Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 25., SZERDA KDNP-szabadfórum Arculatváltás a közgyűlésben A tavaly májusi választások során a közvélemény nem szavazott újra bizalmat a sok hibával, de ugyanakkor sok erénnyel is rendelkező korábbi kormánynak. A keresztény polgári értékek mentén gondolkodó embereknek így kevés képviselője kerülhetett be a parlamentbe. Mit tehet ezek után az SZDSZ által irányított városban egy keresztény-konzervatív érzületű ember? — tette fel a kérdést Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke pártja szabadfórumán. — A konzervatív pártok nem haladásellenesek — folytatta az eladó —, viszont számukra fontos a múlt nemzetünk értékei, mert az így megszerzett ismeretek alapján alkotnak véleményt a jelen különböző megoldásra szoruló kérdéseiről. Otthontalanná válnánk ugyanis ezen értékek nélkül városunkban vagy a hazánkban. Ezért kell nekünk egy olyan nemzedékeken átívelő kereszténydemokráciát építenünk, amely révén azt, amit tavaly májusban a parlamentben elveszítettünk, lelkiismeretes önkormányzati munkánk eredményei láttán, 1998-ban vissza tudjuk szerezni. Ezt követően Farkás Péter, a fővárosi közgyűlés környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának kereszténydemokrata elnökhelyettese kifejtette, hogy a KDNP a Polgári Szövetség részeként tevékenykedik ugyan mégis „beszélő viszonyra törekszik a túlsúlyban lévő szociálliberális koalícióval, hogy ily módon a köz java érdekében be tudja tölteni az éltető kovász szerepét”. Előadásában hangsúlyozta, hogy most egy olyan lépcsőzetes programon dolgoznak, amely révén kedvező hitelekkel és más önkormányzati támogatásokkal kívánják elősegíteni a fiataloknak a panellakásból az önálló családi házhoz jutási lehetőségeit. Harrach Péter, a közgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke ezt követő előadásában kitért arra, hogy a társadalmi béke megteremtésének előmozdítását tűzte ki célként maga elé. Lényegesnek tartja a hét végére összehívandó országos nagyválasztmányt, amely a markáns megújulás lehetőségét is felvillantotta — ez pedig feltétlen visszahat majd a kereszténydemokratáknak a Fővárosi Közgyűlésben felvállalt munkájára is. Jezsó Ákos Meciar Budapesten Tegnap este hazánkba érkezett Vladimir Meéiar. A szlovák államfő a magyar—szlovák alapszerződésről, a kisebbségek helyzetéről, a megnyitandó határátkelőhelyekről és a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről fog tárgyalni a magyar vezetőkkel. Ózd megmenekül Egyelőre nem kell félnie annak a mintegy 5 ezer alkalmazottnak az elbocsátástól, aki az ózdi nehéziparában keresi kenyerét. Értesülésünk szerint tegnap ugyanis magasszintű döntés született arról, hogy az országnak szüksége van az ágazat termékeire. Mindez persze nem kevésbé, körülbelül 8,5 milliárd forintba kerül. Az összeget az ÁV Rt. biztosítja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy később nem lesz szükség az ózdi nehézipari tevékenység alapos átgondolására, amelynek következménye egyebek körött munkahelyek megszűnése lehet. Szót kértek a polgármesterek Keveslik a támogatást A kormány szoros együttműködést szeretne a különböző önkormányzatokkal, amelyeknek nem szabad párt- politikai megfontolásokat tartalmazniuk — jelentette ki tegnap a parlamentben Horn Gyula miniszterelnök, aki Kuncze Gábor belügyminiszter és Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter társaságában önkormányzati vezetőkkel találkozott. Felszólalása elején arra hívta fel a polgármesterek figyelmét, hogy munkájukkal kapcsolatban minden hasznos elképzelést nyitottan fogadnak. Szólt az ország gazdasági helyzetéről. Elmondta, hogy a bruttó termelés három százalékkal nőtt, a múlt évben pedig az infláció húsz százalék alatt maradt, és bizonyos fellendülés tapasztalható a beruházások területén. Kabineté a privatizáció felgyorsítására törekszik, de a megfontoltságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jövőben lehetségesnek tartotta, hogy a magánosítás ügyében a hat parlamenti párt megbeszéléseket folytasson. Egy kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a Szigetköz vízpótlása, illetve a dunai hajózás biztosítása a kormányzat kiemelt feladata. A költségvetés rossz állapota miatt ebben az évben az önkormányzatoknak kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk — kezdte előadását Kuncze Gábor. — Mégis — szögezte le —, e nehezebb körülmények ellenére is hét százalékkal több központi támogatáshoz jutnak a helyhatóságok, mint korábban. Hazánk hátrányos helyzetben lévő területeinek részesedése a támogatásból a harmincöt százalékot is meghaladja, míg a főváros, illetve a kerületek csak harmincegy százalékban részesülnek. Ehhez csatlakozva Baja Ferenc a területfejlesztés jelentőségét emelte ki. Megfelelő fejlesztőprogramok esetén számíthatunk arra, hogy ezeket az Európai Unió támogatni fogja. Ezt követően a polgár- mesterek kijelentették, hogy keveslik a személyi jövedelemadóból számukra visszajutó harmincegy százalékot. Demszky Gábor főpolgármester a kerületek anyagi forrásai hiányáról szólt. Esetleges tönkremenetelüket is elképzelhetőnek tartja. Ugyancsak a főpolgármester a főváros köz- biztonságának javítása érdekében arra tett javaslatot, hogy a Rendőri Ezred jobban vegye ki a rendőrség napi teendőiben a részét. Viszont ne rendőrök, hanem katonák őrizzék a nagykövetségeket. A lakáskérdés megoldására egy lakáskoncepciót nyújtott át a kormányfőnek. Geiger Ferenc, az új XXIII. kerület polgármestere az erkölcsi és szakmai támogatás mellett főként anyagi segítséget kért új kerülete, Soroksár polgármesteri hivatalának és rendőrőrsének felállításához. Derce Tamás, Újpest polgár- mestere az építési és a hatásköri törvény módosításáért szállt síkra, melyek megítélése szerint már korszerűtlenek. Nem hozta meg a polgár- mestereknek az igényelt függetlenséget a módosított önkormányzati törvény, szögezte le Pap János, Békéscsaba polgármestere. Sőt állítása szerint kiszolgáltatottabbak lettek a közigazgatási hivatalnak és a képviselő-testületnek. Kuncze Gábor Soroksár polgármesterének anyagi támogatást válaszában nem tudott ígérni. Nem értett egyet azzal sem, hogy a polgármesterek helyzete gyengült volna. KULTÚRA Népdalkor hagyományok nélkül A szentendrei „fülemülék” Van Szentendrén egy olyan énekcsoport, amely óvónőkből áll, olyan emberekből, akik fontosnak tartják a néphagyományok ápolását. A Püspökmajor- lakótelepi óvodában Papp Kornélia szervező óvónő számolt be a kis csapatról. A Filibili, más néven fülemüle nevet viselő népdalkor 1993 márciusában alakult meg, akkor még 16 szentendrei óvónőből — mondotta. Nevüket az első közösen megtanult erdélyi népdalból kölcsönözték, melynek egyik szakasza így szól: „Elmenék a zöld erdőbe sétálni, Leülnék egy zöld fa alá nyugodni. Nyugvásaimban elaluván oly szépen, S odajövé filibili szép madár.” A városban már évek óta működik egy hagyományőrző továbbképzés nevelők, pedagógusok és óvónők részére, melyre nemcsak helybeliek, hanem a környező településekről is sokan ellátogatnak. Egy ilyen találkozón merült fel az ötlet, milyen jó lenne együtt énekelni egy olyan csapatban, melynek célja a hagyományőrzés, a hagyományok ápolása. Az ötletet tett követte. A dalos kedvű óvónők felkérték vezetőjüknek Lázár Enikőt, a Bar- csay Jenő Általános Iskola ének-zene szakos tanárát, aki azóta is rendületlenül vállalja a dalok válogatását, betanítását és egyes műsorok összeállítását. Minden szerdán próbálnak a tagok — tudtuk meg —, s mindig tanulnak egy- egy új népdalt. A népdalkor fellépett már Érden, Vácszentlászlón, Tökölön és más kisebb rendezvényeken is. A korábban kapott kritikák és minősítések során szakmai tanácsokat, útmutatásokat is kaptak a továbblépéshez. Dévai János, a Magyar Rádió népzenei osztályának vezetője azt mondta, szép dolog, hogy összefognak egy olyan városban, ahol nincsenek népi gyökerek. Papp Kornélia megemlítette, hogy nem helyi hagyományokat elevenítenek fel dalaikban, haném főleg felvidéki és alföldi dalokat tanulnak és adnak elő. Az előadásokon immár egységes stilizált kartonanyagból készült menyecskeruhában lépnek fel, s műsorukat pedig Szigeti Miklósné versmondó népmeséi színesítik. A népdalkor anyagi szempontból önfenntartó, bár a tagok havonta 100 forintot fizetnek be a fellépések, az útiköltségek finanszírozására. Az eltelt időszakban az önkormányzattól kaptak 10 ezer forintot, ugyanennyi összeget pályázat útján sikerült szerezni az Ezredforduló Alapítványtól. Terveikről Papp Kornélia elmondta: egy erdélyi népdalkörrel szeretnék felvenni a kapcsolatot, most egy erdélyi útra gyűjtögetnek, s továbbá szeretnének a szentendrei Duna-parti Művelődés Házzal együttműködni, amely számukra a fellépéseket szervezné. (d. cs.) A szentendrei óvónők népdalköie, a Filibili fellépés közben ^ Irodalmi est a Rátkay-klubban Pósa Zoltán szerzői estjére kerül sor holnap este fél 7-kor a Rátkay Márton Klubban. A műsorban közreműködik Tóth Sándor költő, Geszty Glória és Szenyai Mária színművész, valamint Lukácsi Huba előadóművész. PMH-Galéria * PMH-Galéria Makrai Zsuzsa: Pléhkrisztus Makrai Zsuzsa (1944-ben született Nyírbátorban) rajztanári diplomásként alkotóházat és képzőművészeti stúdiót vezet, szakköröket szervez, 1982-tól foglalkozik behatóbban a tűzzománccal. 1993-ban a XV. országos amatőr képző- és iparművészeti kiállításon a zsűri kü- löndíját kapta.