Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1995. JANUÁR 20., FENTEK Középút múlt és jelen között Néhány „szépség” a 120 süldőből A szerző felvételei A frissen hullt hóban puhán gördül a kocsi, csak a kanyarokban kell óvatos lenni. Ez viszont nyáron is tanácsos, akkor a homokban csúszik meg a kerék, könnyű az árokba farolni. A jó ég tudja, honnan ez a rengeteg homok! Mint a. folyó fenekén. Bár az is igaz, a história szerint folyók, patakok, tavak húzódtak erre, a vatyai puszta eme távoli részében. Két magasfeszültségű oszlop közt befordulunk az erdőbe. — Ez kellene nekem — mutat fel a vezetékekre fiatal kísérőm. — Pont 800 méter a tanya és a trafó közti távolság, emiatt nincs áram a tanyán. — Mennyibe kerülne a vonalszerelés? — kérdem az újdonsült gazdától. — Nemcsak vezeték, trafó is kéne. Ráadásul az új földtörvények szerint légvonalban, erdőn keresztül nem mehet vezeték. Csak az utak mellett. Ez további 4-500 méter. Tavaly készíttettem egy felmérést, árajánlattal. Az összköltség több mint másfél millió forint. A magam erejéből nem futja, minden tartalékomat beleöltem a tanyába. Telepoczki János 32 éves, Újlengyel és a környező települések sírkövese, más szóval műkőiparos. Úgy egyébként parasztgyerek, itt született a pusztán, illetve az akácerdőben megbúvó tanyán, ami az öregapjáé a legidősebb, ma 74 éves Telepoczki Jánosé. János bácsi azon kevesek közé tartozik, aki nem adta oda a tanyát, a földet a tsz-nek, s a maga kenyerén vészelte át a nagyüzemi gazdálkodás nehéz éveit. A lakóház szemlátomást megsínylette a közben eltelt teleket, nyarakat, s az egykori mellék és gazdasági épületekből nem maradt semmi, már ami alkalmas lenne bármire. Kivéve a pincét. Meg a hordókat. A terepet látva aligha kétséges, a bor nem abból a szőlőből készült, ami itt érett be a környéken. A tanyát szögesdrót kerítés veszi körül és két őrjöngő kutya őrzi. Nappal zárva tartják őket. Jánoson kívül még a családtagoktól sem igen fogadják el az ételt. — Ide ez kell, ezek elriasztják a rossz szándékú embereket. Nálam még nem próbálkoztak, de tudok példát, éjjel beálltak kocsival felrakták a jószágot, sertést, birkát — mondja a-, gazda. Ott, ahol egykor a góré állt, most ólak húzódnak. Akácfa rönkökből ácsolt építmény szalmával fedve. Bent viszont „korszerű”. A selejtes sírkövekből készült a hidlás. Példás tisztaság, a süldők olyanok, mint a frissen mosdatott purdék. Egyik részen a beérett, 120-130 kilós hízók, az alvégen 120 darab süldő. — Ezeket másfél hónapja vettem, átlagban 20 kilót nyomtak. Most a leghitványabb is üti a 40-et mutat körbe nem titkolt büszkeséggel Telepoczki János. Ismerem a sertés és a takarmány napi árát. És tudom, mennyiért vesztegetik a választott malacokat a vásárban. 5-6000 forintért darabját, amire még aligha volt példa. — Az nem vitás, ha a takarmányt, tápot a piacról venném, még a jelenlegi sertésárak mellett is ráfizetnék a boltra. Viszont van 22 hektár szántónk, így magunk termeljük a búzát, kukoricát, tritikálét meg némi répát is. Bent a a faluban van silóm és darálóm. Magam készítem, állítom össze a takarmányt. Bábolnai tápot használok, állati fehérjét, mindenben tartom magamat az előírt recepthez. Meg is látszik az eredmény. — Gépei vannak, vagy bérmunkában végezteti a művelést? — Kombájnon kívül mindent megvettem, a gépeket is bent tartom Lengyelben. Amig lesz pénzem, hogy itt, kint építhessek egy gépszint. — János, önről azt suttogják, hogy a bőre alatt is pénz van, a sírkőkészítés jól fizet. Minek akkor ez a küszködés földdel, jószággal? — A bőröm alatt nincs, sőt már máshol sincs, beruháztam a gazdaságba. Hogy miért csinálom? Azt egy magafajta városi nehezen érti meg. Ahhoz itt kellett születni, a vatyai pusztán. Itt kellett megtanulni járni, beszélni. Felcseperedni az öreg házban. Reggel ha felkeltem, ráláttam ezekre a fákra. Tavasszal virágban álltak, télen hósipkásan. Bent, Lengyelben gázfűtéses, modern házam van. De nem egyszer visszavágyom azokat az időket, amikor kint aludtam nagyapámnál, este a kályhaajtó nyílásán kivilágított két tüzes pont, s az égő fa vidáman ropogott. — Azt mondják, egykor 150 tanya volt a vatyai pusztán s a környező erdőkben. Mára félszáz ha megmaradt belőlük. Ön szerint elképzelhető, hogy megindul a tanyák reneszánsza ? — Úgy, ahogy a nagyapám meg az ő apja élt, gazdálkodott — aligha. A mai embereknek más az igényük. Ez alatt azt értem, nem szívesen költöznek ki egy magányos tanyára. Ezt az életformát, állandó jelleggel magam sem vállalnám. Viszont attól mert bent lakom a faluban, még lehetek jó gazda. Tarthatok állatot, termelhetek gabonát, ültethetek gyümölcsfát, szőlőt. Furcsa ember ez a Telepoczki János, ma még szokatlan az ilyen gondolkodású gazda. Féllábbal a múltban, a másikkal a mában. De nem kizárt, hogy neki van igaza, s holnap a még hóbortosnak tűnő másság, a kétlakiság lesz jellemző a vatyai pusztán. Az oldalt összeállította: Matula Gy. Oszkár Mezőgazdasági gépajánlat Kedvező feltételek Gépforgalmazó cégekkel tárgyalva a PMGSZ vezetősége begyűjtötte a legkedvezőbb árajánlatokat mezőgazdasági