Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1995., JANUÁR 11., SZERDA 5 Tíz éve alakult az újhartyáni nyugdíjasénekkar. Az ez alkalomból rendezett gálaelőadáson magyar népdalokból nyújtottak át egy csokorravalót a megjelenteknek (gyé) Legfőbb cél a folyamatosság • • Önállósuló önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) A legfontosabb feladatunk a jövőben, hogy segítsük az önkormányzatok működését és munkáját. Módosult- több, önkormányzatokkal kapcsolatos törvény. A módosítások előkészítésében a mi főosztályunk tevékenyen részt vett, s most az lesz a dolgunk, hogy segítsük az új törvények megvalósulását. Az előző ciklus polgármestereinek hetven százalékát ismét megválasztották, ez az arány, véleményem szerint, azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok elfogadták az önkormányzati rendszert. Jó a folyamatosság, hiszen, aki már négy évig volt polgármester, sok tapasztalatot szerzett, viszont az ő figyelmüket is fel kell hívni arra, hogy a törvénymódosítás átfogó, sok területet érint. Az új polgár- mestereket be kell avatni a munkába. — Hogyan tudják önök segíteni az önkormányzatok működését? — Az önkormányzatok bármikor elérhetnek bennünket telefonon és telefaxon. Az első időszakban a betanuláshoz nyújtunk segítséget, utána elemezzük a tapasztalatokat, s a többi önkormányzattal is megismertetjük. A kormányprogram az új alkotmány és az államháztartási reform elkészítése kapcsán főosztályunknak azt a feladatot adja, hogy figyeljük, hogyan hatnak ezek a változások az önkormányzatokra. Az előző ciklusban nyolc ön- kormányzati szövetség volt, most újak alakulnak, még nem tudni, mennyi lesz, de mert ezek a szövetségek reagálnak legtöbbször a változásokra, állandó kapcsolatot kell tartanunk velük. Jó lenne, ha az előttünk álló ciklusban az önkormányzati szövetségek országos tanácsot hoznának létre, mert ha sokfelé aprózódnak, egymással sem tudnak kapcsolatot tartani, s nehéz egyeztetni velük a problémákat. — A főosztálynak a kormányt kell képviselnie az ön- kormányzatokkal szemben? — Tény, hogy a kormány önkormányzati elképzeléseinek megvalósítása a legfőbb feladatunk. Munkánkban azonban tovább kell fejleszteni az önkormányzati érdekek képviseletét, azaz a döntés-előkészítéseknél az ön- kormányzatok elképzeléseit kell képviselnünk és védenünk. Tervezzük, hogy létrehozunk egy referensi hálózatot, a főosztályon belül minden közigazgatási hivatalnak lesz egy referense, aki rendszeres kapcsolatot tart a hivatallal és a területén lévő önkormányzatokkal. A főosztályt eddig is jellemzete, s ezután is így lesz, hogy ön- konnányzatbarát. Nem utasít, hanem felhívja a figyelmet az aktuális feladatokra. A problémákat azonban nem a Roosevelt téren kell megoldani. — Gyakran szorulnak segítségre az önkormányzatok? — Az önkormányzati önállóságból adódóan a törvény csak a működés főbb kereteit szabja meg. Vannak alapvető kérdések, amelyekben helyi szinten kell kialakítani a gyakorlatot. Sokszor tapasztalni tétovaságot, ez abból adódik, hogy mi, magyarok, most tanuljuk az önállóságot. A megyei köz- igazgatási hivatalok egyik fontos feladata lesz segíteni az önkormányzatokat, hogy a saját lábukra álljanak. Talán a második ciklusban már könnyebb lesz, mert a polgármesterek többsége nem újonc, a jegyzők is tapasztaltak. — Véleménye szerint, mi a jó önkormányzati munka titka? — Nagyon fontos, hogy mindenütt készítsék el az előző négy év mérlegét, s elemezzék a tapasztalatokat. Ami jó volt, azt meg kell tartani, ami rossz, azt ki kell dobni. Az az önkormányzat lesz eredményes, amelyik most, az elején kidolgoz egy programot, mi az, amit négy év alatt meg akar valósítani. Közös nevezőre kell jutniuk a különböző politikai erőknek, mert nem pártpolitikát, hanem önkormányzati politikát kell folytatniuk. Tudomásul kell venni, hogy az önkormányzatok fő feladata a településfejlesztés és a közszolgáltatás, erre kell fordítaniuk minden energiájukat. Ha ezeket a szempontokat nem hagyják figyelmen kívül, négy év múlva eredményes ciklusra tekintenek Uralkodók is megrendelői voltak Múzeumról álmodik a könyvkötó'muvész m Vác, a Dunakanyar gyöngyszemeként emlegetett ősrégi város számos, az egész országban ismert és elismert, sőt világhírre szert tett alkotóval büszkélkedhet. Ilyen ember a nemrégiben 76. életévébe lépett, de idős kora, s a korával együtt járó több testi nyavalyája ellenére ma is fáradhatatlanul dolgozó Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester, vagy másképp fr. Ami- deus O. F. M. . is, akinek Géza király tér 12. alatt lévő műhelye valóságos zarándokhely, igazi kulturális-ipartörténeti látványosság. Váci György, akinek neve eredetileg Czibolya volt, 1919. december 8-án született Kiskunhalason, egy később tíztagúvá bővült család hatodik gyermekeként. Már kisgyermekkorában óriási érdeklődést mutatott a könyvek iránt, melyeket nem csupán nézegetett, illetve olvasott, hanem saját szórakoztatására időről időre új, az előbbinél szebb köntösbe öltöztetett. Ez a tevékenység az évek során, serdülővé cseperedvén szenvedélyévé vált, s arra sarkallta, hogy kitanulja a könyvkötő szakma fogásainak alapjait, amit egy helybéli mesterember segítségével igen rövid idő alatt meg is tett. 1935-ben, 16 éves korában Czibolya György környezetének számos tagját alaposan meglepő lépésre szánta el magát: belépett a ferences szerzetesek rendjébe, s az akkor még javarészt nádfedeles házakból, széles, ápolatlan utcákból álló, Kiskunhalasról a sok- tornyú, hegyek és a Duna Kiskunhalas és Vác díszpolgára, a kétszeres aranydíjas könyvkötőmester Váci György övezte Vácra költözött. Itt, a nyüzsgő szellemi életű püspöki székvárosban, amely kisebb megszakításokkal azóta is állandó lakhelye, a rendje által működtetett úgynevezett Ka- pisztrán Nyomdában és egyben könyvkötő műhelyben dolgozott egészen 1944 decemberéig, amikor is be kellett vonulnia katonának. (Időközben 1938-ban tovább palléro- zondo mesterségbeli tudását, a régi iparoslegények mintájára külföldre utazott, s bejárva szinte egész Európát, három éven át oszágról országra, műhelyről műhelyre vándorolt. Útjának főbb állomásai: az akkori Csehszlovákia mai csehországi része, Ausztria, Hollandia, Belgium, Német-, illetve Olaszország voltak.) Katonaként Cibolya György a második világháború nyugati frontján szolgált mint kórházi szanitéc. Ugyanilyen munkakörben — már mint hadifogoly — a világégés után is, egészen 1947-ig hazájától távol, Bajorországban volt kénytelen maradni. Összességében tehát háromévi kényszerű távoliét után térhetett haza a háborút követően, s kezdhetett el újra —- ismét a Kapisztrán nyomdában — választott és addigra már művészi szinten kitanult hivatásában dolgozni. 1950-ben a ferencesek váci nyomdája a legtöbb más egyházi ingatlannal, illetve intézménnyel együtt állami tulajdonba került. Ettől kezdve a nevét időközben az őt befogadó város iránti tiszteletből Vácira változtató mester nagyon hosszú ideig, 1990-ig nem hordta szerzetesi ruháját. Szerencséjére a reverenda kényszerű elhagyása mellett munkáját nem veszítette el: a város, s később, 1958-tól a kormány, különböző minisztériumok, állami intézmények mindig ellátták megrendeléssel. 1956-ig a Kapisztrán Nyomdából lett Pest Megyei Nyomda Vállalat alkalmazottjaként, a forradalom évétől kezdve pedig önálló iparosként dolgozott, illetve dolgozik. Bár az elmúlt évek, évtizedek során világhírűvé vált (mások mellett például 11. Erzsébet angol királynő vagy japán császári udvar is rendszeres megrendelője), Váci György a leginkább arra büszke, hogy mintegy három és fél száz kiállítás révén szinte az egész országban, sőt nem egy alkalommal külföldön is alkalma volt a könyvkötészet rendkívül szép, ősi mesterségét megismertetnie, a könyvek iránti tisztelet fontosságát tudatosítania. Ennek érdekében a szakma iránt érdeklődő fiatalok kitanítását is vállalta, illetve vállalja: eddig 37 könyvkötőmester tanulta meg nála a könyvkötészetet, s jelenleg is van néhány tanulója. Váci György, akit szülővárosa, valamint Vác is díszpolgárrá fogadott, ma, 76 évesen is szövöget terveket: legnagyobb álma egy, a hivatása régi és új szerszámait, kellékeit, különböző könyvkötészeti kuriózumokat, mestermunkákat bemutató állandó kiállítóhely, illetve tárlat létrehozása. Ribáry Zoltán Napforduló Kiállítás Gödöllőn A gödöllői Városüzemeltető és Szolgáltató Intézményben (Dózsa Gy. út 69.) Napforduló címmel megtekinthető Bada Márta festőművész, Kocsi Márta bútorfestő-népi iparművész és Kerti Eszter ötvösművész állandó kiállítása hétköznapokon délelőtt 10 órától délután 2 óráig. Előzetes bejelentés esetén a tárlat hétköznapokon délután 2 órától és hétvégeken 10-től 15 óráig látogatható. További felvilágosítás kapható a (28)-31Ö- 553-as telefonszámon. Nyugdijasklub Leányfalun Jó kapcsolat Kárpátaljával Összejövetelt tartott tegnap a Leányfalui Nyugdíjas Klub, melyen a megjelentek beszámolót hallhattak a klub előző évi tevékenységéről és a jövőbeli tervekről. Bállá Benjámin klubvezető először beszámolt az Eletet az éveknek elnevezésű országos nyugdíjasszövetség tavalyi gyűléséről, melyen elhangzott többek között, hogy a nyugdíj összegének biztosítani kellene minden idős ember számára az emberhez méltó életet, nem szabadna, hogy bárki is szociális segélyre szoruljon. Ezután áttekintést adott a klub 1994. évi programjáról. Mint mondta, tartottak irodalmi, kulturális, képzőművészeti előadásokat (összesen tízet) és vetélkedőt, amelyeken felelevenítették a régi ismereteket. Ezenkívül rendeztek több író-olvasó találkozót is, melyek során ellátogatott hozzájuk többek között Müller Péter, Varga Domokos és Fekete Gyula is. A legjelentősebb és legemlékezetesebb programokként azonban Bállá Benjámin az országjáró kirándulásokat említette. Júniusban látogatást tettek Kecskeméten, júliusban Eger nevezetességeivel ismerkedtek, októberben pedig a zalai dombságon kirándultak, melynek során útközben sétát tettek Keszthelyen, Zalaegerszegen és megtekintették a pákozdi emlékművet is. Végezetül pedig megemlítette, hogy az elmúlt időszaban rendkívül jó kapcsolatokat alakítottak ki a helyi önkormányzattal, a környező települések nyugdíjasaival, sőt a kárpátaljai magyarokkal is. Célként hatá: rozta meg, hogy ezeket a kapcsolatokat továbbra is ápolják, sőt újabbakat keressenek, és erejükhöz mérten — a Vöröskereszttel karöltve — támogatni kívánják a határokon túl élő magyarokat is. F. R.
