Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-18 / 15. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR 18., SZERDA 3 Beugró Megszokott és gyakori fogalom a színházi világban a műsorváltozás. Leginkább akkor kényszerülnek rá, ha egy-egy előadás főszereplője vagy kulcsfigurája hirte­len megbetegszik, és nem sikerül azonnal megfelelő helyettest, „beugrót”találni. A politikai műsorváltozás eleddig ismeretlen volt, most azonban a szocialisták bevezették. Az előzetes program szerint a Magyar Szocialista Párt országos választmányának e hét végi, január 21-i ülésén egyetlen, igaz fölöttébb érdekes napirendi pont lett volna: a kormánymunka elemzése, a kabinet eddi­gi tevékenységének megvitatása. Hogy, hogy nem, szombaton a korábbi hírekkel el­lentétben nem a kormány munkája, hanem az önkor­mányzati választások értékelése lesz a téma. A minisz­terelnök ugyanis jelezte, hogy a kormány még nem ké­szült el az értékeléssel. Ez az apró kis műsorváltozás érdekes gondolatokat indíthat el. Mintha visszaléptünk volna az időben, és megint a sorok között lennénk kénytelenek olvasni. Le­het, hogy a kabinet még nem készült el az értékeléssel, de ettől a választmány miért nem teheti most meg? Bi­zonyára a grémium magas létszámának tudható be ez az óvatosság. Felmerülhetnek ugyanis kínos kérdések akár az eddigi tevékenységgel, akár a lebegtetett sze­mélycserékkel kapcsolatban. Néhányon bizonyára a kelleténél hevesebben szóltak volna hozzá, s akkor a választmány második Nánási út is lehetne. S beindul­na a lavina, ki mit mondott, azt mondta-e, ami a sajtó­ban megjelent, vagy épp az ellenkezőjét gondolta. Va­lószínű, hogy a koalíciós partnernek is lenne egy-két szava az elhangzottakról. Egyszerűbb megoldásnak tűnik az elmúlt évtizedek­ben jól bevált módszer alkalmazása: felülről eldöntik, mi legyen a forgatókönyv. Az önkormányzati választá­sok érdekfeszítően izgalmas elemzéséből várhatóan nem lesz annyi galiba. A hírek szerint az SZDSZ országos tanácsa is ülése­zik szombaton, s az egyik napirendi pont a kormányza­ti munka értékelése lesz. Nem tudok arról, hogy meg­változtatnák a programot. Nem is valószínű, hiszen ne­kik még egy Nánási utuk sincs. Székely Ádám Eigner nem mond le Eigner József nem mond le. Az átvilágító bíró ezt az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőr­zésére létrehozott bizottság tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján nyilat­kozatban hozta nyilvános­ságra. Közölte: nem kíván eleget tenni az Országgyű­lés nemzetbiztonsági bizott­sága január 12-i felszólítá­sának, és nem válik meg tisztségétől. Eigner József nyilatkoza­tában kifejti azt a vélemé­nyét, hogy a nemzetbizton­sági bizottság döntésének vagy politikai, vagy jogi alapja lehet. Az előbbit nem kívánta kommentálni, az utóbbi kapcsán viszont megjegyezte: a testület ak­kor járt volna el helyesen, ha saját jogász tagjainak, Boross Péternek (MDF) és Füzessy Tibornak (KDNP) a véleményét fogadja el. Eigner József végezetül határozottan kijelentette, egy esetleges törvénymódo­sítás sem kényszerítheti őt lemondásra, mert feltétele­zése szerint az utólagos mó­dosítás az alkotmányba üt­közne. Hely kell a radioaktív hulladéknak Püspökszilágyon nem (Folytatás az 1. oldalról) A kis aktivitású