Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ Megkérdeztük Mit tettek tönkre az ártéri erdőben? Mint arról már beszámoltunk, nemrégiben tanösvényt és madárvártát létesített Vácott a város Budapest fe­lőli határában elterülő liget és a Duna között lévő árté­ri erdőben a helyi székhelyű Göncöl Alapítvány. A na­pokban arról értesültünk, hogy vandál emberek több helyütt is megrongálták a fából készült létesítményt — Mi történt pontosan, s miként lehetne elérni, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő? — kérdeztük Szilágyi Lászlót, az alapítvány munkatársát. — Ismeretlen tettesek szá­mos, az erdőben honos nö­vény-, illetve állatfajt bemu­tató táblát tönkretettek, s e mellett a tanösvény és az erdő több pontján gyújtoga­tás nyomait is fel lehet fedez­ni — kezdte válaszát. — An­nak érdekében, hogy ezután hasonló pusztítás ne fordul­hasson elő, mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a városnak legyen legalább egy, de inkább több termé­szetvédelmi őre. Ugyanak­kor fontos volna az is, hogy az ártéri erdő mielőbb hatósá­gilag védett területté nyilván- íttassék. Bár tisztában va­gyunk vele, hogy mindez még nem jelentene teljes biz­tonságot, úgy gondoljuk: amennyiben rendszeres ellen­őrzéssel a rendőrség, illetve a helyi polgárőrség is hajlan­dó volna hozzájárulni az er­dő, illetve a tanösvény és ma­dárvárta védelméhez, az em­lített intézkedések révén je­lentősen csökkenne a vanda­lizmus kockázata. (ribáry) Vám- és adó trükkök A híradástechnika feketepiaca A híradástechnikai cikkek ille­gális forgalmazása Magyaror­szágon olyan nagymértékűvé vált, ami a hazai gyártók és az itt megtelepedett világcégek vezérképviseleteinek is súlyos érdeksérelmet okoz. A vám- és adótrükkökkel élő importá­lók évi mintegy 5 milliárd fo­rint költségvetési bevételki­esést okoznak — szögezi le a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség legutóbbi vizsgálatának összegzéséről szóló tájékozta­tó. A hazai gyártók és a világ­cégek képviseletei hatósági be­avatkozást kértek a híradás- technikai illegális importtermé­kek forgalmazásának felszá­molására. A mostani vizsgálat megál­lapította: a világcégek kemény feltételeket szabnak az üzletek kulturáltsága, az eladók felké­szültsége és a termékbemuta­tás területén. Szigorú az ellen­őrzés, és az üzlethálózattal pár­huzamosan az országos szer­vizhálózatokat is kiépítették. A szerelők számára a gyárak szakemberei rendszeres okta­tást szerveznek. A vegyes vá­lasztékot kínáló hagyományos üzletekben a termékeket szin­tén csak megbízható források­ból szerzik be. A rövid távú vállalkozások viszont bármi áron, kizárólag a haszonra töre­kednek, termékeikre nem ké­rik meg a forgalmazás előfelté­teléül szolgáló okmányokat, s beszerzési forrásaik is gyak­ran ismeretlenek. A nagykeres­kedelmi értékesítés is sok eset­ben számla nélkül történik. Általános probléma, hogy az importáló cég neve nem szerepel a jótállási jegyeken. Ugyancsak sok esetben hiány­zik a híradástechnikai cikkek mellől a használati-kezelési út­mutató. r Érvénytelenített együttműködés A Kereszténydemokrata Nép­párt Hajdú-Bihar megyei vá­lasztmánya szombaton érvény­telenítette azt a négy évre szó­ló együttműködési megállapo­dást, amelyet a megyei köz­gyűlésben kötött a KDNP az MSZP-vel és az SZDSZ-szel. Az ügy előzménye, hogy a hajdú-bihari közgyűlésben e megállapodás értelmében alel- nökké választották Gáli Ákost, a KDNP helyi alelnökét. Az MSZP-vel és az SZDSZ-szel kötött megállapodást — ame­lyet a