Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

% PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1995. JANUÁR 13., PÉNTEK 5 Volt egyszer egy kormányprogram Munkanélküliek átképzése A terméktanács hiányolja a kereskedőt Mintegy húsz évvel ezelőtt az akkori kormány meghir­dette a szarvasmarhagrogra- mot. A Herceghalmi Állatte­nyésztési Kutatóintézet előta­nulmányokat végzett, s meg­nevezte, melyik az a fajta, amely a kedvezőbb tulajdon­ságokkal rendelkezik. Az ő javaslatukra rendelt meg a Benta Völgye Termelőszö­vetkezet 1973-ban létesült te­henészete 304 vemhes finn ayrshire üszőt. Más telepek más fajtákat tenyésztettek, végül úgy alakult, hogy a ma­gyar szarvasmarha-tenyész­tés domináns fajtája a hols- tein-fríz lett. — Sokáig fajtatiszta álla­potban tartottuk az állo­mányt — mondta Németh Ist­ván, az Agro-Benta Kft. ügy­vezetője. — Finnországból vettük a spermát, de ez na­gyon drága, így felkutattuk, hol vannak még a világon ayrshire-állományok. Van le­hetőség kanadai és új-zélan- di beszerzésre, ott olcsóbban hozzájutunk, de genetikailag ezek az állományok nem olyan jó minőségűek, mint a finnországiak. Előfordult né­ha, hogy holstein—vörös ke­resztezést is végeztünk. — Átmeneti visszaesés után most újra ösztönzik a szarvasmarha-tenyésztőket. Mit jelent ez az Agro-Benta Kft. számára? — A túltermelés időszaká­ban az állomány csökkenését ösztönözték. Mi nem vettük igénybe akkor a kedvezmé­nyeket, nem vágtunk abból a megfontolásból, hogy a mar­ha nem csirke, nem lehet könnyelműen bánni a lét­számmal, mert az állományt újra felfejleszteni nagyon ne­héz. Ha számottevően csök­kentettük volna az állo­mányt, nem lett volna annyi tej, amennyi eltartotta volna a telepet. Most az állomány­fejlesztést támogatják, de mert az állományunkat nem irtottuk ki, ettől a támogatás­tól is elestünk. Húszezer fo­rint támogatást adnak min­den olyan üszőre, amelyik a bázishoz képest létszámnöve­kedést hoz. Nálunk annyi marha van, amennyi a tele­pen elfér, nem tudunk létszá­mot fejleszteni. — A kft. 1991-ben alakult — folytatta Németh István. — Működtetésre vettük át a telepet, a tulajdonos tovább­ra is a Benta Völgye Terme­lőszövetkezet tagsága. Bérle­ti díjat fizetünk, az átvett ál­latállománnyal darab és súly szerint el kell számolnunk. Nagyon fontos, hogy nekünk tagi kötődésünk van, ez a szakmai elkötelezettségen kí­vül más garanciát is jelent. Ha idegen vette volna át mű­ködtetésre a tehenészetet, megtehette volna, hogy vágó­hídra küldi az egész állo­mányt, vesz helyette mási­kat. Egy kívülálló sok min­dent megtehetne, amit mi nem teszünk meg éppen a tagi kötődésünk miatt. —- Azt mondják, ez a fajta nem olyan jól tejel, mint a holstein-fríz... — Valóban, míg egy hols­tein-ffíz hat-hétezer liter tejet ad egy évben, az ayrshire csak 5400 litert, viszont ez magasabb zsírtartalmú tej. A nehézségeink nem ebből adód­nak, hanem abból, hogy a föl­dek helyzete megváltozott. A tehenészet mellé rendelt föld­terület 750 hektár volt, ez ma­gántulajdonba került, s a tulaj­donosokkal nagyon nehéz megegyezni. Kevés a földterü­let, több száz tulajdonossal kell megalkudnunk kisebb-na- gyobb területek kérdésében, ráadásul egyre inkább aszá­lyos az időjárás. Öntözni nem tudunk, hiába van közel a Du­na, nagy a szintkülönbség, s a folyó és a telep közé ipari üzem ékelődött. — A főváros közelsége előnyt jelent? — Annyiban igen, hogy még a túltermelés idején is át­vették tőlünk a tejet. Más szempontból viszont hátrá­nyos a helyzetünk, hiszen itt drágább a föld, drágább a munkaerő. Talán hihetetlen, de most, a munkanélküliség idején is munkaerőgondjaink vannak. Százhalombattán és Érden a nagyvállalatok és a főváros lényegében megold­ják a foglalkoztatást, mi na­gyon nehezen találunk mun­kaerőt, főleg szakképzettet. A környék bérszínvonala bennünket is lépéstartásra kényszerít. A telep minden­től távol esik, ide a dolgozók vagy a saját autójukkal jön­nek, vagy nekünk kell behoz­nunk őket, így évente csak a bejárásra mintegy hárommil­lió forintot kell fordítanunk. — Nemrég arról lehetett hallani, hogy a tehenészet sa­ját