szilárd hulladékok zömét a munka­ruhák, kesztyűk, védőfel­szerelések, az aktív rend­szerekből eltávolított csőda­rabok, szűrők teszik ki. A közepes aktivitású folyé­kony hulladék nagy részét a víztisztítási technológia maradékai — például az ioncserélő gyanta — adják. A kétféle hulladékból éven­te körülbelül háromszáz köbméter keletkezik a pak­si atomerőmű négy blokkjá­ban. A sajtó munkatársait tájé­koztatva Ormai Péter, a Paksi Atomerőmű Rt. osz­tályvezetője elmondta: az elhelyezés ma már tökélete­sen megoldható feladat. Az atomerőmű egyébként az eddig keletkezett hulladék minden egyes köbméteré­ről el tud számolni. A Magyar Állami Földta­ni Intézet részéről Bállá Zoltán főosztályvezető ki­fejtette: az egész ország te­rületét megvizsgálták ab­ból a szempontból, hogy földtanilag mely részeken lehetne a tárolót elhelyez­ni. Végezetül mintegy két­száz olyan település ma­radt fenn a rostán, amelyek környezetében lévő terüle­tek alkalmasak lehetnek a további kutatásra. Ez most kezdődik, s előreláthatóan ez év közepéig tart majd. Az említett települések ön- kormányzatait már megke­resték levélben a szakem­Kísért a kommunizmus Erzsébetvárosban Fegyvereseket küldött az MSZP Tiltakozunk minden, a demokratikus folyamatot meg­kerülő és jogerős döntéseket megelőző intézkedés el­len. A január 12-ei testületi döntések nem a képvise­lő-testületben és bizottságaiban érlelődtek meg, ha­nem általunk nem belátható és nem ellenőrizhető poli­tikai műhelyekben — olvasható egyebek mellett ab­ban a nyilatkozatban, amelyet tegnap sajtótájékozta­tó keretében ismertetett Toperczer Ferenc, a főváros VII. kerületének Fidesz, KDNP, MDF és SZDSZ szer­vezetei nevében. A nyilatkozat kiadását a múlt pénteken, január 13-án, a kerület MSZP-s polgármester asszonya ál­tal foganatosított intézke­dések váltották ki. A kerü­leti vagyon kezelésével megbízott részvénytársasá­gok irodáit ugyanis fegyve­res őrző-védő kft. szállta meg és azóta az igazgatóta­nács elnökei Lendvai Béla és Tölgyesi Miklós a lábu­kat sem tehetik be, szüne­tel az ügyfélszolgálat. Az intézkedést, annak statáriális voltát a teg­napi sajtótájékoztatón az SZDSZ részéről Antossik Ferenc élesen elítélte és az egész kormánykoalíció le­járatásával felérőnek ne­vezte. Pirity László, a KDNP nevében szintén szót emelt az ötvenes évek­re emlékeztető intézkedés ellen. Mint mondta, elfo­gadhatatlan a szocialista városrész-irányítás azon el­képzelése, hogy az előző négy esztendő munkáját ki­vétel nélkül semmissé nyil­vánítja és az eszközökben nem válogatva, úgymond nagytakarítással, „tiszta helyzetet” próbál teremte­ni. Ehhez csatlakozva To­perczer Ferenc emlékezte­tett rá, hogy Bakonyi Karo­la MSZP-s polgármester asszonnyal, aki az előző ciklusban képviselő volt, il­letve minden korábbi párt­frakcióval a ciklus vége felé erősödött a különböző intézkedések meghozatala­kor az egyetértés. A képviselő-testület el­lenzéki frakciói ezért úgy döntöttek, hogy a tegnapi naptól kezdve felfüggesztik az úgynevezett informális kapcsolataikat a többségi MSZP-frakcióval, ami azonban nem jelenti azt, hogy a választóktól kapott mandátumuk alapján ön- kormányzati feladataikat nem látnák el. A két részvénytársaság­ban az Erikben, illetve az Erzsébetvárosi Vagyonke­zelőben kialakult