Munkáspárt képviselője is támogatott — a KDNP két megyei alelnöke írta alá. A tör­téntek elleni tiltakozásul le­mondott Báthori Gábor, a KDNP hajdú-bihari elnöke. A szombati választmányi ülésen érvénytelenítették a megállapodást, s úgy döntöt­tek: a KDNP nem vesz részt a megyét irányító baloldali koalí­cióban. Ezzel együtt nagy több­séggel megerősítették megyei elnöki tisztében Báthori Gá­bort, s lemondásra kényszerült a megállapodást korábban alá­író két alelnök: Gáli Ákos és Horkay György. A választ­mány ugyanakkor úgy döntött, hogy a kereszténydemokrata képviselők szakmai kérdések­ben — éppen a megye érdeké­ben — minden párttal együtt­működnek a közgyűlésben. Nem kaptak bejegyzett tulajdonlapot Félúton a földrendezés Cegléd közigazga­tási területén az ár­verésre előkészí­tett tízezer-hét- százhatvankét hektár föld (kétezer aranykorona-ér­ték kivételével) gazdára lelt. Ám az a gond — tud­tuk meg Banai Benőtől, a polgármesteri hivatal me­zőgazdasági osztályának vezetőjétől —, hogy az új tulajdonosok nem kaptak a földhivatalnál bejegy­zett tulajdonlapot. Jólle­het az árverezőbizottság adott jegyzőkönyvet, illet­ve térképes anyagot a lici­tálásról, de a területeket nem mérték ki. Márpedig a gazdák — bár művelik a földjüket — hivatalos do­kumentum híján nem kér­hetnek építési engedélyt és hitelt sem. A város mezőgazdasá­gának szervezésében és formálásában tevékenyke­dő szakemberek a minap megtartott fórumon ak­ként vélekedtek, nem okolható csakis a Ceglédi Földhivatal a bizonytalan jogi helyzetért. Annál is inkább nem, mert földkije­lölő és mérési munkákat összehangoló megyei föld­hivatal másik három társa­ságot is (budapesti, szol­noki, kecskeméti) megbí­zott a teendőkkel. Ugyan­akkor a megyei kárrende­zési hivatal sem szolgál­tatta még teljesen azokat a jegyzőkönyveket, ame­lyek alapján a feladatokat elvégezhetik. A Kossuth és a Búzaka­lász Tsz területén a rész­arány földek tulajdonba adásánál az igénylők egy részének tudták kiadni az ideiglenes határozatot. Voltaképpen hasonló a gond itt is, akár az árve­réssel szerzett területek­nél: a hivatalos tulajdon­bejegyzés félúton tart. Ezt elsősorban azzal indokol­ják, hogy a helybéli föld­hivatal —. amelynek szá­mos egyéb munkája is van (a létszám nem bő­vült) — műszaki gárdája nem győzi a megsokaso­dott feladatot, hiszen Ceg­léden kívül még tizen­négy település tartozik hozzájuk. Sajnos akadt olyan föld­mérő, aki visszaélt az em­berek bizalmával. Jó né­hány megbízatást elvál­lalt, ám a munkát eleddig nem végezte el. Némi­képp talán megnyugtató az, hogy az illető rossz híre elterjedt, s aligha lesz esélye újabb gazdák becsa­pására. Előfordult az is, hogy egyeseknek egy táblában akár két-három helyen ju­tott föld. Nyilván ezeknek a gazdáknak az lenne a kedvező megoldás, ha megszűnne ez a szétszórt­ság. Ám ennek egyik alap- feltétele az azonos minősé­gű föld, s a tulajdonosok közös szándéka. Ám ah­hoz, hogy bármilyen effé­le kezdeményezés létrejö­hessen, elengedhetetlen a megyei kárrendezési, vala­mint földhivatal jóváha­gyása. Amennyiben az el­képzelés megvalósításá­nak nem lennének jogi és technikai akadályai, akkor még a végleges tulajdon­ba adás előtt kellene az érintettekkel tárgyalni. Végezetül Banai Benő elmondta, a földtulajdon­rendezéssel kapcsolatos feladatok megoldásában igazodnak az országos ha­táridőhöz, amely ez év de­cember 31-e. Az önkor­mányzat igyekszik felgyor­sítani az eseményeket, s erre sarkallja a különböző hivatalokat is. (f. L) A váratlan elbocsátás miatt Aggódó bankárok Külföldi bankok aggodalom­mal fogadták a magyar priva­tizáció legfőbb irányítója, Bartha Ferenc váratlan elbo­csátásának a hírét — írta szombaton a Frankfurter All­gemeine Zeitung. A vezető német lap úgy vél­te, hogy a személyesen Horn Gyula miniszterelnök által kezdeményezett elbocsátás árt Magyarország tekintélyének, és olyan jelzésként értelmez­hető, amely szerint a budapes­ti kormány a jövőben vissza akarja fogni a privatizációt. A bécsi véleményekre hi­vatkozó beszámolóban a lap aggasztónak ítéli, hogy ennek az esetnek hatása le­het az energiaszektor közel­jövőben kezdődő privatizá­ciójára. Bécsi megfigyelők sze­rint Bartha kirúgása és a HungarHotels előszerződé­sének a felülvizsgálata azt jelzi, hogy a kormányzó szocialisták erősíteni akar­ják a privatizációs folyamat feletti ellenőrzésüket — állí­totta a német lap. Gyermekrajz-kiállítás Tökölön Rajzkiállítás nyílt a hét végén Tökölön a helyi sportcsarnokban. A rajzokat a tököli gyermek-képzőművészeti tábor anyagából válogatta Somogyi György festőművész tanár, az ünnepi megnyitóbeszédet Aknay János, szentendrei festőművész mondotta Krekács Róbert felvétele Alkotmány és piacgazdálkodás Alkotmány és piacgazdálko­dás címmel — az Igazság­ügyi Minisztérium és a Mi­niszterelnöki Hivatal köz- igazgatási államtitkárának felkérésére — a Gazdasági Együttműködési és Fejleszté­si Szervezet (OECD) Sig- ma-programjának keretében ismét nemzetközi tanácsko­zásra kerül sor január 18-án és 19-én Pilisszentkereszten. Az ezt megelőzően tavaly decemberben tartott konfe­rencia a kormányzás és az al­kotmány kérdéseit vitatta meg. A mostani szeminári­um napirendjén a gazdasági alapelvek az alkotmányban, a magángazdasági tevékeny­ség, az állami beavatkozás a gazdaságba, az állami erőfor­rások kezelése, valamint az érdekképviseletek és a köz- igazgatás témakörök szere­pelnek. Korszerűsítik a turizmus jogi szabályozását A jelenleg hatályos jogszabá­lyok nem segítik kellőkép­pen a turizmus fejlesztését, a szabályozás részben hiányos, részben nem tekinthető kor­szerűnek — állapították meg az Országos Idegenforgalmi Hivatal szakemberei. Az OIH programot dolgo­zott ki e hiányosságok kikü­szöbölésére a turizmusban ér­dekelt vállalkozások tevé­kenységét szabályozó jogi feltételek átfogó továbbfej­lesztésére, s ennek keretében az Európai Unióban hatályos direktívák hazai adaptálásá­nak előkészítésére. A hivatal elsősorban azt tartja fontos­nak, hogy jogszabályok rög­zítsék a fizető-vendéglátás és az idegenvezetés feltételeit. Véleményük szerint meg kell vizsgálni azt is, hogy a koncesszióról szóló törvény kiterjeszthető-e az idegenfor­galmi fejlesztésekre. Indo­koltnak tartják az utazásszer­vező és közvetítői tevékeny­ségre vonatkozó jogszabály korszerűsítését is. Ennek egyik célja az illegális tevé­kenység visszaszorítása és az utasok fokozott védelme. A turizmus nagy gazdasági je­lentősége miatt szorgalmaz­zák az idegenforgalmi tör­vény megalkotását. Áz Országos Idegenforgal­mi Hivatal javaslatot készít a szálláshelyek és a vendéglá­tóhelyek osztályba sorolásá­ra, az utazásszervezők re­gisztrációjára, s mindebben együttműködik az Ipari és Kereskedelmi Kamarával. Hévízgyörkön eladó italbolt, raktárépületekkel. Az italbolt alapterülete 142 m2, a raktárépületek területe 112 m2, a telek területe 2046 m2. Érdeklődni lehet Szlávik Menyhért ügyvezetőnél, cím: Hévízgyörk, József Attila u. 36. 2192, tel.: (06-60)-343-122 vagy (06-60) -343-523.

Next

/
Thumbnails
Contents