gépekre. Ezek között van eke, vetőgép, műtrágyaszóró, rendkezelő, bálázó, szárzúzó, rendfelszedő és traktorok. A géplista megtekinthető a szövetség titkárságán, az árak feltüntetésével. Tavasz a télben A kép ne tévesszen meg senkit, nem primőr paprikákat, hanem a tavalyi ültetések utótermését kaptuk lencsevégre egy vidéki fóliasátorban. A termést most persze nem kilóra, hanem darabra árulják a kispesti és lőrinci piacon A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége felhívja a gazdakörök, szövetkezetek és egyéni gazdálkodók figyelmét kedvezményes cukorrépa-termesztésre. A növényvédő szerek, talaj-előkészítési, öntözési költségek 50 000 forint/hektár határig évi 13 százalékos kamatozású hitelnyújtás formájában lehetséges. A vetőmagot és a növényvédő szereket a termeltető központilag beszerzi és a termelő rendelkezésére bocsátja. A szerződött mennyiség 16 százalékos cukortartalmú cukorrépa esetén eléri a 4000 forint/tonna árat, ami alapárból és felárból áll. Az ármegállapításnál tekintetbe veszik a gyommentességet, talaj-előkészítést, fuvardíjtételt. A termelő az átadott cukorrépa-mennyiséggel arányosan cukorgyári melléktermék vásárlására jogosult, így például melaszra. Külön megállapodás keretében a termeltető a hosz- szú távú nyersanyagellátás biztosítására és a termelésbiztonság fokozása érdekében a termelő kérésére egyedi elbírálás alapján külön szolgáltatást és támogatást is ad. Az érdeklődők január végéig jelezzék termelési szándékukat a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének irodájában, levélben. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-31tí-288 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Tanfolyam Gödöllőn A Gödöllői Agrár- fejAti tudományi Egye- Spjj* tem szakterületen- ként továbbképzést szervez mezőgazda- sági igazságügyi szakértők részére. A tanfolyam a GATE területén zajlik április 3-tól folyamatosan, időtartama 1-2 hét. Az oktatás önköltséges, a térítési díj a létszámtól függően alakul. Az elője- lentkezés kötelezettség nélküli, a szervezők ezáltal akarják felmérni a résztvevők körét és a tanfolyam iránti érdeklődést. A jelentkezésben kérik feltüntetni a nevet, címet, munkahelyet, szak- képesítést és szakterületet. Beküldési határidő: január 25-e. ■ A szervező neve és címe: dr. Petrasovits Imre egyetemi tanár. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1. Információk a (06-28)-310-288-as telefonon kérhetők. Gazdaköri továbbképzés A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége és a Haza és Haladás Alapítvány a mezőgazdasági támogatások rendszerének, az adózási szabályok és a hitelnyújtás feltételeinek ismertetése céljából gazdaköri továbbképzést tart január 23-a és 25-e között a lakitelki Népfőiskolán. A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége tíz fővel képviselteti magát a rendezvényen, a delegációt Pod- maniczky Béla elnök vezeti. A rendezvény eseményeiről a későbbiek során számolunk be részletes tudósításban. Piacépítés az élelmiszer-gazdaságban Vetómagbörze Az év első vetőmag-, vetőgumó- és egyéb szaporítóanyagok börzéjét január 26-án rendezik meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem központi épületében. (Gödöllő, Páter Károly út 1.) A szaporítóanyagok mellett bemutatásra kerülnek a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök, anyagok (műtrágyák, növényvédő szerek, kertészeti kisgépek), valamint a dísznövények széles skálája. Mindez vásárral egybekötve. A börze keretén belül fórumot tartanak, melyen a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai ismertetik az 1995. évi szabályozó rendszert, míg az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakemberei a vetőmag-minősítés és -forgalmazás elveiről és gyakorlatáról tájékoztatják az érdeklődőket. A fórumon felszólal Podmaniczky Béla, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, aki információt ad az érdekképviselet aktuális kérdéseiről. A börze reggel 10 órakor nyit, a szervezők elsősorban a kis- és középüzemek képviselőit, valamint a kertészettel, fóliázással és szabadföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdákat várják. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Dr. Papócsi László vezér - igazgató és dr. Hajdú Miklós egyetemi tanár szervezésében a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Veze tőképző Intézete kétnapos országos tanácskozást tartott a Hungexpó konferenciatermében. A tanácskozás Piacépítés az élelmiszer-gazdaságban '95 címen zajlott. Ezen belül megtárgyalták a piacépítés mezőgazdasági kérdéseit, valamint a továbblépés lehetőségeit a növény- termesztés és állattenyésztés területén. Kereslet zöldségfélékre és gyümölcsre Az idei kereslet ismeretében a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége az alábbi termékek termesztésére várja a gazdák jelentkezését. Zöldségfélék: csemegekukorica, brokkoli, karfiol, sárgarépa, petrezselyem, zeller, cukkini, tévépaprika, paradicsom, kapor, spenót, sóska és vöröshagyma. Gyümölcsfélék: ribizli, málna, meggy, cseresznye, szilva, egres, sárgabarack és őszibarack.