helyzet­ről Lendvai Béla, illetve Tölgyesi Miklós elmondta, hogy a többségi döntés a mára kialakult helyzethez képest is visszalépést je­lent. Ők az óriási vagyon működtetését piaci alapok­ra helyezve képzelik el, amihez képest múltat idéz, hogy az önkormányzat sa­ját hatáskörébe akarja von­ni ezt a funkciót. Pedig er­ről az elmúlt évtizedekben megbizonyosodhattunk, hogy alkalmatlan funciójá- nak ellátására. Tölgyesi Miklós példaként említet­te, hogy tudomása szerint rendeleti úton tervezi az önkormányzat a lakbérek felemelését, amire megíté­lésem szerint nem feltétlen lenne szükség, a módszer pedig mindenképpen elíté­lendő. A Fideszt képviselő Hont András elmondta, az­zal, hogy az önkormányzat vezetése fegyveres embere­ket küldött a két részvény- társaságba, a kommuniz­mus rémképét vetítette újra a kerületre. Feltette a kérdést, hogy a diktatúrára emlékeztető módszerről mi lehet a véleménye az MSZP felső vezetésének. Ezt alátámasztandó, To­perczer Ferenc megjegyez­te, hogy Szegő Tamás, az MSZP frakcióvezetője az események után két nappal nem tudott a történtekről. Nem zárta ki, hogy képvi­selőtársa valójában tájéko­zottabb volt annál, mint mutatta, de ez azt bizonyít­ja, hogy az erzsébetvárosi rendkívüli állapotot maga is elfogadhatónak tartja. Végezetül álljon itt a nyilatkozat egy további részlete: „A történtekben mindenképpen vétlen dol­gozókat, a polgármesteri hivatalban és az érintett tár­saságoknál, olyan megaláz­tatások érték az elmúlt né­hány napban, amelyekre hazánkban az ’50-es évek óta nem volt példa. Ugyan­csak az ’50-es éveket idézi egyes szereplők politikai komisszárként való fellépé­se.” A négy demokratikus párt követeli, „hogy Erzsé­betváros önkormányzata térjen vissza a jogállami normákhoz!” Németh Zsolt Esélyegyenlőséget a tanuláshoz! A fenti címet választották mottójául an­nak a sajtótájékoztatónak, melyet teg­nap tartott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tájékoztató két fő témával foglalkozott. Elsőként az 1995 szeptemberében tervezett tandíj - bevezetéssel. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének intézőbizottsága megállapította, hogy 1995. január 15-én, a határidő utolsó napján még mindig nem ismerték a kormányzatnak a tandíjjal kapcsolatos elképzeléseit, ezért az érdekképviseleti szervezet szá­mára elfogadhatatlan, hogy idén szep­tembertől tandíjat vezessenek be az álla­mi felsőoktatásban. — Az FDSZ fontosnak tartja, hogy a tandíjjal kapcsolatos rendelkezések megalkotásával egyidejűleg szülesse­nek meg azok az intézkedések, ame­lyek a hallgatóknak a felsőoktatásban esélyegyenlőséget biztosítanak. Gondo­lok itt az alapítványok által történő szű­kös körülmények között élő családok gyermekeinek támogatására, azokra a hitelkonstrukciókra, amelyeket a ma­gyar bankok nyújtanának — megfelelő szintű kamatfeltételek mellett — az arra rászorulóknak. Egyértelműen ál­lást kell foglalni abban is, hogy a tandíj kizárólag a felsőoktatási intézmények oktatásfejlesztésére fordítódjon — mondta Kis Papp László, az FDSZ elnö­ke. Az FDSZ ugyanakkor felhívja a kor­mány figyelmét, hogy az Európai Unió országaiban strassbourgi egyezmény alapján az ezredfordulóig megszüntetik a tandíjkötelezettséget. Második napirendi pontként az FDSZ ismertette, hogy a kormány és a parlament napirendjén szerepel a közok­tatási törvény módosítása, amelynek első változatát a kultusztárca illetékesei elkészítették. Ennek módosítása tartal­maz olyan radikális változásokat is, amelyek az alsó és középfokú oktatási rendszer működését veszélyeztetik. Az FDSZ, mint az ÉSZT tagszervezete tá­mogatja egy új tehetséggondozáson ala­puló iskolarendszer kidolgozását és az­zal ellentétesnek ítéli meg a módosítás tervezetében szereplő elképzeléseket. Mindemellett a maga eszközeivel segí­teni szeretné egy kizárólag pártoktól független politikamentes népi kollégiu­mi mozgalom felélesztését, amely a ma­gyar tehetséggondozás feladatait szak­mai alapon szerveződő kollégiumokban kívánja megvalósítani. (simon) bővítenék berek, ugyanis nem csak a hulladéktárolók építéséhez kell kikérni az ott élő lakos­ság véleményét, hanem ah­hoz is, hogy egyáltalán ku­tatásokat folytassanak az érintett területeken. A Pest megyei Püspök­szilágyról szólva Ormai Pé­ter elmondta, hogy az ott épített radioaktívhulladék­tároló bővítésére nem gon­doltak, mivel az eleve úgy készült, hogy ott nem atom­erőművekből származó anyagokat tárolnak. A he­lyi lakossággal és az önkor­mányzattal fennálló vi­szonyt egyébként példaérté­kűnek nevezte a paksi erő­mű osztályvezetője. N. L. Sérült a demokrácia A HungarHotels privatizációjá­ba a kormánynak még a dön­tés előtt, nem pedig utána kel­lett volna beavatkoznia. Az utólag történt beavatkozás az ország hitelének rontása, s jog­bizonytalanságot teremt a kül­földi befektetők számára. A hiba nem véletlen, hanem strukturális: hiba volt meg­szüntetni a privatizációs mi­niszter posztját. Ezzel sérült a parlamenti demokrácia is — mondta Szabó Iván tegnap Sze­geden. Az MDF ügyvezető el­nöke a pártépítéshez szüksé­ges tájékozódó országjáró kőr­útjának újabb állomásán, Sze­geden találkozott a sajtó képvi­selőivel is. Kérdésre válaszol­va fejtette ki: az MDF, a polgá­ri szövetségbe tömörült ellen­zéki pártok nem konkrét sze­mély miatt ellenzik a köztársa­sági elnök direkt választását. Jöhet a lelkiismeret Peskó Tibor nyugdíjas tanár levélben fordult e so­rok írójához, s kérdi: vajon foglalkozunk-e azzal, ki adja el a lapot? Véleménye szerint a nemzeti ol­dalon álló értelmiségiek siránkoznak, ám élhetetle­nek. Bizonyítja ezt, hogy a politikai pártok összefo­gásáért sírunk, de nem fogunk össze egy közös új­ságárusbódé fölállítása céljából. Erre a szemléletre Peskó Tibor szerint azért lenne szükség, mert így csak — mint írja — szép, igaz és hosszú írásokat termelünk, de a lap eladási körülményeivel nem foglalkozunk. Sok mindenben igaza van a Tanár úrnak, s magam is tudom, a mi oldalunkon koránt­sem olyan az összefogás, mint amilyen elvárható lenne. Magam is tudom, hogy önmagunkból sokkal többet kellene adnunk például ahhoz, hogy házról házra járva próbáljunk agitálni az igaz eszmék mel­lett, de ha munkakörülményeinket a Tanár úr is­merné, lehet, hogy azt mondaná, már amit most csi­nálunk, az is emberfeletti teljesítmény. Ha — mint írja — valóban megbukunk, megérdemeljük a sor­sunkat, s akkor majd bekopog mihozzánk a lelkiis­meret. Csak azt mondhatom, jöjjön nyugodtan, szembe tudunk vele nézni. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents