóköte­les. Tehát ha valaki értékesí­ti most az autóját egymil­lió-háromszázezer forintért, és annak idején egymillió­ért vette, akkor kétszázezer forint lesz az értékesítésből származó jövedelme — ma­gyarázta. V. Cs. Odaadtuk az iskolát... A Művelődési és Közoktatási Minisztérium élén álló miniszter egyértelmű, hogy olyan nagytakarí­tást hajt végre, amilyet valaha azok követtek el, akik — mint afféle kommunisták — átvették ha­zánk irányítását. A miniszter vádolható azzal, hogy hozzájárult egy ember halálához, hiszen a Nemzeti Színházat ért vádaskodása példátlan, s egyértelmű­en arra ment a játék: kikészíteni az intézmény élén álló vezetőket. Fodor Gábortól ezt a fellépést meg kell tanulnunk, még akkor is, ha leírhatatlanul un­dorodunk ettől a fajta magatartástól. De tisztában kell vele lennünk, hogy az 1990-es szabad és demok­ratikus választásokat követően sokan maradtak po­zícióban olyanok, akiknek a kisöprűzése kötelező lett volna. Természetesen én megértem azokat, akik akkor a választások győzteseiként nem akar­ták azokat a módszereket elővenni, amelyektől egy egész nemzet, egy egész világ borzongott, vagyis azokat, amelyeket most Fodor Gábor elővett. Az 1990-ben színre lépett hatalom jóhiszeműen azt gondolta, a diktatúra után a demokrácia jó hatás­sal lesz Magyarországra, s hogy a demokráciával a nemzet élni tud. Közben sajnos bebizonyosodott: a negyven éven át félelemben tartott magyarok képte­lenek voltak bilincseiktől megszabadulni, közülük ma sokan tán még tisztelettel is adóznak annak a mészárosnak, akinek a választásokon győztes Ma­gyar Szocialista Párt eléggé el nem ítélhető módon odaadta a templomokat, az iskolákat, a színháza­kat, a könyvtárakat, a múzeumokat... Napjaink­ban a zenei élet is retteg. Tudják jól, a Rákosi-mód- szereket kitűnően elsajátító Fodor Gábor rájuk ve­tette tekintetét. Kíváncsi vagyok, hogy a magyar nemzet mikor veszi észre: súlyosan megalázzák. Ha nem veszi észre, tudomásul veheti, iskolái és templomai rosszabb kézbe kerülnek, mint amilyen­ben az erdélyi magyar falvak és városok templo­mai és iskolái voltak a legsötétebb Ceau^escu-dikta- túra idején. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents