Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-13 / 11. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUÁR 13., PÉNTEK Húszéin—Rabin megbeszélés Ammanban Parlamenti ellenzékünk Pozsonyban Baltás merénylet Hebronban Hebron városában egy palesztin baltával és késsel támadt két zsidó telepesre. Az egyik telepes lövéseket adott le, s életveszélyesen megsebesített két helybéli lakost Húszéin jordán király és Jichak Rabin izraeli kormányfő elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalt Ammanban. A ciszjordániai Hebron városában tegnap egy palesztin baltával és késsel támadott meg két zsidó telepest. A szomszédos Kirját- Arba településvárosból érkezett telepeseket a támadó egy hebroni üzletben lepte meg és mindkettőt súlyosan megsebesítette. Az egyik zsidó telepes még használni tudta a fegyverét és életveszélyesen megsebesített két, közelben tartózkodó helyi palesztin lakost. Maga a baltás támadó elmenekült a helyszínről egy rá várakozó gépkocsin. Az izraeli rádió jelentette, hogy tegnap a Gáza-öve- zetben levő Hán-Júnisz városban kézigránátos pokolgép robbant, aminek következtében egy palesztin fiatal férfi életét vesztette, két gyermek pedig súlyosan megsebesült. Jichak Rabin, izraeli miniszterelnök tegnap este többórás megbeszélést folytatott Ammanban Húszéin jordán királlyal. Az izraeli—jordán csúcs legfontosabb napirendi pontja a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése volt. Hering József Döntő ostrom előtt? Orosz katonai forrásból származó értesülések szerint, az orosz hadvezetés döntő ostromra készül Groznij ellen az elkövetkező napokban. Az Interfax által név nélkül idézett forrás szerint az ostromra pénteken vagy szombaton sor kerülhet. Ugyanakkor ennek ellent mondott Mark Umov, Jelcin elnök elemzőszolgálatának vezetője, aki szerint az államfő a válság politikai megoldására helyezi át a hangsúlyt. Az orosz tüzérség tegnap is lőtte Groznij központját, miközben Vlagyi- kavkazból Groznij felé harckocsikból és páncélozott szállító harcjárművekből álló menetoszlop haladt. A csecsen fővárosban folytatódott a lövöldözés. Szemtanúk szerint a csecsének kézi fegyverekből lőtték az orosz katonák állásait. Közben Szergej Koval - jov, Jelcin elnök emberi jogi megbízottja ismételten szorgalmazta a harci cselekmények beszüntetését és a szemben álló erők szétválasztását. Kötődés a magyar kisebbséghez A hárompárti Magyar Koalíció meghívására kétnapos hivatalos látogatásra tegnap Szlovákiába érkezett az MDF, a KDNP, és a Fidesz küldöttsége, amelynek élén a három ellenzéki párt elnökei állnak. A Für Lajos, Surján László és Orbán Viktor vezette — közel 20 tagú — küldöttséget a szlovák parlament hármas Magyar Koalícióját alkotó pártok vezetői — Du- ray Miklós, az Együttélés, Bu- gár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, és A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke —, valamint Boros Jenó' pozsonyi magyar nagykövet fogadta. A Somoijához tartozó Csölösztőn elkezdődött érdemi tárgyalások előtt Duray Miklós arra emlékeztetett, hogy a három-három partnerpárt közti kapcsolatnak többéves hagyományai vannak. A most sorra kerülő megbeszéléseknek nem csak a pártközi együttműködésben lesz jelentőségük. „Meg vagyok győződve arról, hogy a közép-európai térség politikai fejlődése és a demokrácia szempontjából is nagyon fontos ez a találkozó” — mondta Duray, aki hangsúlyozta: „Mi, a szlovákiai magyarok, feladatunknak tartjuk, hogy legitim politikai erőinkön keresztül a magyarországi parlamenti pártokkal kapcsolatot tartsunk, és jó viszonyban legyünk a mindenkori magyar kormánnyal.” Für Lajos, az MDF elnöke elmondta, hogy „ez a kapcsolat a baráti érzelmeken túlmenően, egy nagyon tudatosan vállalt politikai gondolkodás” eredménye is. A most Szlovákiába látogató három magyar párt „programjában és gondolkodásában kezdettől fogva fontos helyet biztosított a határokon túli magyar kisebbségek politikai viszonyainak. Mostani jelenlétünkkel azt is demonstrálni akarjuk, hogy ez a szándék nem változott, s otthoni politikai helyzetünktől függetlenül is tovább él. További kapocs, hogy mi is, vendéglátóink is ellenzéki szerepben politizálunk, ami nyilvánvalóan más követelményeket támaszt velünk szemben, és kapcsolatainkban is más lehetőségeket biztosít” — mondta az MDF elnöke, aki hozzátette, hogy a „két ország jószomszédi rendszerének megépítése céljából pénteken a szlovák ellenzéki pártok vezetőivel is találkozunk. A célok világosak, nincs ok arra, hogy bárki is félreértse azokat. Mi úgy gondolkodunk, hogy a kisebbségi kérdések megoldása és a jószomszédi kapcsolatok, az európai normák és minták betartása, követése között nincs ellentmondás. Mindez összeegyeztethető és összeegyeztetendő” — mondta Für Lajos. A három magyar párt küldöttsége a volt kormányfő, Jozef Moravcík vezette Demokratikus Unió, (DU) a Ján Camogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetőivel is tárgyal, és pénteken — a Demokratikus Szlovákiai Mozgalom (HZDS) elnökeként — Vladimír Meciar miniszterelnök is fogadja őket. Manilában a Szentatya Lengyel tartozás Lengyelország külföldi adóssága 41,9 milliárd dollár volt 1994-ben. A külfölddel szembeni tartozások összege 1993-ban 47,2 milliárd dollárt tett ki. Lengyelország külső adósságának 66 százaléka a Párizsi Klubbal, 19 százaléka a Londoni Klubbal, és 5,75 százaléka a volt KGST-orszá- gokkal szemben áll fenn. II. János Pál pápa tegnap távol-keleti kőrútjának első állomására, a Fülöp-szigetek- re érkezett. A manilai repülőtéren hívők ezrei hatalmas tapsviharral fogadták a repülőgépből kiszálló katolikus egyházfőt. Tíznapos körútja során a Fülöp-szigeteken kívül a Szentatya felkeresi Pápua Új-Guineát, Ausztráliát és Srí Lankát. Manilai programjának legfontosabb eseménye a vasárnapi nagymise a távol-keleti országok katolikus fiataljainak találkozóján. A Fülöp-szigetek Ázsia egyetlen római katolikus országa, 65 milliós lakosságának 85 százaléka katolikus. A nagyvilág hírei * Az Egyesült Államok és India katonai-védelmi együttműködésről írt alá dokumentumot tegnap. Az okmányról az amerikai aláíró, William Perry védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás „az amerikai—indiai katonai kapcsolatok új korszakát nyitja meg”. * Dél-Korea a jövő héten hivatalosan benyújtja felvételi kérelmét a fejlett ipari országok szervezetébe, az OECD- be. % Kínában befejeződött a Kuanghszi autonóm terület mentén húzódó, Vietnammal közös határszakasz aknátlanítása. 1993 júniustól tavaly decemberig mintegy 700 ezer aknát távolítottak el erről a területről.-fc Vádat emelt a francia közéletet behálózó korrupciós ügyek újabb fejleményeként az illetékes vizsgálóbíró Gérard Longuet volt ipari miniszter, a francia kormánykoalíció második legnagyobb pártjának, a Köztársasági Pártnak elnöke ellen. A vád: vállalati pénzalapokkal való visszaélés. * Philip Burdon új-zélandi ipari és kereskedelmi miniszter megerősítette, hogy szükség esetén elvállalja a GATT utódszervezetének, a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a vezetését Ám hozzátette: az ő jelölésére csak azután kerülhet sor, ha egyértelművé vált, hogy a többi jelölt egyike sem kapott kellő támogatást Egyesülés előtt a szerbek Győztesek diadala S zemélyesen is végigkísérhettem 1990-ben a Bosznia-Hercegovinában megtartott első többpárti választásokat. A sajtóközpontba karöltve érkezett Alija Izetbegovic muzulmán vezető, korábbról ismert korrekt és szimpátiát élvező politikus, művészfrizurájával dr. Radovan Karadzic pszichiáter, mellesleg gyermekköltő, ő az ismeretlenség homályából, de a boszniai szerbek bizonyára tudták, kit választanak vezérül, végül Mate Boban a horvátok képviseletében, aki időközben eltűnt a politikai színtérről. Az első többpárti választásokat, a még egységes Jugoszlávia területén egyébként Szlovéniában tartották meg, majd Horvátországban, aztán a többi köztársaságokban is. Legvégül Szerbiában. Látványosan, de különösebb jelentőség nélkül: az egykori kommunisták szocialistákká nyilvánították magukat, Milosevic pedig már szilárdan tartotta kezében a hatalmat. Mítingek, duhaj-zavaros népgyűlések után Szerbia egységessé vált (holott lakosságának több mint 30 százaléka nem szerb), Vajdaságnak megmaradt ugyan a parlamentje, de különösebb jogkör nélkül, Koszovón viszont — az ott élő kétmilliós albánság csöndes, passzív ellenállása nyomán — megszűnt a politikai élet. A szerbiai ellenzéki pártok kezdetben önálló arculattal rendelkeztek, különösen a Vük Draskovic által vezetett Szerb Megújhodási Mozgalom jelentett határozott alternatívát, 1991 márciusában a tömeg mögé állt, ennek ellenére nem volt erejük a hatalom megdöntésére. A hatalom pedig időközben berendezkedett, rendőrök tízezrei vigyáznak azóta mindenre és mindenkire, a háború pedig elkezdődött, először látszatra Szlovéniában (mert ott nem élnek szerbek), aztán ténylegesen Horvátországban, végül Boszniában. Az ellenzéki pártok pedig mind felsorakoztak a háború mellett. A jelenlegi szerb parlamentben nagyjából mindenki egyet gondol, az időnkénti összeveszé- sek csak a hatalmi harc játékai. Karadzic kétszer nemet mondott. Egyszer Owenék próbálkoztak egy kantonokra osztott megoldással, néhány hónapja pedig a nemzetközi összekötő csoport állt elő az 51:49-es területi felosztással. Mindkét esetben Bosznia-Hercegovina egységes terület maradt volna. A javaslatokat a boszniai szerbek simán elutasították. Most Karadsic hirtelenjében szalonképes és engedékeny: „A boszniai szer- bek elfogadják a nemzetközi összekötő csoport béketervét, mint a boszniai muzulmánokkal folytatandó tárgyalások alapját” — olvashatjuk az MTI tegnapi híranyagában, valamint azt is, hogy Pale hajlandó lemondani egyes középboszniai területekről, Go- rasdért, Srebrenicáért és Focáért cserébe. E három kelet-boszniai, muzulmánok által lakott város ugyanis párducfoltokként ott éktelenkedik az elfoglalt szerb területek egyébként sima térképén. Lám: területcsere. S kivezető út a tengerhez. És még valami: a konföderáció lehetősége Szerbiával. Ez utóbbit pedig megint a Nyugat könnyel- műsködte el, miután tartott attól, hogy Európa majdnem szívében egy iszlám—bosnyák állam jön létre, így a muzulmánokat a korábbi ellenféllel, a horvátokkal házasította, megadva a lehetőséget a Horvátországgal való konföderációval is, ebből viszont logikusan következik, hogy a hasonló jog a szerbeket is megilleti. Ebben a háborúban a szerbek győztek. Tito idején Jugoszlávia rendelkezett Európában sorrendben a harmadik legerősebb haderővel. A fegyverzetet szinte teljes egészében a szerbek „örökölték”. Bosznia kettészakí- tása lassan már csak technikai kérdés. A három éve tartó háborúnak tehát lényegében vége. Nincs azonban megoldás az önmagát kikiáltó Krajinai Szerb Köztársaság ügyében; a Horvátország szárazföldi és tenger menti része közé ékelődő terület talán bizonyos fajta autonómiát kap, s korábbi kombinációk szerint hasonló jogkörrel ruházzák fel Koszovót és Vajdaságot is, mindez azonban egyre kevésbé valószínűsíthető. Horvátország ugyanis éppen a minap jelentette be, március végén kiutasítja az ENSZ békefenntartó erőit, a fenyegetés mögött pedig nemcsak a türelmetlenség húzódik meg, hanem annak kételye is, hogy a többségében szerbek által lakott, de saját területét Horvátország harcok nélkül visszaszerezhesse. Ez azonban jelen pillanatban másodlagos. Most még Bosznia az igazi tét. A valóságos küzdelem azonban mindinkább a gazdaság területén mutatkozik meg. Szlovénia viszonylag gyorsan magára talált, hiszen a korábbi Jugoszláviában is nagyjából önellátó, hermetikus országrész volt, Horvátország már komoly gondokkal küzd, a szerb és montenegrói államszövetségben pedig teljesen leállt az élet. Nem véletlenül fogalmazott Karadziő is világosan: fontos, hogy a szerb kézen maradó területek gazdaságilag életképes egységet alkossanak. A háború befejezése után egy jó ideig ugyanis sem Jugoszlávia, sem a boszniai szerb terület nem számíthat a kül- döldi piac érdeklődésére, jószerével önmagát kell eltartania, egyedül az olcsó munkaerő jelenthet csekélyke esélyt. Aki a gazdaságilag erős és fejlett városokat, vidékeket birtokolja, az a túlélő. S ezt Karadácék is nagyon jól tudják. Sinkovits Péter