tejcsomagoló üzemet léte­sít. Ezt a tervet feladták? — Szerettünk volna e'gy ilyen beruházást, de pénzt nem tudtunk rá szerezni, így a terv meghiúsult. Talán nem is baj, mert nagyon nehéz a kereskedelemben elhelyezni a tejet, ha egy üzem más tej­terméket nem gyárt. — A termelő mennyire ki­szolgáltatott a felvásárlónak? — Eléggé kiszolgáltatot­tak vagyunk, mert a tejipar összehangoltan tevékenyke­dik. A felvásárlók nagyjából ugyanannyit fizetnek a tejért. A tejterméktanács működé­sét kellene erősíteni, hiszen ennek a feladata lenne, hogy szabályozza a termék útját a termelőtől a fogyasztóig. — Nem működik megfele­lően ez a tanács? — Az a baj, hogy a terme­lő, a feldolgozó, sőt, a fo­gyasztó is képviselteti magát benne, de a kereskedelmet nem sikerül behozni, nem is akar benne lenni, s ez gátol­ja a terméktanács jó működé­sét. — A kereskedelem bevoná­sa nélkül nem lehet megfele­lően szabályozni a tejpiacot? — A tej szabadáras ter­mék, a kereskedőnek az az érdeke, hogy minél drágáb­ban adja, a terméken neki van a legnagyobb haszna. Egyre inkább csak annyit ren­delnek, amennyi biztosan el­fogy, jobban kedvelik a hosz- szú szavatossági idejű termé­keket, hiszen azokkal kisebb a kockázat. A kereskedelem hozatta be a külföldi tartós te­jet, a fogyasztás visszaszorí­tásában nagy a szerepük. A fogyasztó pedig nem is gon­dol bele, hogy a tetra-pak csomagolású termékeknél csak a doboz belekerül tíz-ti- zenkét forintba, nem a tej drága, hanem a csomagolás, amit a szemétbe dobunk. — A piacgazdaság végül mindent a helyére tesz, nem? — A piacgazdaság sem megy magától, ez egy utó­pia, hogy majd a piac teszi a helyükre a dolgokat. A régi, bejáratott gazdaságokban is irányítják a piacot, méghoz­zá kemény kézzel. Ha nem irányítja senki, csak egy nagy káosz lesz belőle, az pe­dig senkinek sem jó. Pável Melinda Gondolnak a pályakezdőkre is A Tudományos Is- /* Äk meretterjesztő Tár- sulat százötven éves. A ceglédi szervezet — tudtuk meg Mészáros István titkártól — ehhez a dicső múlthoz mél­tóan igyekszik vállalni nap­jaink népművelési és oktatá­si feladataiból. Az egyedi, hagyományos ismeretter­jesztő előadásokon kívül évek óta komoly figyelmet fordítanak a munkanélküli­ek átképzésére, valamint a kevésbé iskolázott állásta­lan fiatalok elhelyezkedését segítő, pályamódosító, fel­készítő tanfolyamok szerve­zésére. Eredményesen működ­nek együtt a Pest Megyei Munkaügyi Központtal. Egy-egy kurzus díjtalan; a hallgatók tanulmányi támo­gatásban részesülnek, s az érdeklődésüknek megfelelő szakmát sajátíthatnak el. A Bem József Műszaki Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézetben két pálya­módosító tanfolyam — egy-egy csoportban mint­egy huszonöt tizenöt—ti­zennyolc év közötti fiatal van — foglalkozásait tart­ják. így azokat a diákokat, akik tovább tanulnának, s nem vették fel őket, s ráadá­sul állástalanok — megmen­tették a semmittevéstől és az elkallódástól —, felkarol­ták. Igazán örvendetes, hogy az egyik osztálynak csaknem a fele cigány. Rendszeresen hallgatják az órákat, s igen jó a kapcsola­tuk a csoporttársaikkal. Egyébként a szüleik és a ceglédi cigányság vezetői levélben köszönték meg a példamutató gondoskodást a TIT megyei és a Pest Me­gyei Munkaügyi Központ vezetőinek. A szervezők azt remélik, hogy ezek a tanulók az is­mereteik bővítésén kívül er­kölcsileg és a munkaszere­tet formálásában is olyan se­gítséget kapnak, amely iránymutató lehet a további életükben. A pedagógus kol­légák tiszteletre méltó türe­lemmel foglalkoznak a ve­gyes összetételű és érdeklő­désű osztályokkal. A közgazdasági szakkö­zépiskolában harminc-har­minc érettségizett fiatal tit­kárnő, valamint személyi ügyintéző szakmában sze­rez jártasságot. Fontos egy idegen nyelv ismereteinek elsajátítása is. A helyőrségi klubban ugyancsak har­minc érettségizett hallgató a nemzetközi, külkereske­delmi, vámkezelői, vámi­gazgatási képzésen vesz részt. Sikeres vizsgázás után mindenki átveheti a bi­zonyítványt. A Bem-iskolá- ban a múnka nélküli lányok és asszonyok a szabás-var­rás csínját-bínját — elméle­ti és gyakorlati tudnivalókat — egy esztendő alatt tanul­hatják meg. Egy hasonló tanfolyamot irányít a ceglé­di szervezet Pilisen is. Ter­mészetesen, akik eredmé­nyesen vizsgának, azok szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Mészáros István a lap ha­sábjain is köszönetét mon­dott a TIT Teleki László Pest Megyei Egyesületnek és a Pest Megyei Munka­ügyi Központnak azért a fá­radozásért, amellyel ezeket a tanfolyamokat megszer­vezték. Végezetül megje­gyezte, nem feledkeztek meg a hagyományos isme­retterjesztő előadásokról sem. Minden leendő igényt igyekeznek kielégíteni, áme- lyet a megyei egyesület tá­mogatni fog. (f. f.) Költségvetés Vecsésen Képviselő-testületi ülést tar­tottak kedden este Vecsé­sen. Ennek fő napirendi pontja az 1995-ös évi költ­ségvetés-koncepciójának vi­tája volt. Az önkormányzat pénzügyi szakemberei által elkészített tervezet valóban vitaindítónak bizonyult, hi­szen olyan kiadások is fel­merültek, melyeket az elkö­vetkezendő ingatlaneladá­sokból befolyó összeggel kí­vánnak fedezni. — Irreális 200 millió fo­rintos bevételt bekalkulálni, amikor korántsem biztos ösz- szegről van szó. A község konkrét bevételei pedig az intézmények működtetésé­hez is alig-alig elegendők — mondta Gál István képvi­selő. — A pénzügyi szak­ember kijelentette, hogy a koncepcióban ingatlanérté­kesítésből 57 millió forint lett betervezve, ahol az 1994. évi ingatlanértékesí­tésből befolyt összeget vet­ték alapul. Tehát az a bevé­tel biztosítható. A község költségvetésének 15 millió forintjába fog kerülni az F-kategóriás pedagógusok tavaly elmaradt bérének visz- szamenőleges kifizetése, melyeket a bíróság rendre jogerőre emelt. Az érintett pedagógusok (53 fő) jogo­san várják ennek kifizetését. Ezután Takács Mária jegyző közölte a testülettel, hogy minden egyes bizottsá­gi tagnak a község működé­sét kell elősegítenie, a mű­ködtetés feltételét kell bizto­sítania, ennek tükrében kell elkészíteni a költségvetést. Az ülés további részében módosították a köztisztaság fenntartásáról szóló rendele­tet és mint rendkívüli napi­rendi pontot felvetették a magyar kukára napja ren­dezvényeit. Erre és a tanul­mányi versenyekre a testü­let 180 ezer forintot szava­zott meg. Mint megtudtuk, a képviselők tiszteletdíját a közeljövőben a költségve­tés konkrét tárgyalásakor fogják megállapítani. Január 19-én rendkívüli testületi ülést tartanak, me­lyen megalakulnak a bizott­ságok, és előreláthatólag megválasztják az alpolgár­mestereket is. Ekkor kerül sor a tavalyi negyedik ne­gyedév számláinak és meg­kötött szerződéseinek ismer­tetésére is. (simon) Kétszázezres kacsa Solymáron Egyetlen ház sem épül Solymár térségében meg­kezdték annak a település­nek az építését, ahová a ter­vek szerint kétszázezer iz­raelitát telepítenének majd át Ukrajnából — olvashat­tuk a Magyarország című hetilapban néhány nappal ezelőtt. Érdeklődésünkre Enczmann László, Solymár polgármestere a hírt kacsá­nak minősítette. Solymáron egyáltalán nem épül lakótelep, két­százezer ember befogadásá­ra pedig egyébként is alkal­matlan a térség — mondta lapunknak Enczmann Lász­ló. — Ha mégis érkezné­nek a községbe áttelepü­lők, a számukban akkor is legalább egy, de inkább két nullát tévedtek. Ma­gyarországon 1990 óta de­mokratikus változások vol­tak, s ha a hír igaz lenne, akkor erről a községnek is tudnia kellene — fogalma­zott a település vezetője. Ám erről sem polgármeste­ri minőségében, sem ezt megelőzően a képviselő- testület tagjaként nem érte­sült. A település utcáin meg­szólított solymáriak közül egy sem hallott sem a köz­ségben vagy annak közelé­ben épülő lakótelepről, sem pedig áttelepülőkről. Elhangzott azonban, hogy talán Pilisvörösváron épül hasonló. Grószné Krupp Erzsé­bet, Pilisvörösvár polgár- mester asszonya — aki a kétszázezer áttelepülni szándékozóról most hal­lott először — szintén cá­folta a hírt. Mint mondot­ta: Pilisvörösváron nem­hogy lakótelep, de egyet­len önkormányzati lakás sem épül. Olyannyira nem, hogy a karácsony tá­jékán kiégett önkormány­zati lakásból kimentett idős nénit sem tudták ha­sonlóban elhelyezni. (nádai)

Next

/
Thumbnails
Contents